A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-15 / 7. szám
• • • Győry Dezső életét és munkóssógót ezer szól fűzi össze o csehszlovákiai magyarság sorsával és életével. Sokan állapították meg róla, hogy ő volt a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalom legtipikusabb költője. Móricz Zsigmond 1928- ban a Nyugatban, Fábry Zoltán és llku Pál 1957-ben Zengő Dunatáj címen megjelent vers-antológiájának bevezető tanulmányaiban méltatták jelentőségét. Vox humana poétájára című monográfiájában Szeberényi Zoltán írja: „Nincs még egy csehszlovákiai magyar költő, aki olyan sokrétűen feltárta volna a magyar kisebbség életét és harcait, mint Győry ..." Győrynek a Kisebbségi géniusz c. 1925-ös vallomásairól Balogh Edgár írta a Hétpróbában: „Ez lett a mindennapi eskünk ... A Kisebbségi Géniusz képlet nélkül sosem jutottunk volna el a néphez, a csehszlovákiai munkásmozgalmakig." Győry Dezső a háború alatt került Beregszászra Pozsonyból, majd 1949 végén költözött Budapestre. A személyi kultusz idején az irodalmi klikkek azonban nem engedték szóhoz a költőt. Válogatott verselnek említett gyűjteménye is csak később, 1957 decemberében jelent meg. Ám Győry Dezső súlyos vívódások után sem dobta el a tollat: kényszerprózaíró lett. Életrajzi regényt írt a századelő nagy szocialista tanítójáról, a rozsnyói Czaban Samuról, akiről azóta utcát, iskolát, kultúrházat neveztek el Rozsnyón, néhány éve pedig szobrot állított neki szülővárosa. Győry aztán megírta Viharvirág, Sorsvirág, Tűzvirág címen nagy családi-történelmi regénytrilógiáját, az első kötet nyolc hónap alatt három kiadást ért meg, most jelenik meg a hetedik kiadása, melynek kötetei eddig összesen több mint negyedmillió példányban fogytak el. Irt regényt a Magyar Vörös Hadsereg 1919-es ún. felvidéki hadjáratáról, melyben maga is részt vett. A Gömöri rengetegben címen Fábry József Petőfi-brigádjának a Szlovák Nemzeti Felkelés idején folytatott partizánharcairól írt; most korrigálja a Szépirodalmi Kiadóban megjelenő Férfiének című új verseskötetét, amelyhez Czine Mihály írt bevezető tanulmányt. Felkerestem Budán, Csörsz utcai lakásán, hogy elbeszélgessek vele munkájáról, terveiről. Évekig betegeskedett, most már hónapok óta újra ír, dolgozik. Frissen, jókedvűen beszél múltjáról, a losonci Madách Körről, az újarcú magyarokról, a Budapesti Zeneakadémián 1928 tavaszán szervezett „1000 magyar diák Ady-estjé"-ről, ahol négy ország magyar fiataljainak nevében az ifjúság szónoka volt; a Sarló alapításáról, beregszászi tevékenységéről, a nagyon nehéz időkről és szép szerelmeiről, köztük a losonci Sasáról is . .. Előszámolja, hogy vagy tíz államrendszerben élt, ötféle hadsereg katonája volt, a két háború között nyolcszor volt állástalan: mindig elvei s versei miatt. 1939-ben a Kis-Kórpátok dombjai között kellett bujkálnia hónapokig a fasiszták elől, de még ez év karácsonyán a pozsonyi Esti Ojság-ban megjelentette Magyar Hegyibeszéd című antifasiszta poémáját, mely 1940-ben füzetben is megjelent Emberi hang címen, s amely Fábry Zoltán szerint költészetének csúcspontját jelenti. Eddig háromszor kapta meg a József Attila-díjat. — Szerződésem van kötetben még meg nem jelent újabb verseimre — mondja terveiről —, talán Az én őszikéim lesz a címe. — Valamint a „Viharvirág“ születéséről... Megvan a nagyapa 1848—1849-es naplója? — Meg. Aknatalálatot kapott rimaszombati házunk padlásán találta meg Ida húgom, katonapiszok és káposztalevelek között. De verses riportban mór megírtam a gerincét 1939 karácsonyán az Új Hírekben, Nagyapám naplója címen. A családi történelmi trilógiát e naplónak édesanyámnak és a gömöri palóc népnek köszönhetem. Örülök, hogy az olvasók szeretettel fogadták, s Fábry Zoltán kritikájában a „palóc Tamási Áron"-nak nevezett. — A most ősszel megjelent Két végzetes korona című kötet tulajdonképpen a József Attila-díjat nyert Vérehulló szerelem új kiadása? — Megcsiszoltam, itt-ott átírtam. A kisemberek szemével néztem a török világ öt korszakában az életet, szerelmet és egyben a magyar hadászat fejlődését. „Mindig akkor győzött magyar hadvezér, amikor a népre támaszkodott." A Vérvörös Vág a költő Zrínyi érsekújvári diadalát mondta el, elsőnek a magyar szépirodalomban... A négyszáz éves Habsburg-uralom alatt csak egyetlenegyszer volt magyar fővezére a magyarországi hadaknak, Zrínyi. Mikor Bécset a csallóközi nép segítségével megmentette, hetek alatt el is csapták... Mostanában a tévé is feldolgozta. — 1974-ben készülnek megemlékezni újságíróipublicisztikai munkásságodnak 50. évfordulójáról. Tudtommal már 1919-ben Karikás Frigyes és a 39-es dandár Gömöri Vörös Újságjánál volontőrösködtél, 1924-ben a Losonczi Hírlap főmunkatársa voltál, Darkó Istvánnal együtt... —Valóban Rimaszombatban lettem fizetett újságíró-gyakornok 1919-ben. De napilap szerkesztőségébe csak 1924-ben Kassán kerültem, majd rövidesen a lap felelős szerkesztője is lettem. Nem mert kitűnő újságíró-mestereimnél különb voltam, hanem mert rendben voltak a papírjaim. — A kritika melegen méltatta a Két végzetes koronát. A Népszabadság például azt írta: „ ... bizonyos, hogy jelentős értékkel gazdagítja ez a könyv történeti és művészi tudatunkat... E kisregények ereje és bája tündéri fénnyel ragyogtatja fel eleink harcait, sokszor keserves sorsát, emlékezésre méltó emberségét..." A végvári vitézekről szóló palóc mese elmondója, a „vén Gyuri bá', a gyilkos" valóban élt? — Ismertem is. Egy gömöri betyár után című Móricz Zsigmondnak ajánlott versemben 1937-ben is írtam már róla. Balogvölgyi öreg palóc volt, a palóc főváros: Bátyi fogházát is meglakta. A két vadásztársaság is igaz: a rimaszombati megyei urak, meg az iparosok, pallérok, kisemberek vadásztársasága ... — 1975-re, a hetvenöt éves iubileumra kijön újból a regénytrilógia? — Most a Viharvirág, jövőre a Sorsvirág, jubileumra a Tűzvirág újra megjelentetését ígérte meg a kiadó. — És új könyv? — Naponta 5—6 órát dolgozom önéletírásomon. Karácsonyra elkészültem az első részével, tavaszra elkészülök a másodikkal, a harmadik és a negyedik is megvan már jegyzetekben. — Megtudhatnék valamit a beosztásáról? — A tervem; I. kötet: A gyermekkortól a háborún és két forradalmon át a Kisebbségi Géniusz-ig. II. kötet: Szerkesztőségek, pesti Ady-est, a Sarló megalakulása, a Vetés első számai, 1928 végéig. III. kötet: A második világháborúig, 1939 őszéig és a IV. kötet: 1940-től máig. A kötetek címei? — Szeretném jellemzőbb versköteteimhez kapcsolni őket: I. A „Láthatatlan gárda", regénye, II. Az „Újarcú magyarok" regénye, III. Az „Emberi hang" regénye. IV. Az „Élő válaszol" regénye. Erőt-egészséget kívánva a nem kis munkához, búcsúzom. — Mit szeretnél még? Mit kívánnál? Mit üzensz? — Az életörömöt. A szenvedés hasznos értelmét. A humánumot. S mindezért: a derűs küzdéstl Sólyom László Dasdzevegin Szenge (mongol költő) Hogy puha fehér kezed foghassam Hogy puha, fehér kezed foghassam, Hogy varázsos két szemedbe nézzek, Hogy szavad okos tanácsát halljam, Hogy egyedül téged szeresselek. Szeretném egyetlen életem megkettőzni, Szeretném végzett munkámat megtízszerezni, Szeretnék híremet-nevemet őrizve szépen élni, Szeretném, hogyha hinni tudnál bennem. Ember fiának ilyen merengését, Érzésnek-vágynak ilyen hullámzását, Egyetlenem, titkos erővel bár megértenéd, Eléd siető gondolatomat bár kitalálnád: Szilárd, népemmel egybeforrt életemet, Szinaranynál tisztább szerelmes szívemet, Szerelmem, igaz szívű nő, bár megértenéd, Szavam életreszóló hívását bár meghallanád! Ha mondanám: arannyal borítom ujjaidat, Ha mondanám: selyemmel fedem ölnyi kis tested, Hiába, tudom, hogy kedvedre nem lenne, Ha ígérgetek, tudom, nincs ínyedre. Azt mondja egy őszinte nóta: „Add nekem a csillagot s holdat!” Ami csak létezik a mindenségben, Ajándékul adok neked minden újat! Dallamos dala aranytollú madárnak, Halk turbékolása szelíd galambnak, Mind e kincsekért cserébe ne adj mást, Mint a szerelmet egyedül, kedvesem I Az arany nap magasztalja munkámatl Az almaképű hold csodálja szerelmemet) A hűséges barátok segítsék sorsomat I A nép bízzék igaz szándékaimban! Szerdahelyi István fordítása Éva Kyselicová rajza Harsogó hangja híres énekesnek, Halld, mind azt kéri, mondd el szeretődnek: Minden élet csodás erejéül Mámoros szivem dobozában őrzött, Mig élek, egyetlen embernek elmondható Magasztos titkomat előtted kitárom. Megkapod tőlem testemet-lelkemet, Megosztom veled minden gondolatom, hét 9 Győri Dezső 50 éves publicisztikai jubileuma Látogatóban Budán Györy Dezsőnél • Fél év alatt három kötete jelenik meg • Készül 75. születésnapjára regénytrilógiájának újabb kiadása • Férfiének címen tavasszal jelenik meg verseinek válogatása és legújabb verseskötete • Négyrészes önéletrajzán / dolgozik a költő
