A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-22 / 12. szám

EMLÉKEZÜNK Értelmetlen letartóztatások Steiner Gábor Daniel Gondo A felkelés, antifasiszta kiemelkedő személyiségei STEINER GÁBOR - született 1887. szeptember 9-én Komáromban, a szlovákiai munkásmozgalom és a kommunista párt kiemelkedő sze­mélyisége, antifasiszta harcos. Igen korán bekapcsolódott a munkás­­mozgalomba. Tizenhárom éves ko­rában Budapestre került, ahol ki­tanulta a nyomdászszakmát. Mi­után bejárta Csehországot, Auszt­riát, Németországot és Svájcot, visszatért Budapestre és 1906-ban tagja lett a Magyarországi Szociál­demokrata Pártnak. Az I. világ­háború előtt és alatt a forradalmi baloldalhoz tartozott. Megalakulá­sa utón tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Mint pártmunkás dolgozott az 1919-1 Magyar Tanácsköztársaságért. Az ellenforradalmi bíróság halálra ítél­te. Csehszlováklába szökött. 1921 - ben Komáromban megszervezte a kommunista pártot. 1925-ben kép­viselőnek, 1935-ben szenátornak választották a csehszlovák parla­mentbe, 1929-től Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának, a harmincas években a CSKP Szlovákiai Területi Vezető­sége Irodájának tagja volt. Főleg a dél-szlovákiai földmunkások sztrájkjait és a munkanélküliek megmozdulásait szervezte. Síkra­­szállt a nemzeti egyenjogúság biz­tosításáért. A fasiszta megszállás után, 1939 márciusában Prágában letartóztatták. A fasiszták Dachau­­ba, majd Buchenwaldba hurcolták, ahol 1942. október 8-ón mártírhalált halt. DANIEL GONDA — született 1909- ben, halála után lovassági száza­dosi rangot kapott. Treblsovban (Tőketerebesen) segítette a partizá­nokat katonai raktárakból felfegy­verezni. Mindjárt a felkelés kitöré­sekor egy felkelő egység élére állt, amely Lubochőa (Fenyőháza) kör­nyékén tevékenykedett. 1944 szep­temberének első napjaiban Gonda csoportja azt a feladatot kapta, hogy nyugat felől biztosítsa Ruzom­­berok városát az ellenség várható előretörésével szemben. Liptovsky Mikulás eleste után azonban egy­ségének a vágvölgyi védekező har­cokban kellett részt vennie, ame­lyeknek célja volt megakadályozni, hogy az ellenség Ruzomberok felől KraTovanyn át Túróéba nyomuljon előre. December 12-én Gonda egység­­parancsnokot berendelték a felkelő erők Banská Bystrlca-i parancsnok­ságára. Itt azonban éppen akkor tudták meg, hogy a német egysé­gek támadásba lendültek a Ruíom­­berok—IlubochrSa —KraTovany vona­lon, ezért Gonda elhagyta Banská Bystrlcát és motorkerékpáron egy­ségéhez igyekezett. A németek akkorra azonban már áttörték a felkelők ILubochna környékén húzó­dó védelmi vonalát, így Daniel Gonda százados az előrenyomuló német egységek géppuskatüzébe került, s hősi halált halt. KATZ EDIT - született 1920. augusztus 29-én Bratislavában, a Szlovák Nemzeti Felkelés hőse. 1935-ben került kapcsolatba a kom­munista ifjúsági szövetséggel, s két évvel később belépett a kommu­nista pártba. A fasiszta megszállás alatt is fáradhatatlanul dolgozott, röplapokat terjesztett, s aktív tagja volt a bratlslaval illegális pártsejt­nek. 1941-ben letartóztatták és a novákyi internáló táborba zárták, ahol azonnal felvette a kapcsolatot az Illegális pártszervezettel. A párt utasítására csakhamar megszökött s az Illegalitásban Kovács Ilona név alatt dolgozott. 1944. augusztus Katz Edit ellenállás 27-én a felkelők ellenőrzése alatt álló területre távozott, és Bánovcé­­ban jelentkezett a párt járási bizott­ságán. Kinevezték a 2izka partizán­brigád III. harci csoportjának poli­tikai komlszórjávó. 1944. szeptem­ber 26-án a hitleristák a gárdisták­kal együtt rajtaütöttek a csoport­ján. Az árulás és a nagy túlerő ellenére sem veszítette el bátorsá­gát, Amikor a golyószórós első ado­­gatója elesett, maga lépett a he­lyébe. A golyószórókezelővel együtt sikerült feltartóztatnia a túlerőt s le­hetővé tenni, hogy az egység na­gyobb veszteség nélkül visszavonul­jon. Az utolsó töltényig harcolt, a nála levő kézigránátokat is mind felhasználta. A fasiszták szitává lőt­ték. Már halott volt, de még mindig féltek tőle, óvatosan közelítették meg, és noha mór nem volt benne élet, még tarkón lőtték. Eltemetni sem engedték, „elrettentésül” a la­kosság számára. Hősi magatartá­sáért in memórián a Szlovák Nem­zeti Felkelés Érdemrend I. osztályá­val tüntették ki. Ezerkilencszáznegyvennégy tavaszán a bratislaval törvényszék börtönéből Nyit­­rára szállították át a politikai foglyo­kat. Az itteni hírhedt (egyházban tar­tották fogva a jelentős kommunista funk­cionáriusokat, antifasiszta harcosokat. Amikor német fasiszta egységek száll­ták meg Nyugat-Szlovákiát, a Hlinka­­gárdának is megélénkült a tevékenysé­ge. Alakulatai kezdték összeszedni az antifasisztákat. 1944. szeptember 7-én egy gárdista agyonlőtt egy békésen ha­ladó polgárt az utcán. A nyitrai fegy­­házb'a tucatjával zárták be az anti­fasisztákat, egyrészt azokat, akik részt vettek a felkelésben, másrészt azokat, akik nem akartak belépni az újonnan szervezett fasiszta hadseregbe, a Domo­­branába. A lefogottakat kegyetlenül megkínozták, többen belehaltak a kín­zásokba. Több letartóztatottat halálra kínoztak a kihallgatások folyamán, má­sokat koncentrációs táborokba hurcol­tak. Nyitrát több mint nyolcvan dél-szlo­vákiai községgel együtt 1945. március 31-én szabadították fel a 2. Ukrán Front csapatai. A felszabadulás után emlék­művet állítottak Nyltrán a felkelés hő­seinek emlékére. A felszabadulási emlékmű Nyltrán KÉRDÉSEK: 1. Hol van eltemetve Jaroslav Gucman repülőőrmester, aki a félszoba dulást megelőző egyik legutolsó bevetésnél vesztette életétf 2. Milyen néven dolgozott az illegalitásban Katz Edit? 3. Hol, melyik koncentrációs táborban halt mártírhalált Steiner Gábor? X Z Z A megfejtő neve Foglalkozása Címe Válaszok: 1. 2. 3. hét 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom