A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-20 / 29. szám
A SZÉP SZÓ ÜNNEPE Az idei Jókai-napok — melyet immár tizedszer rendeztek meg Komárnóban (Komáromban), a Szakszervezetek Házában a bratislavai Népművelési Intézet, a CSEMADOK KB, valamint a komáromi járási és városi szervek — minden tekintetben megfelelt a várakozásnak, sőt kitűnő szervezése és bizonyos esetekben a színvonala meg is haladta azt, Az első meglepetést és elismerést a jubileumra kiadott műsorfüzet aratta. Szép, ízléses kivitel, krétapapír, bőséges képanyag, korszerű szerkesztés, és tartalmas szövege az idei műsoron kívül dióhéjban összefoglalja az egész tíz év történetét. Mindenki szívesen teszi könyvespolcára szellemi életünk e kis dokumentumát. Az, hogy az irodalmi színpadi műsorok, de a többi rendezvény is, telt ház előtt zajlottak le, már nem is tűnik meglepetésnek. Különösen a fiatal nemzedék érdeklődik fokozottabban az irodalmi színpadok korszerű műsora iránt. A vers- és prózamondók XVIII. országos versenyére hosszabb szünet utón újra elhozták az I—II. kategória, vagyis az általános iskola I—V. osztályos versenyzőit. Ez most is sok vitára adott okot, ugyanis túl nagy a kor- és színvonalkülönbség az öszszevont kategóriában. Annak ellenére, hogy az országos versenyen számos ígéretes tehetség lépett a pódiumra, inkább kiegyensúlyozott, mint erős mezőny jött össze. A prózamondók sokszor túl hosszú szöveget választottak (ugyanez vonatkozik a szavalókra is), és a végére ki-I fulladtak, vagyis nem tudták teljesen lekötni a figyelmet. A hangsúly ma már nem azon van, hogy ki tud hosszabb szöveget hibátlanul, emlékezetből elmondani, hanem a korszerű, megelevenítő tolmácsoláson. A szereplőket felkészítő pedagógusainkat dicséri, hogy e korszerű tolmácsolásból is kaptunk már ízelítőt. Viszont a versválasztás most is nagyon egysíkú volt, tematikailag nem sok újat hozott, egy-egy vers többször is megismétlődött. A tankönyvek Ismert versanyagán túl jó lett volna jobban megismerkedni nemcsak a csehszlovákiai magyar költészettel, de a szomszédos szocialista országok mai költészetével is. Az idén Petőfi-évforduló lévén, számos szép Petőfi-verset hallottunk; ez dicséretes, de ugyanakkor elgondolkoztató az a tény, hogy Csokonaitól egyetlenegy vers sem hangzott el a versenyen, pedig Csokonai születésének ebben az évben ünnepeljük kétszázadik évfordulóját! A Jókai-napok alkalmából került sor a Nagy évfordulók címmel meghirdetett országos irodalmi vetélkedő döntőjére, melyet Petőfi Sándor, Madách Imre és Csokonai Vitéz Mihály születési évfordulójának emlékére rendezett a CSEMADOK, Az országos döntőbe a járási vetélkedők legjobbjai kerültek. Tíz csoport (egy közülük versenyen kívül) közel harminc résztvevője mérte össze tudását. Az említett költők életével és munkásságával kapcsolatos kérdésekre kellett a versenyzőknek írásban és szóban válaszolniuk. A közbeeső szüneteket a rendezők értékes kulturális műsorral töltötték ki és így a vetélkedő mindvégig folyamatos és érdekes volt. Jó ötlet, példamutató kezdeményezés. Reméljük, nem marad folytatás nélkül. IRODALMI SZÍNPADOK Az irodalmi színpadok népszerűsége ma mór vitathatatlan. Rengeteg lehetőséget kínál a kisebb műkedvelő csoportoknak is, és témája kifogyhatatlan, úgy mondják, minden „belefér“, ha korszerűen, művészi színvonalon csinálják. Példa erre a tatabányai Bányász Színpad vendégszereplése. Kukabúvárok című dokumentumjátékuk a szociográfia és a riport szerencsés ötvözete. Mondanivalója pedig mindannyiunkat elgondolkoztatott. A szereplők mozgáskultúrája oly kiváló, hogy csak a hivatásos színészek teljesítményéhez mérhető. Az ugyancsak vendégként fellépő bratislavai Forrás Irodalmi Színpad ebben az évben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Eredményekben, sikerekben gazdag tíz év áll mögötte, Több alkalommal megszerezte a Jókai-napok nagydíját, valamint számos egyéb dijat, oklevelet. Erre a kettős jubileumi alkalomra Juhász Ferenc: A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című népszerű és nagyhatású költeményének színpadi feldolgozását újította fel az együttes teljesen új rendezésben. A két vendégegyüttesen kívül hét hazai irodalmi színpad indult a seregszemlén. A színre kerülő összeállítások mind tartalmilag, mind formailag megfeleltek a várakozásnak, sok új színnel gazdagították a seregszemlét. Kár, hogy csak kevés kiemelkedő szavalót hallhattunk. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Fókusz Irodalmi Színpad Dobolás a túloldalra címmel Miroslav Válek szlovák költő verseiből állította össze műsorát. Kitűnő előadást láthattunk, kifejező díszletet, és a szavalók beszédkultúrája itt volt a legegységesebb. Kór, hogy az első negyedóra utón az előadás tempója kicsit visszaesett. A CSEMADOK búcsi helyi szervezetének Lant Irodalmi Színpada Ilyen az ember címmel Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményéből mutatott be öszszeállítást. Maga az öszeállítás is meglepetés volt, mert nem a sokat látott, megszokott színpadi feldolgozásokhoz ragaszkodott és az irodalmi színpadok új íormakerete között híven tolmácsolta a madáchi mondanivalót. A CSEMADOK Sahy-i (Ipolysági) helyi szervezetének József Attila Irodalmi Színpada Petőfi nem alkuszik címmel mutatta be összeállítását a költő forradalmi verseiből, illetve azt akarta ábrázolni, „hogyan jut el a költő az öntudatban lázadástól, a tudatos forradalmiságlg“. Ez az ábrázolás nagyszerűen sikerült, jó volt a rendezés, a színpadi teret a szereplők ügyesen kitöltötték, dinamikája volt az előadásnak, annak ellenére, hogy hiányoztak a kiemelkedő szavaló egyéniségek. Két előadásban is láthatttuk Csokonai Dorottyájából részleteket: a CSEMADOK komáromi járási bizottsága Irodalmi Színpadának és a topolníky-i (nyórasdi) Sarló Irodalmi Színpadnak előadásában. Mind a két előadás lényegében más-más kifejezésmódot használt. A komáromiak jobban kiemelték a mű szatirikus vonásait, és szerintem ez állt közelebb Csokonai eredeti elképzeléséhez. Két együttes először szerepelt a Jókai-napokon. A Filakovo-i (füleki) gimnázium Emlékezünk címmel Petőfl-emlékműsort mutatott be, a Ki- i Uyhelmecen működő Bodrogközi Vox Humana Örök víg harc címmel szlovák és magyar költők verseiből adott ízelítőt. Mindkét együttesben van fantázia, és ha azt itt szerzett tapasztalatokat felhasználják, bizonyosan előbbre lépnek majd. Az idei seregszemle, melyet a februári győzelem 25., Petőfi Sándor és Madách Imre 150, valamint Csokonai Vitéz Mihály 200. születési évfordulójának jegyében rendeztek meg, hozzájárult szellemi és kulturális életünk gazdagodásához. OZSVALD ÁRPÁD SZÍNJÁTSZÓ CSOPORTOK Tavaly, a Jókai-napok és ezzel öntevékeny színjátszó együtteseink fesztiválja után, örvendetes tényként ál-A Jókai-szobor megkoszorúzása alkalmából Rács Olivér oktatásügyi miniszterhelyettes tartott ünnepi beszédet A legtöbb rendezvényen telt ház volt
