A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-03 / 31. szám

Nagy Lásrló mul’ai (mútyadi) olvasónk felvétele. A kép cime: Őrség váltás. FENYKEPEZZEN ON IS! Srtorpkay Adolf Vel’ké Raskovce-i (nagyráskcii) olvasónk felvétele. A kép cime: Munka után a híisben. Heinrich Sándor Moldova n/Bodvou-i (Szepsi) olvasónk felvétele. A kép cime: Hazafelé. LEVELEK, TUDÓSÍTÁSOK EGY ÜZLETVEZETŐ PANASZA Fiíakovóban (Füleken) dolgozom a férfi- és gyermekfehérnemű-boltban. Az utcának azt a részét, ahol az üz­let van, bontják. A bontást még az év elején elkezdték, s már csak az az épület búslakodik egyedül, védte­lenül, nyitott padlással, amelyikben az én boltom van. Kívülről már romhalmaz, belülről még üzlet, tele áruval. Tavaly novembertől csak úgy rendelkezem világítással, hogy saját felelősségemre a szomszédos épület­ből kábelt húzattam át. Ha esik az eső, mint panaszlevelem írása idején is, a raktár egyik oldaláról a másik­ra kell áthordanom az árut. Éz edé­nyeket kell kölcsönöznöm az esővíz felfogására. Ha pedig szombaton vagy vasárnap áll esőre az idő, beutazom vidékről, hogy a bajt megelőzzem. Ide kívánkozik még, hogy napközben a nyitott padláson gyakran cigány­­gyerekek tartózkodnak. Amikor a szomszédos épület lebon­tásához hozzákezdtek, elmentem a városi nemzeti bizottságra, figyel­meztettem az illetékeseket, milyen veszélynek van kitéve az üzlet, és kértem őket, helyezzék át biztonsá­gosabb helyre. Kérésemet többször is megismételtem, végül azt a választ kaptam, hogy az ügy nem tartozik a vnb-re. Forduljak a vállalatomhoz. Megfogadtam a tanácsot és levelet írtam a cégnek (Otex, obchod s tex­­tilom, Zilina). Részletesen leírtam, ml a helyzet az üzlettel és velem, s hívtam őket, jöjjenek el Fülekre, győződjenek meg személyesen a helyzet tarthatatlanságáról, és tár­gyaljanak a városi nemzeti bizottság illetékeseivel, hiszen az intézkedés nem tűr halasztást. Vártam őket, nem jöttek. Vártam a válaszlevelü­ket, de ilyet nem kaptam. Már el is felejtettem mindent, amikor né­hány hét elteltével beállítottak. Meg­érkezésük azonban csupán látogatás volt, az üzlet áthelyezésével kapcso­latban semmit sem tettek. Most a Hét szerkesztőségéhez for­dulok panaszlevelemmel. Abban a reményben, hogy ha panaszom nyil­vánosság elé kerül, talán az segít­ségemre lesz. Az árukészlet ki van téve az időjárás szszélyeinek, s ilyen körülmények között az állam és a vállalat vagyonát akármikor meg is károsíthatják. KOOS FERENCNÉ KÉRDÉSEK - VÁLASZOK Gergely Antal preSovi (eperjesi) ol­vasónk nemrégen autóval utazott éj­szaka, és arra lett figyelmes, hogy kísérteties apró fényvisszaverődése­ket észlel az út mentén. Azt kérdezi tehát, hogy miért csak az állatok szeme világit éjszaka, s az emberé miért nem? A kütyának és más állatoknak a szemében a retina mögött úgyneve­zett tapéta, azaz egy fehéresen vilá­gító vékony, visszatükröző szövetréteg helyezkedik el, amely minden belső fénysugarat visszaver, s ezáltal jobb látást biztosít. Az ember szabályosan vak éjszaka, nem rendelkezik ugya­nis ilyenfajta tapétával. A sötétség beálltával jelentősen megnagyobbod­nak a kutya szemének pupillái. Az autó fényszórójának éles fényét ez a réteg felerősítve veri vissza. Minél fényesebb a fényforrás, annál erő­sebb a visszaverődés. A visszatükrö­zött fény színe lényegében attól függ, hogy a szemet érő fény maga milyen színű, és attól, hogy milyen állatról van szó. A kutya szeme például le­het zöldes-sárga, máskor meg vörö­ses, a macskáé zöldes. A szarvas sár­gás színt, a borz kékest tükröz visz­­sza. Ha minden autós egy kicsit jobban odafigyelne ezekre a „kísérteties fé­nyekre“, akkor még sok olyan állat életben lehetne, amely a gumikere­kek alatt roncsolódott össze, vagy súlyos sérüléseivel a legközelebbi fe­dezékbe vonult és ott pusztult el. Ez esetben a csülkös vad pusztulását nem okozná 50 százalékban a gép­kocsi, amely számos esetben nagy sebességgel ütközik össze ezzel a vaddal. NÉHÁNY SORBAN Goethe Wahlverwandschaften című művének motívumai alapján forgat filmet Az évforduló címmel Roberto Natale olasz rendező. A cselekmény a fasiszta Olaszországban játszódik. Moszkvában — alapos restaurálás után — megnyílt a Lev Tolsztoj iro­dalmi múzeum. A város központjá­ban levő házban számos Tolsztoj­­relikviát őriznek, s mutatnak be a ház látogatóinak. * # « Megtartották az idei első orgona­hangversenyt a szegedi Fogadalmi­templomban. Lehotka Gábor műso­rán Bach-, Niedermeyer-, Carissimi-, Kodály-, Verdi-, Frank- és Liszt­művek szerepeltek. Moszkvában megnyitották a nem­zetközi filmfesztivált, amely ezúttal nyolcadszor kerül megrendezésre a béke és a népek közötti nagyobb megértés nemes eszméinek, a film­művészet humanizmusának jegyében. A zsűri előtt harmincegy játékfilmet, ötvennyolc rövidfilmet és negyven­kilenc gyermekfilmet mutatnak be. Pablo Casalst New York város díszpolgárává választották. A chicagói Liryc Opera igazgató­sága felkérte Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerzőt, hogy komponál­jon operát az Egyesült Államok ala­pításának 200. évfordulójára, 1976-ra. A viareggio-Versiglia olasz irodal­mi díjat az idén Murillo Mendes brazil költőnek és Maurice Müller svájci írónak ítélte oda a zsűri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom