A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-27 / 30. szám
Fogy az energia • Nemcsak amerikai jelenség • Takarékoskodás • A Közel-Kelet olaja • Szovjet földgázkészletek Jellegzetes kép az 1972173-as tel amerikai energiahiányáról: szálloda Miamiban — nem világítanak, nincs áram A jövő energiaforrása — a földgáz • • • Nixon elnök a napokban a rádióban és a televízióban üzenettel fordult az Egyesült Államok lakosságához, felszólítva, hogy takarékoskodjék az üzemanyaggal és a villamos energiával: használjon kisebb, kevesebb fogyasztású gépkocsikat és a háziasszonyok fogyasszanak kevesebb áramot, kevesebbet használják a légkondicionáló berendezéseket. „Takarékoskodjék az árammal, takarítson meg legalább egy wattot“ — hirdetik a New York-i Consolidated Edison villamossági monopólium (évi forgalom 1,5 milliárd dollár) egészoldalas reklámjai. De hát mi történik itt? A Con-Ed még egy évvel ezelőtt egyenesen ráerőszakolta a fogyasztókra a villamos áramot, hogy használják a fűtéstől és a főzéstől kezdve az ajtó- és konzervnyitásig minden lehető és lehetetlen célra. Az elmúlt tél Amerikában sem volt különösen kemény. De amikor a keleti partvidéken és az ún. Közép-Nyugaton mínusz 12 fokra szállt le a hőmérő higanyszála, a Con-Ed a nagyobb áramfogyasztókhoz fordult és megkérte őket, hogy a hőmérsékletet az összes kifűtött helyi-Drámai címek az amerikai sajtóban: „Energiaválság“ (Newsweek) — „Miért a fűtöanyagkrizis" (U.- S. News and World Report) Bégekben 85 Fahrenheit fokra (17 C°ra) s az áramfogyasztást 70 százalékra csökkentsék, különben nem tudja biztosítani az áramellátást. A legtöbb felhőkarcolóban aztán csak egy felvonót járattak, és a titkárnők kesztyűben verték az írógép billentyűit. Voltak Iskolák, ahol mindössze heti három napon át folyt a tanítás, háztartások, amelyekben fogytán volt a fűtőolaj, sőt gyárak is, ahol kiürültek a hatalmas üzemanyagtartályok. Számos hajó üzemanyag híján mozdulatlanul vesztegelt a Mississippi és az Ohio folyókon. HOVA TŰNIK EL AZ ENERGIA? Az USA-ban él a földkerekség lakosságának 6 százaléka, de ez a 6 százalék felhasználja a világon termelt energia 33 százalékát. Az átlagos amerikai háztartás naponta 48 font (egy font: 45,38 dekagramm) szénnek, kilenc és fél gallon (egy gallon: 4,543 liter) olajterméknek megfelelő energiát emészt fel. 1985- ben a szénben kifejezett energiaszükséglet már 70 fontnyi lesz. S mit jelent ez évi átlagban? Az Egyesült Államokban a gépkocsik száma 1945- től megháromszorozódott, az elektromos energia fogyasztása minden tíz évben megkétszereződik. Az átlagpolgár fogyasztása, ha az összes energiaszükségletet kőolajra számítjuk át, 1955-ben évi 46 barrelt (6,6 tonnát), 1970-ben már 61 barrelt (9,8 tonnát) tett ki és 1985-ben, a jelenlegi növekedési ráta mellett, 97 barell (15,3 tonna) lesz. A legkönnyebbnek tűnő ellenintézkedés az energiatakarékosság. Csakhogy komoly takarékossághoz meg kell változtatni a legtöbb jelenlegi motor és hajtómű konstrukcióját. Egy amerikai dokumentáció szerint a gépkocsik ma az energia 87 (!) százalékát hasznosítják a szó szoros értelmében. Ilyen értelemben Amerika az általa megemésztett energia mintegy ötven százalékát „eltékozolja\ TAKARÉKOSKODÁS Az energiaválság leküzdése több ponton is keresztezi a környezetvédelmi meggondolásokat. A levegő tisztaságáról szóló 1970-es törvény például csak a középnyugati államokban 300 villamos energiát előállító vállalatot arra kényszerített, hogy szilárd fűtőanyagról cseppfolyósra térjen át, s ezzel 300 millió tonna magas kéntartalmú, tehát légszennyező szénkészletet iktatott ki. A szakemberek azt állítják, hogy csak az atlanti partok mentén 5,5 millió barrel olajtartalék van. Ez a mennyiség csaknem egy évre fedezné az egész ország szükségletét. Kitermeléséhez eddig vízszennyeződési aggályok miatt nem kezdtek hozzá — de a szükség már a közeljövőben törvényt bonthat... Az Egyesült Államok fűtőanyagforrásai a szén kivételével gyengék. Az olajkészletek 52 milliárd barrelt tesznek ki (egy barrel; 159 liter), vagyis tíz évre lenne elegendő, a földgázkészlet 120 milliárd köbméter (11 év), az uránkészlet 450 000 tonna, ami a nukleáris energia fejlődésének jelenlegi üteme mellett 13 évre elegendő. Csak szénből van elég az USA-ban, a szénkészlet 1,5 milliárd tonna, ami kb. 500 évre lenne elég. Amerika történetében először felmerült néhány takarékossági elképzelés. Néhány példa: csökkenthetnék a gépkocsik legnagyobb megengedett súlyát 2500 fontra (1050 kg-ra), illetve radikálisan csökkenthetnék az amerikai gépkocsimotorok most indokolatlanul nagy köbtartalmát. Európa példára, de üzemanyagtakarékossági okokból, kitilthatnák a kocsikat a városközpontból, rákényszerítve a lakosságot a tömegközlekedési eszközök használatára. Kötelezni lehetne a légi társaságokat, hogy jobb kihasználtsági fokkal repüljejenek, korlátozzák és koordinálják az azonos útirányú járatokat, ritkítsák a kevés utassal közlekedő járatokat, bevezethetnék a téli és a nyári időszámítást, ezzel a munkahelyeken sok világítási energiát tennének feleslegessé. AZ IMPORT NOVELESE, valutavAlsäg Furcsa, de az energiaválság váratlanul érte az Egyesült Államokat, A keleti partvidék 1965-ös nagy áramkiesése után a Fehér Ház alapos tanulmányt rendelt el az energiahelyzetről. A mű 1966-ban készült el. Legfontosabb megállapítása szó szerint így hangzik: „Az ország energiaforrásai legalább a század végéig maradéktalanul kielégítik a szükségleteket, méghozzá a jelenlegihez közeli áron.“ 1970-ben az elnöki különbizottság úgy számított, hogy az USA 1980-ban olajszükségletének 27 százalékát lesz kénytelen importálni. Most évenként 100 millió tonna finomított olajat vásárol külföldön az Egyesült Államok. Ha a jelenlegi irányzat nem változik, 1980-bán megközelíti a 200 milliót, az ezredfordulón pedig a 340 millió tonnát. Mindez óriási kiadásokkal jár. A fizetési mérleg már most annyira deficites, hogy a nyugati világ valutaválságához vezetett. Olajtorony a szibériai tojpábon
