A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-15 / 11. szám

A Felső— Nyitra-vidék északi csücskében, Prievidzától alig néhány kilométerre, egy hirtelen emelkedő domboldalon, évszázados hárs terebélyes lombkoronájának smaragdos árnyékában, a székesegyházszerűen égbenyúló fenyőfasor csipketerítőszerű térré varázsolt platóján, távolabbról nem is sejthető nagyszerű látvány, Bojnice (Bajmóc) romantikus "lovagvára ragadja meg az embert. A színpompás táj a szépségnek és a természeti harmóniának váratlan és csodálatos látványa, melybe festőién olvad bele a romantikus lovagvár, lenyűgözi, meseországba varázsolja az embert.

Bajmóc nevével a zobori apátság okleveleiben találkozunk először. Az elsárgult okirat 1113-ban „Castrum Boynicz“ néven tesz említést az ősi várról, melynek története és fejlődése a várpalota közvetlen közelében levő hőforrással van összefüggésben.

Bajmóc vára és a közvetlen közelében levő gyógyfürdő a felszabadulás után a nép tulajdona lett. A 47,7 fokos hőforrás 1200—1500 m mélységből tör fel, s naponta négymillió liter gyógyvizet szolgáltat. A gyógyvíz fizikális és vegyi összetétele ugyanolyan, mint a világszerte ismert francia Plombiére vagy az olaszországi Bataglia gyógyfürdő vize. A bajmóci gyógyforrás vizében reumatikus és idegbetegek találnak gyógyulást. A betegek gyógyítását a korszerű orvostudomány vívmányaival kötik egybe. A bajmóci szanatóriumban ma már kitűnően felszerelt laboratóriumok vannak, és a szakorvosok minden gyógyulásra szorulónál individuális gyógykezelést

A romantikus bajmóci lovagvar

Erzsébet nem válaszolt. Ura halálos ágya mellett térdepelt, a haldokló kezét simogatta. A halállal viaskodó Ráfael hallotta Ágnes szavait, de nem szólt, csak fájdalmasan nyögött s bámult maga elé. Egyre roszszabbul lett, kegyetlen szúrást érzett sebesült vállában, és nehéz sebláz gyötörte.

Végre mégis váratlanul megszólalt:

— Póky... Póky szúrt le — mondotta szaggatottan, magába fojtott, fájdalmas haraggal.

Erzsébet felállt. Egész testében reszkedett. Elfehéredett, mint a frissen meszelt fal, s ájultan rogyott össze.

A VÁRNAGY PIRKADATKOR meghalt. Az egész vár megnémult, gyászba borult. Póky Péter azonnal kezébe ragadta a gyeplőt. Mindenre ügyelt és semmit se engedett ki a markából. Erzsébet egy lépést se tehetett anélkül, hogy utána ne nézzen. És harmadnapon, amikor Rátáéit nagy részvét mellett eltemették, már Póky Péter állott a várúr, Korvin János mellett, a herceg őt nevezte ki várnaggyá.

Korvin János döntésén sokan csodálkoztak. A fiatal herceget megfontolt, okos és igazságszerető embernek ismerték. Döntését furcsállották, és hallgattak. Bólogattak, helyeseltek, mert féltek a fennhéjázó, felfuvalkodott, kegyetlenségéről ismert Pókytól. Senki sem csodálkozott azonban rajta, hogy Póky Péter alig néhány nappal Ráfael halála után nyíltan a fiatal özvegy, Erzsébet körül legyeskedett.

— Fiatal asszonynak férfira van szüksége, s nem öregapára, hogy vele olvasót morzsolgasson — védte a fecsegők előtt úrnőjét Ágnes, az öreg szolgáló.

BOJNICE - BAJMÓCFÜRDÖ

alkalmaznak, öt különböző hőfokú vizű medencében és számos kádban fürdenek, mozognak, tornáznak a gyógyulást keresők. Az eredmények kitűnőek.

A fürdőt övező egzotikus parkban ritka növények, fák pompáznak, és a hőforrás flórája is figyelemre méltó. A bajmóci várban honismereti múzeumot és állami levéltárat létesítettek. Ha Bajmócon jár, fürödjön meg a gyógyító csodaforrás vizében, és tekintse meg a vidék gyöngyszemét: a bajmóci lovagvárat, ahol az elmúlt évszázadok emlékeivel találkozhat.

Bajmóc várának és a tövében bugyogó hőforrásnak történetével kapcsolatban sok hagyomány él a nép ajkán. A legérdekesebb talán az

A bajmóci gyógyfürdő strandja

alábbi, amely Mátyás király idejéből maradt fenn.

A BAJMÓCI VÁRKASTÉLYRA ráborult az éj, mély sötétség vette körül évszázados falait. Éjfél már régen elmúlt, de senki sem aludt. A vár népe, délután óta, amikor a közeli sűrű erdőből a favágók halálos sebbel hazahozták Ráfael várnagyot, folytonos aggodalomban volt, ismeretlen szörnyű eseményekre várt, mintha olyan födél alatt élne, amely minden pillanatban az alatta levők fejére dőlhet. Mindenki tudta, hogy a várnagyon már a csoda sem segíthet, mégsem volt zokogás, szitkozódás, csak nehéz, vésztjósló s elfojtott haraggal, fájdalommal teli csönd.

Erzsébet, az öregedő várnagy fiatal és nagyon szép hitvese, és Ágnes,

az ezüsthajú szolgáló lélegzetvisszafojtva álltak a kínlódva haldokló Ráfael várnagy ágya mellett. Utolsó szavát lesték, aggódva várták a megváltást hozó halált. Az idő lassan haladt, mint az óramutató.

Ráfael várnagyot mindenki tisztelte, kedvelte. A vár ura, Mátyás király természetes fia, Korvin János is, akivel rendszeresen ellátogatott a környező falvakba, városokba; meghallgatta a nép panaszait, kérelmeit, sohasem utasította el a segítségre szorulókat.

— Tudom, ki a gyilkos! — kezdte a beszédet az öreg szolgáló csöndesen, hogy szavát ne hallják a szomszédos szobában várakozók, mert nagyon nyugtalanította, hogy a halálos beteg eddig egy szót sem szólt az erdőben történtekről.

— Én pedig csak azt ismételhetem, amit Ráfael várnagy esküvője előtt is hangoztattam: ha öreg feleségnek fiatalt vesz, az ördögnek abból biztosan haszna lesz ...! Vagy talán tévedtem? — jegyezte meg. epésen Ádám, a lovász, s csöndesebben, bajsza alatt elharapva a szavakat, folytatta: — A fiatal özvegy arannyal tapasztotta be a fecsegő Ágnes száját! A minap magam láttam, hogy este gyertyafény mellett számolgatta az aranyforintokat___

FELHŐ BORULT a várra. Olyan félénken és csendesen jártak: benne, mint az árnyék. Póky Péter teljesen kezébe kaparintotta a hatalmat. A környék népét rettegésben tartotta, megfélemlítette. És hogy gazdagságát növelje, még attól sem riadt