A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-08 / 6. szám

••• Alig múlt egy éve, hogy a fiat kisautók családja újabb taggal gyarapodott, amely máris az érdek­lődés középpontjába került. Ezt ná­lunk különösen az a tény indokolja, hogy az új típust, a 126-ost a Fiat­művekkel kötött szerződés alapján Lengyelország is gyártani fogja. Elő­zetes elképzelések szerint 1975-től hazánkban is kapható lesz ez a típus. Bár még eltelik egy kis idő, mire az első Polski Fiat 126-os járművek a futószalagról legördülnek, a Tori­nói „testvérek“ már szaladnak egy ideje az utakon, és már le lehet szűr­ni velük kapcsolatban az első tapasz­talatokat is. Ezekből szeretnénk né­hányat ismertetni, mivel ezek alap­ján megítélhetjük, hogy mit várha­tunk majd a lengyel kisautótól. Egyetlen autógyár sem rendelkezik olyan tapasztalatokkal a kisautók gyártásának területén, mint éppen a Fiat. Csaknem negyven évvel ezelőtt jelent meg az első 500 köbcentiméte­res Fiat gépkocsi, az azóta fogalom­má vált Topolino. Ezt a típust egész sor kiváló kisautó követte, a Fiat- 500, 600, 750 és 850, a Fiat-127 és legújabban ismét a legalacsonyabb hengerűrtartalmú kategóriában a 126. A járműkonstruktőrök úgy tartják, hogy hálásabb feladat nagyobb mé­retű járművet tervezni. A nagyobb „térfogatba“ és az ezzel járó maga­sabb árba több minden „belefér“, — kényelem, luxus, különleges igénye­ket kielégítő berendezések, a közle­kedésbiztonságot szolgáló célszerű technikai megoldások és nem utolsó­sorban egy nagy teljesítőképességű motor. Egy kiskocsi szerkesztőjének * természetesen szerényebb követel­mények szerint ugyanazt kelljen biz­tosítania a sokkal kisebb külső mé­retek mellett. Egyáltalán miért van szükség kis­kocsira? Ezt két körülmény is indo­kolja. Egyrészt az autó, mint hasznos A Fiat 126;-os A TOPOLINO a UNOKÁJA Mit várhatunk a Fiat 126-tól? közlekedési eszköz, mindenki számá­ra hozzáférhető legyen — nem lehet tehát csupán drága luxusmodelleket forgalomba hozni. Másrészt a kisau­tók az egyre sűrűbb városi forgalom­ban sokkal célszerűbben használha­tók. Ezeket a szempontokat tartották szem előtt a Fiat-126 konstruktőrei amikor az új típust kialakították. A cél a jól bevált 500-as típus tovább­fejlesztése volt, mégpedig úgy, hogy a megfelelő esztétikai megjelenés mellett célszerű térelrendezést és megfelelő biztonságot nyerjenek. A karosszéria kialakításánál ezek a szempontok játszottak döntő sze­repet. Az új konstrukció csak néhány centiméterrel nagyobb az 500-as tí­pusnál, körülbelül az Austin Mini méreteinek felel meg. Íme az adatok: legnagyobb hossza: 3054 mm; legna­gyobb szélessége: 1377 mm; legna­gyobb magassága: 1335 mm. Az úgynevezett passzív baleseti biztonság (a baleset következményei­nek csökkentése) szempontjait figyel­ve az alábbi módosítások a legszem­betűnőbbek: a kormányoszlop három része, ütközéskor összecsuklik, és nem döfi át a vezetőt. A padlózatot kettős keretszerkezettel erősítették meg, amely az utastér növelése mel­lett — speciális kialakításánál fogva — frontális ütközéskor „széttolja“ az elölről hátranyomódó szerkezeti ele­meket, így azok nem hatolhatnak be az utastérbe. A hosszirányú merevítés egészen a mellső keresztrugóig nyú­lik. Oldalirányú, ütések, és a borulás­kor történő deformáció csökkentésére az ajtókat hosszirányban merevítő bordákkal látták el. Ugyanezt a célt szolgálja a karosszéria esztétikai ki­alakításánál is szerepet játszó saj­tolt övvonal is. Az aktív biztonságot — a balese­tek megelőzésénél — szolgálja egye­bek között a kétkörös fékrendszer. Mindezek mellett sikerült kellemes és esztétikus formát kialakítani. A belső térre is jellemző, az átgondolt és szolid kidolgozás. A párnázott és tükrözésmentes műbőr bevonattal el­látott műszerfalrész és az egyes kap­csolóelemek elhelyezése is a célszerű kialakítást példázza. Belső tágassá­ga ellenére is a 126-os elsősorban két felnőttnek biztosít kényelmes ü­­lőhelyet, a hátsó üléseket inkább szükség esetén lehet hosszabb útra igénybe venni. Ezért négyüléses vol­ta ellenére ez a kocsi inkább a 242 kategóriába tartozik. Az új forma nagy ajtóival a kényelmes beszállást és a külső méretekhez képest a le­hető legnagyobb belső tér kialakítá­sát tette lehetővé. Az új karosszériába a jól bevált — több mint négymilliós sorozatban gyártott — ötszáz köbcentiméteres motor továbbfejlesztett — és meg­növelt hengerűrtartalmú változatát szerelik. A kéthengeres léghűtéses motor teljesítménye 23 lóerő 4700 percenkénti fordulatszámnál (az ere­deti motor 18 lóerős volt), és a for­gatónyomaték is 3,1-ről 4 mkg-ra nőtt. De foglaljuk össze a legfonto­sabb adatokat: furat; 73,5 mm; lö­ket: 70 mm; sűrítési viszony: 7,5:1; maximális teljesítmény: 23 DIN Le (4700 ford) perc; max. nyomaték: 4 mkg (3400 ford) perc; közepes du­gattyúsebesség a névleges fordulat­számnál: 11,0 m/sec; olajteknő tölté­se: 2,25 1. A megnövelt teljesítmény kedve­zően hatott a gyorsulásra, különösen indulásnál, az első két fokozatban. Ez kiváltképpen a nagyvárosi for­galomban előnyös, hiszen 60 km 6 sebességre 11,3 mp alatt gyorsul a 126-os. Ezzel szemben a 100 km/óse-' bességet (amely közel van a 108,4 km/ó mért végsebességhez) csak 54,4 másodperc alatt éri el. És nem sza­bad megfeledkezni arról sem, hogy a rövid tengelytáv és a merevebb első rúgózás az út egyenletességeit jobban átadja az utastérnek, így az utazás ebben a járműben elsősorban jó úton kellemes. A viszonylag kis teljesítmény, a­­melyek a kocsi 590 km önsúlyán túl Ä Fiat 126-os szíve a kéthengeres soros, léghűtéses motor. 330 megengedett hasznos terhelést is gyorsítania kell, arra kényszeríti a vezetőt, hogy a lehetőség szerint igyekezzék a maximális forgatónyo­maték tartományában maradni, azaz sűrűbben kell visszakapcsolni. Ezt megkönnyíti a szinkronizált 2,3 és 4. sebességfokozat. A kis teljesítményért „cserébe“ viszonylag keveset fogyaszt a jármű, mindössze 6 —7,5 1 nor­málbenzint. A kisméretű léghűtéses motor zaj­szintje természetesen magasabb a vízhűtéseseknél, és különösen akkor észlelhető, ha a hűtést bekapcsolják. Mindezek az első pillantásra hátrá­nyosnak tűnő tulajdonságok, háttér­be szorulnak a városi forgalomban a kisjármű előnyei mellett. És ha eh­hez hozzászámítjuk a 126-os nagyon szép kidolgozását, a különleges kor­rózióvédelemmel ellátott karosszé­riát, akkor egy mindenki által köny­­nyen megkedvelhető, kulturált kis­autót kell a Fiat 126-ban látnunk, a­­mely a városi forgalomban kiváló, de két személy csomagjaival együtt akár hosszú távon is kényelmesen célba juttat. . Néhány kiegészítő adat: a benzin­tank űrtartalma 21 liter; a csomag­tartó térfogata: 64 liter; a fordulat­kor átmérője 9,2 m; olajcsere: 10 ezer kilométerenként. Lábhely hátul: 11—21 cm. 1fc

Next

/
Oldalképek
Tartalom