A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-01 / 9. szám
lettek a gyermek sorozatos sikereinek a kamaramuzsikában, a zongorázásban és a zeneszerzésben egyaránt. Az apa és fia között a szakítás azonban csak 1843-ban következett be, amikor a 19 éves Smetana már túl volt zeneiskolai tanulmányain. Proksch és Liszt voltak a mesterei. Atyja megtagadta fia további anyagi támogatását, ezért az ifjú Smetanának saját lábára kellett állnia. Az első sikerek Előbb Prágában zenetanítóskodott, majd a Thun grófi családhoz szegődött el zenetanítónak. Huszonhárom éves korában kiterjedt hangversenykörúton vett részt, s ez végre ismertté tette nevét. Rövidesen zenei tanintézetet alapított Prágában, majd 1850-ben kinevezték a császári háznál koncertmesternek. Itt a komponálásra Is bővebben nyílt lehetősége. Elkészült az alkalmi „Diadalszimfónia", majd a G-moll trió, mely életének első megpróbáltatását, négyéves kislánya halála miatti gyászát tükrözi. Négy évvel később ú|abb gyász érte: felesége is meghalt. E csapásokat környezetváltoztatással próbálta kiheverni, 1856-tól fél évtizeden át Svédországban működött, mint a Göteborgi Filharmonikus Társaság igazgatója. 1861-ben pedig német és holland hangversenykörutat bonyolított le. Hazatérés Amikor megnyílt a cseh nemzeti színház, Smetana hazatért Prágába, s 1866-ban a cseh nemzeti színház karnagya lett. Smetana előtt a cseh nemzeti zene gyermekclDŐben járt. Volt ugvan néhány tehetséges művelője, így pl. Josef Slávik, a kitűnő hegedűművész, aki azonban igen fiatalon meghalt, vagy Josef Myslivecek és még mások, akik azonban nagyobbára külföldön tevékenykedtek és művészetük, bár elég jelentős volt, nem állt különösebben közel a cseh néplélekhez és kultúrához. Ekkor tűnt fel Smetana, és műveivel megteremtette a modern cseh zenét, amelv nyugodtan felveheti a versenyt a legfejlettebb kultúrájú néoek zenéiével. Smetana előtt nem volt naavobb cseh nemzeti zenemű, opera, szimfónia és Smetana bízott magában, hogy ezen a téren úttörő munkát végezhet. Bár már eddiq is komoonált figyelemre méltó zenedarabokat, legjelentősebb művelt, csak hazatérése után alkotta meg. Egyúttal szoros kapcsolatban marad a művészet egyetemével. Operái De karmesteri, tanári, előadóművészi és szervezői tevékenysége nem szoríthatja háttérbe zeneszerzői alkotómunkáját. Operaszerzői működésével megnyitja a cseh nemzeti opera fejlődésének útját. Első operája A brandenburgiak Csehországban ugyan még csekély visszhangra talál, de Az eladott menyasszony már oz 1866-os bemutatón fényes sikert arat, és ez a siker napjainkig is műsoron tartja ezt a Smetana-operát. Harmadik operájának, a Dalibornak azonban művészi fejlődésében, valamint szenvedésekkel telt élete történetében tragikus jelentősége lett. Az eladott menyasszony után, mely egyszerű melódiájával és könnyen érthető szer• * • Százötven évvel ezelőtt, 1824. március 2-án született Litomyilben a cseh zenetörténet nagy alakja: Bedrich Smetana. Nevét gyakran említi együtt a zenetörténet az orosz Glinka, a magyar Erkel Ferenc, a lengyel Moniuszko és az orosz Muszorgszkij nevével. Smetana is, mint az említett pályatársak, abban volt kiemelkedő, hogy létrehozta és naggyá tette hazája romantikus operaművészetét. Az idáig vezető út Smetana számára sem volt könnyű. A jómódú parasztszülők nem akartak fiukból hivatásos muzsikust nevelni, még akkor sem, amikor tanúi Két évvel ezelőtt, 1972 februárjában a Drezdai Állami Operaház társulatának tagjai vendégszerepeitek a Bratislavai Szlovák Nemzeti Színház operaszínpadán. A német vendégek játszották Az eladott menyasszony mind a négy főszerepét. — A képen: Hermi Ambros Mafenka és KarlWilsiermann Jeník szerepében. kezetével mindenki számára hozzáférhető volt, következett ez a nem kisebb zenei értékű és szépségű opera, amelynek értékeléséhez már magasabb zenei intelligenciára volt szükség és így sokak számára érthetetlennek látszott. Későbbi operái — a Két özvegy, A csók, A titok, a Libusa, az ördögfal — már nem tudták megközelíteni Az eladott menyasszony sikerét. Szimfonikus költeményei 1874-ben, 50 éves korában, egy újabb nagy megpróbáltatás küszöbén, hallásának végzetes romlásakor, hősies erőfeszítéssel Smetana belekezdett élete legnagyobb szimfonikus művének megalkotásába. Hazám — ezt a szót írta nagy zenei eposzának élére, és valóban, mind a hat hangszeres „ének", mind a hat szimfonikus költemény a zeneköltő szülőföldjének múltjából elvenít föl egy-egy poétikus képet. A sorozat leghíresebb, legnépszerűbb darabja a Moldva lett; ebben Smetana Csehország nagy folyóját énekli meg. Érdemes még megjegyezni, hogy Smetanát főleg csak mint zeneszerzőt emlegetik, pedig zongoraművész Is volt, és mint ilyen számos hangversenyt rendezett és több hangversenykörúton Is volt. Részlet az előadásból Betegsége és haldia Smetanát — aki őszintén lelkesedett minden jóért és szépért, s meg volt győződve nézeteinek helyességéről és végső diadaláról — sok támadás érte ellenségei részéről. Egyes jelentéktelen művészek, akiknek Smetana alkotó géniusza akadálynak tűnt fel céljaik elérésében, konok harcot kezdtek a nagy zeneszerző ellen: becsmérelték és igyekeztek elidegeníteni híveit zenei irányától, sőt még hazafiságát Is kétségbevonták, zenei géniuszának és alkotó erejének lankadásáról beszéltek, szünet nélkül folytatva ellene a harcot. Az állandó izgalmak következtében és hosszú betegeskedése folytán hallóidege teljesen megbénult és röviddel halála előtt súlyos idegösszeroppanást kapott, kínzó álmok és halluclnációk még a pihenés és elszunnyadás ritka perceitől is megfosztották. A borzasztó betegség végül őrjöngéssé fajult. A prágai elmegyógyintézetben halt meg 1884. május 12-én. A vysehradi temetőben nagy pompával temették el a cseh nemzet nagyjai közé. rp.
