A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-28 / 52. szám
Az alábbiakban közöljük Oparin szovjet biokémikus nyilatkozatát. — ön ötven évvel ezelőtt kísérelte meg először tudományosan megindokolni az élet keletkezését. Mi volt akkori megfontolásainak a legfontosabb kiindulópontja? — Kutatásaim eredményét első ízben 1972 tavaszán adtam elő az orosz Botanikusok Társasága moszkvai szekciójának az ülésén. Kifejtettem, hogy az élet keletkezése bolygónkon nem a szerencsés véletlenek összjátékának az eredménye volt, mint ahogyan azt annak idején sokan gondolták, hanem objektív folyamat, amelynek törvényszerűségei tudományosan felderíthetők. Véleményem szerint ez a folyamat szerves anyagok evolúciójával kezdődött, ezek egyre bonyolultabbakká összetettebbekké váltak, egyedi kolloidgömböcskékké formálódtak, amelyekből a természetes kiválasztódás folytán azután fokozatosan kifejlődtek az első élőlények. — A legújabb felismerések alapján, ma hogyan magyarázható az élet keletkezése? — A tudósok többsége ma abból a felfedezésből indul ki, hogy az élet keletkezése szerves molekulák és több molekulából álló komplexumok fejlődésén keresztül a következő szakaszokon ment át: 1. Szénhidrogének, cianidok és azokból tovább fejlődött vegyületek keletkezése a kozmikus térségben és a Föld bolygóként való kiformálásánál, valamint a földkéreg, az atmoszféra és a hidroszféra létrejötténél. 2. Egyre bonyolultabbakká való szerves anyagok abiogén szintézisei a bolygóközi térségben és a bolygókon. A Föld felszínén az egyszerű és összetett szerves anyagok, „ősszubsztanciát” alkotnak. 3. Az egyedi, több molekulás rendszerek ebben az „ősszubsztanciában, amely egyszerű „anyagcserét” folytat a környező világgal, ezen a bázison növekednek és szaporodhatnak (az úgynevezett „probiontok", a fejlődésmechanikailag legkisebb, de már élő részecskék keletkezése). 4. A probiontok további evolúciója, anyagcseréjük és molekuláris struktúráik tökéletesedése az úgynevezett élet előtti, abiogén szelekció alapján: primér organizmusok keletkezése és további tökéletesedésük. — Léteznek-e ma olyan bizonyítékok, amelyek az élet egyszerű szénhidrogónvegyületek útján történő keletkezésének a feltételezését támasztják alá? — A fejlődés valamennyi említett szakasza objektív tudományos tanulmányozásra alkalmas. Rádiócsillagászati vizsgálatok segítségével, sikerült néhány bonyolult szénhidrogénvegyületet felfedezni a csillagközi térségben. Ilyen csillagok tehát nemcsak a földi élet, hanem már naprendszerünk keletkezése előtt is létrejöttek. Az élet keletkezése előtti és a kezdeti biológiai evolúcióról azonban több milliárd évre visszamenőleg is szerezhettünk ismereteket a Föld őskorából szármázó kezelek paleontológiái vizsgálatainak segítségével. — Az élet keletkezése és fejlődése a Földön tehát szoros összefüggésben áll a szénhidrogénvegyületekkel. Ma viták folynak arról, hogy nem léteznek-e a világmindenségben az anyagnak az élethez hasonló olyan formái, amelyek más alapon fejlődtek ki. Mi a véleménye erről? — A kvantum-kémia (az elméleti kémia egyik ágazata, amely a kémiai vegyületek természetét, a molekulák struktúráját és reagálási képességét a kvantum-mechanika módszereivel kutatja), amely módot ad nekünk a molekulák specifikus elektrostruktúrájának a megismerésére, nem támasztja alá az élet nem szénvegyületeken alapuló formái létezésének a lehetőségét. E tekintetben egyetlen elem sem helyettesítheti a szénhidrogént; még a Mengyelejev-táblázaton a szénhidrogénhez közelálló szilícium sem szolgálhat az élet strukturális összetevőjének az alapjául. — Mint biológus, mit vár az űrkutatástól? — Mindaddig, amig az az elképzelés érvényesült, hogy az élet keletkezése a Földön, valamiféle „szerencsés véletlen” eredménye, semmit sem mondhattunk arról, hogy más bolygókon is lehet élet. Az élet keletkezését a Földön ma olyan történés példájának tekinthetjük, amelynek megszámlálhatatlan esetben kellett végigmennie a világmindenségben. Eddig azonban még nem sikerült közvetlenül és konkrétan életet felfedezni a Földön kívül. Teljesen valószínűtlen, hogy a mi Naprendszerünkben a Földön kívül valahol még létezhetne élet. A Marson esetleg megtaláljuk az élet keletkezését megelőző szénhidrogénvegyületek formáit. • Az egyik lengyel autógyár modern vonalú elektromos meghajtású kisautók prototípusát készítette el. Ha beválik, és sorozatgyártását gazdaságosan meg tudják oldani, talán hamarosan nálunk is megjelenik a városi közlekedésre igen előnyös méretű és ami a legfontosabb füst nélkül közlekedő kis „Járgány". • Huszonhét kilométerre a város központjától, a Rolssy-en-France mellett épül Párizs harmadik repülőtere. A háromezer hektáron elterülő repülőtér 1974-ben nyolcmillió utast fogadhat, míg teljes elkészülte után (1985-ben) ötmillió lesz a befogadóképessége. A központi épület körül két úgynevezett csatlakozó repülőtér épül. • Az Amerikai Egyesült Államokban expressz akumulátor-töltő gyártását kezdték meg, amely tíz perc alatt feltölti a hat-harminc Volt feszültségű akkumulátorokat. A készülék mindössze 12 kilogramm súlyú és kis benzinmotorral üzemel. hÄt-. io
