A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-21 / 51. szám
Vimperk fölött ma is ott emelkedik az ősi várkastély süket maradéktalanul teljesíteni fogják, mivel tudom, hogy a városi nemzeti bizottság tagjai ismerik a sikerhez vezető utat, tudják, hogy legfontosabb a képviselők személyes példamutatása, a képviselők és választók szoros kapcsolata, a Nemzeti Front szervezeteinek együttműködése, az üzemektől kapott támogatás. Az üzemekkel hosszúlejáratú megállapodásokat kötnek az egyes feladatok elvégzésére, és ez a megállapodás különösen a szakmunkák végzése szempontjából fontos. Minden városszépítési akciót alaposan, előkészítenek, agitációs tevékenységet fejtenek ki és a munkát jól megszervezik, mert különben nem biztosítható a siker. — Könyveket írsz? — ült hozzám este az étteremben egy vendég. — Nem írnál rólam is egy regényt? Barátom az aztán regény lenne, annyi mindent megéltem. Felmentem a szállodai szobámba, de amit a férfi mondott, nem hagyott nyugodni. Nem aző kalandos élete hozott izgalomba, hanfem az az ötlet, hogy Vimperkről regényt kellene írni. Csakis regényben lehetne elmondani azoknak az embereknek az életét, akik ma a várost vezetik, és az emberek boldogulásán fáradoznak. Közéjük tartozik Zdenék Kuncl üvegcsiszoló is, aki VAROS, amelyről regényt A városszépítési akció során helyreállított két jellegzetes \umavai faház Járom Vimperk utcáit és a fejlődésére gondolok. Agyamban egymást kergetik az emlékek. Először édesanyámmal jártam itt, vásáron. Nyolc kilométert gyalogoltunk a kavicsos úton. Csak a város közelében bukkantunk aszfaltozott útra, amelyet akkor valóságos csodának tartottam, mert az édesanyám mellett mezítláb lépkedtem. Ahogy a városba értünk, azt hittem, az egész világ tárult elém. Vimperk valóságos világvárosnak tűnt: vonzó üzletek, várkastély, vásár és vasúti állomás. Válójában csak egy kis vidéki porfészek volt... ( Ha az ember a mai Vimperkre tekint, akkor az a benyomása támad, hogy csak a hatalmas . várkastély őrzi a múltat. A fejlődés mindenre ; rányomta a bélyegét. Valóságos új város épült a régi helyén: magas torony házak a centrumban, új lakónegyedek, iskolák, két konfekciós üzem és a most épülő Tesla gyár. Minden új és minden mai. Az embernek felsorolni is nehéz azt, ami épült, a modern utakat, sportpályát, kórházat és más középületeket. Mindez túlnyomórészt az utóbbi évek eredménye. — Pénzünk az bőven van — mondja, Jan Tejmi a városi nemzeti bizottság elnöke. — Ha járdaépítésre kérek kétszázezer koronát, tudom, hogy megkapom. De művészet embereket szerezni, akik a járdát elkészítenék. Külön élvezet Jan Tejmit figyelni, amikor a nemzeti bizottság munkájáról beszél. Mint valami komputer, úgy szórja az adatokat. Csakhogy a komputereknek könnyebb a dolguk, mert előre betáplált rideg adathalmazzal dolgoznak, míg Ján Tejmi hétezer élő és eleven ember ezernyi gondjával törődik. El kell mondanom, hogy ezt a feladatát kitűnően ellátja. A tanácselnöktől megtudom, hogy Vimperk felvirágzásának titka nem utolsósorban abban rejlik, hogy nem várnak mindenben az állam támogatására, a felsőbb szervek pénzügyi segítségére. Hihetetlen, hogy mi mindenre voltak képesek a maguk erejéből. Amikor a Prachaticei Járási Nemzeti Bizottság az idei első félév munkáját értékelte megállapította, hogy a vimperkiek teljesítették legjobban választási programjukat. Annyi társadalmi munkát végeztek, hogy a város lakóinak mindegyikére 17 óra jut. Ezért nem csoda, hogy a város vezetői ma már biztosra veszik, hogy a választási programban kitűzött igényes feladatokat három évalatt teljesíteni fogják, és így még ebben a megbízatási időszakban hozzáláthatnak a „nagy műhöz“, a kultúrház felépítéséhez, amelyet 1979- ben, Vimperk várossá nyilvánításának ötszázadik évfordulóján szeretnének felavatni és birtokba venni. Nem kételkedem benne, hogy ezt a célkitűzészeretnék írni szívós munkával elérte, hogy a hajdani kis üzem helyén valóságos üveggyár épüljön. De szólni kellene Jozef Jetlebről, a Mykoprodukta üzem vezetőjéről, mert az üzemükben olyan kiváló termékeket készítenek, hogy sohasem tudnak eleget tenni a megrendeléseknek. A regényből nem maradhatna ki Marié Zábranská, aki csöppet sem női munkát végez, mert fűtő a városi villanytelep kazánjainál. Az is bizonyos, hogy ebben a regényben nem csupán epizódszerepet játszana Ján Tejmi, a városi nemzeti bizottság elnöke. Csakhogy a jó regény megírásához nem elegendő egyszer-kétszer ellátogatni Vimperkbe. Az ember hiába élte le gyermekkorát ezen a vidéken, mert azóta minden megváltozott. Ma is itt kellene élni, együtt dolgozni, küzdeni k város lakóival, mert csak így lehetne élethű rfegényt írni, Sumava gyöngyszeméről, Vimperkről. JÁN SUCHL .jllgi fsi ii sí üss si ill! A. R. obidi (ebedi) olvasónk levelére válaszoljuk: Lengyelország és Csehszlovákia között társadalombiztosítási kérdésekben kölcsönösségi megállapodás van. A vonatkozó jogszabályt a 261/ 1948. számú rendelet tartalmazza. Az ön esetében, minthogy nem volt alkalmazásban, az anyasági (szülési) segélyt a férjének kell kérnie Lengyelországban a saját biztosítása alapján az ott érvényben levő társadalombiztosítási előírások alapján. Forduljon felvilágosításért a járási betegbiztosítási igazgatósághoz (Okresná správa nemocenského poistenia) és kérje a segítségüket igénye érvényesítéséhez. „Nem könnyű elviselni“ jeligére válaszoljuk: A fiatal házaspároknak nyújtható kölcsön feltételeit a 14/1973. számú pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza. Az Állami Takarékpénztár kölcsönt csak akkor ad, ha a kölcsön visszafizetése biztosítva van. Ha a férj katonai szolgálatot teljesít és a feleség nem dolgozik, csak szülési segélyt, vagy gyermekgondozási segélyt kaphat. A Munka Törvénykönyv alapján igénye van gyermeke kétéves korának betöltéséig fizetésnélküli gyermekgondozási szabadságot kérni s ezt munkaadója köteles megadni. Erre az időre kérheti a 107/1971 számú törvény alapján a 500 koronát kitevő gyermekgondozási segélyt, az előírt nyomtatványon a munkaadója nemzeti biztosítási bizottságánál. Igazolnia kell, hogy férje katonai szolgálatot teljesít, s hogy ^gyermekéről kizárólag ön gondoskodik,. Férje mentesítését a katonai szolgálat alól, illetve a katonai szolgálati idő lerövidítését a járási hadkiegészítő parancsnokság (okresná vojenská správa) útján kérheti, erre azonban igénye nincs. Válasz L. V. olvasónk levelére A 63/1965. számú törvény, valamint az ehhez kiadott 64/1965 számú és 44/1970 számú végrehajtási rendeletek szerint az útlevélhatóság megtagadhatja az útlevél kiadását olyan személyektől, akik a múltban el voltak ítélve, mindaddig, amíg a Büntető Törvénykönyv rendelkezései szerint nem tekintik olyannak, mint aki nem volt elítélve. Úgyszintén megtagadható az útlevél kiadása akkor is, ha a kérvényező személy külföldi utazása nem volna összhangban az állam érdekeivel. Minthogy az illető személyt feltételesen ítélték el és a próbaidő letelt, úgy kell őt tekinteni, mint akit nem ítéltek el. Így a bírósági végzés csatolásával kérje újra az útlevél kiadását s kérelmét részletesen indokolja meg. A kérvényt küldje el a Belügyminisztérium útlevélosztályára — Správa pasov a víz MV SSR, Bratislava. Dr. B. G. — Ilyen a sportpályánk — mondja Járt Tejmi, a >árosi nemzeti bizottság elnöke
