A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-01 / 5. szám
VISSZAPILLANTÁS ÉS ELŐRELÉPÉS Ha a CSEMADOK tevékenységének kapcsán a kezdeti évekre terelődik a szó — hm, az akkor volt, akkor még ment a munka, mint a karikacsapás, csupa tűz és lelkesedés volt az ember“ —, gyakoriak a gondolatjelek közé szorított szavak. Nem mintha most nem menne a munka, de valami talán mégis hiányzik az emberekből. Szerencsére nem mindenkiből. Ma is sok még az áldozatkész, lelkes ember, akik formájában és tartalmában új munkastílust valósítanak meg. Ami természetes is, hiszen a fejlődés, a bennünket körülvevő világ életének ritmusa és irama ezt meg is követeli. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok vetődtek fel Zselizen (Zeliezovcén), ott jártam én. A CSEMADOK helyi szervezete múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk Ábel Gáborral, a szervezet elnökével. Ha sikeres múlt áll az ember mögött, a visszapillantás mindig jóleső érzést vált ki. Zselizen a munkát a CSEMADOK megalakulása után Déryné idejére emlékeztető körülmények között kezdték meg. Az első kulturális tevékenységre a téglagyár szárítófészerei alatt került sor. A téglagyáriak — dacolva a dermesztő hideggel — megépítették az ideiglenes színpadot, melyen nagy sikert arattak a színjátszók, mert az ő tevékenységükhöz fűződik a legnagyobb és legtöbb siker. Az emberek nagy lelkesedéssel dolgoztak, mindenki tett-vett, nem ismertek lehetetlent. A Kézfogó című darabot Vencel Ferenc rendezte, nyolcszor adták elő. Az első sikeren felbuzdulva, sorrendben a következő darabok kerültek bemutatásra: Borbíró, Revizor, Sári bíró, Ingyenélók. Az utóbbi művet tizen hatszor adták elő, két évig tartották műsoron. A kultúra „szentélye“ továbbra is a téglagyári fészer volt, mivel kultúrházat nem építettek Zselizen. Ekkor született meg a szabadtéri színpad gondolata. A CSEMADOK-tagok a lelkes téglagyáriak segítségével meg is valósították a mostani Schubert-parkban. 1954-ben került színpadra a Pirossapkás lány című darab, majd két évvel később megtartották az e sorokat író, de akkor még a járásban élő szerző Húsz év után című első színművének ősbemutatóját. A darabot Göbő Lajos rendezte. Tizennégyszer adták elő Zselizen és a környéken. Nagy sikerrel. Ezt követően a színjátszás néhány évig szünetelt. Azokban az években az esztrádcsoport és a táncegyüttes ért el említésre méltó sikereket. Az 1962—63-as évadban aztán ismét a színjátszók fogtak munkához. A tapasztalt színjátszókból összetoborzott együttes tizenhatszor játszotta el Móricz Zsigmond: Űri muri című színművét. Az együttes sikerrel állta meg a helyét a járási, kerületi és az országos versenyeken. Azóta persze Zselizen is felépült egy korszerű kultúrház, Ábel Gábor mégis egy kicsit kesernyésen kezdi beszámolóját. — Elég nehéz körülmények között végezzük munkánkat, mivel nem rendelkezünk saját helyiséggel. .. Ennek ellenére jó és hasznos tevékenységet fejtünk ki. Bátran kijelenthetem: városunkban a legjobban működő és dolgozó tömegszervezetek közé tartozunk. Munkánkat a Városi Művelődési Otthonban végezzük. A jövőben olyan együttműködési struktúrát szeretnénk létrehozni, amely mindannyiunk javát szolgálná. Szervezetünkben színjátszó-, esztrád-, tánccsoport és egy irodalmi kör működik, azonkívül van egy zenekarunk is. Ezekben a csoportok-Abel Gábor, a helyi stervezet elnöke ban mintegy százhúsz ember tevékenykedik. Az irodalmi nevelés és a könyvvel való munka fejlesztése érdekében „50 éves a szovjet irodalom“ címmel előadást tartottunk, azonkívül rendeztünk egy nagy sikerű Petőfi-emlékestet. Örömmel mondhatom, hogy a kultúrház zsúfolásig megtelt. Részt vettünk a „Nagy évfordulók“ című versenyben. A mi segítségünkkel rendezték meg Zselizen a járási döntőt. Ebben az időszakban alakítottuk meg az irodalmi kört. A februári győzelem 25. évfordulója címmel tartott előadásunkon kilencvenen jelentek meg. Szintén nagy elismeréssel fogadta közönségünk A szocialista országok gazdasági együttműködése a KGST keretében című előadásunkat. Színjátszóink szerették volna bemutatni Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabját, de bizonyos körülmények és nehézségek miatt ez nem valósulhatott meg. Ezzel szemben igen jól működött az esztrádcsoportunk. A téli és a nyári hónapokban egész estét betöltő műsorral szórakoztatta a környező falvak lakosságát. A múltban aktivizáltuk táncegyüttesünk működését is. Az együttes tehetséges és lelkes fiatalokból tevődik össze. Ügy érzem, sok örömet és kellemes percet szereznek még nekünk. Az említetteken túlmenően segítséget nyújtottunk a CSEMADOK KB- nak az Országos Népművészeti Fesztivál megrendezésében. Azt hiszem jó munkát végeztünk. Bizonyítja ezt a központi bizottságtól kapott elismerés is. Egyébként a tavalyi fesztivál mind szervezésileg, mind tartalmilag egyike volt a legsikeresebbeknek, s minden tekintetben teljesítette küldetését. Ábel Gábor elhallgat. Tétovázik: mondja, ne mondja? — Sajnos, városunk értelmiségének nagy része nem kapcsolódik be a munkánkba. Csupán a tanítóság egy része, meg egy-két más értelmiségi segít bennünket... Városunk lakosságának nagy része csupán paszszív résztvevője a kulturális életnek. Egyesek megelégszenek a családi házzal, az autóval: a többit csinálja más. Hát ezen a helytelen szemléleten kellene változtatnunk. Amíg nem késő! Az 1974-es évre szóló munkatervünkben sok szép gondolat megvalósítását tűztük ki célul. Hogy csak a lényegét említsem: Városunk magyar dolgozóinak nevelése a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében; az irodalmi nevelés és a könyvvel való munka fejlesztése; a szervezeti élet tökéletesítése, színvonalának emelése; kötelezettségvállalásunk teljesítése a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére. Igen, többek között arra is köteleztük magunkat, hogy a városunk szépítési akciójában 400 órát dolgozunk. Talán annyit jegyeznék meg befejezésül, hogy jelenleg 605 tagunk van. Tagságunk létszámát 650-re szeretnénk felemelni ebben az évben. Nehéz feladat, de elérhető.-Ib-Titkárok értekezlete Immár jól bevált szokás a CSEMADOK munkájában, hogy a központi bizottság titkársága az új esztendő első napjaiban megvitatja a soron levő hetek s hónapok aktuális feladatait a járási bizottságok titkáraival. Az idén január 10—11-én Szencen tartották meg ezt a hagyományos, a szervezeti élet eredményessége szempontjából fontos értekezletet. A kétnapos összejövetelt Varga Béla, a CSEMADOK KB vezető titkára nyitotta meg. Bevezetőben röviden értékelte a szövetségnek az elmúlt esztendőben végzett munkáját s részletesen beszámolt mindazokról a teendőkről, melyeknek elvégzése 1974-ben lesz a CSEMADOK feladata, Az elmúlt esztendő kapcsán leszögezte: a CSEMADOK tavalyi munkájával általában elégedettek lehetünk, hiszen szinte maradéktalanul sikerült teljesíteni az 1973-ra megszabott munkatervet. Mind a járási bizottságok, mind pedig a helyi szervezetek egész évi jó munkáját tükrözték az évzáró taggyűlések is, melyeket a KB irányelvei alapján — néhány kivételtől eltekintve — még december végéig sikerült országszerte megtartani. Az 1974-es feladatokról szólva a központi bizottság vezető titkára elmondta, hogy a CSEMADOK egész évi tevékenységének homlokterében két fontos jubileum áll majd: a Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő 30. és szövetségünk megalakulásának küszöbön álló 25. évfordulója. Fontos ezért, hogy a CSEMADOK egész évi tevékenységét e két jubileum jegyében végezze, ehhez kapcsolva a CSKP politikájának és központi bizottsága határozatainak népszerűsítését. öntevékeny csoportjaink műsorában is e két évfordulónak kell tükröződnie. Járási bizottságaink feladata lesz ezért úgy irányítani színjátszóinkat, irodalmi színpadainkat és tánccsoportjainkat, hogy ezt a feladatot maradéktalanul ellássák. Ebben az esztendőben fokozni kell a tagság eszmei nevelésének színvonalát is, éspedig a népművelési munka egyre vonzóbbá, színesebbé, sokrétűbbé tételével. Helyi szervezeteinknek a jövőben ezért a mainál lényegesen szorosabb együttműködést kell kiépíteniük az iskolákkal, ahonnan különböző dokumentációs anyagokat, vagy vetítéshez szükséges műszaki berendezéseket kölcsönözhetnek. Az 1974-es esztendőben továbbra is időszerű feladat marad, hogy újszerű tartalommal bővítsük a hagyományos író-olvasó találkozókat, s szorosabb kapcsolatot teremtsünk kulturális szövetségünk és a műszaki értelmiség között. Az országos titkári értekezleten ezután Varga János, a CSEMADOK KB titkára szólalt fel. Statisztikai kimutatások tükrében részletesen értékelte a novemberben és decemberben megtartott évzáró taggyűléseket, majd a szervezeti élet és a népművelési munka néhány konkrét problémájáról szólt. A CSEMADOK szervezetek 1973-ban például összesen 516 különböző előadást tartottak s ezeknek kereken 44 700 hallgatójuk volt. A népművelési munka szakaszán azonban több olyan előadói témakör van még, melyek a járási bizottságok részéről a jövőben fokozottabb figyelmet érdemelnek. A központi bizottság titkára ismertette továbbá azt a tervet, mely szerint a CSEMADOK ősszel Fábry Zoltán munkásságáról rendez országos irodalmi vetélkedőt. Szövetségünk szervezeti élete legaktuálisabb feladatainak egyike pedig, hogy 1974-ben — a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulója kapcsán — helyi szervezeteink mindegyike tartson ünnepi taggyűlést. A népművészeti munka területén soron következő feladatokat dr. György István, a központi bizottság titkára ismertette. Rámutatott, hogy a CSEMADOK népművészeti munkájának a CSKP KB legutóbbi művelődéspolitikai határozataiból kell kiindulnia. E feladat teljesítésének mércéjével értékelik majd központi párt- és állami szerveink szövetségünk 1974-es központi és járási rendezvényeit. A CSEMADOK az idén is megrendezi a Zselizi Országos Népművészeti Fesztivált, a Gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélyt, valamint a Bratislava! Népművelési Intézettel karöltve a XI. Jókai-napokat. Nagy érdeklődés előzi meg a népdalénekesek Tavaszi szél vizet áraszt... című IV. országos versenyét, melynek döntőjére az ősszel kerül sor. Az egész évi munka egy további fontos mozzanata lesz a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara fennállása 10. jubileumának megünneplése is. A CSEMADOK járási bizottságai titkárainak értekezlete másnap élénk vitával folytatódott, melyek során több gyakorlati, a mindennapi munkával összefüggő kérdést tárgyaltak meg. Mind az első napon elhangzott beszámolók, mind pedig a következő napi vita alapján elmondható, hogy a CSEMADOK felkészülten várja az 1974-es esztendő igényes, politikai társadalmi és kulturális feladatainak teljesítését. B. M. P.
