A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-30 / 48. szám
a lengyel leányból lett francia egyetemi hallgató, a Sorbonne kiváló diákja, a fizika tudományának alapos tudású kutatója, és Pierre Curie Párizs város fizikai és kémiai isko Iájának tanára, akik 1894-ben öszszeházasodtak, s ez a házasság egy tudományos kutatópár megalakulását is jelenti... Előbb csak Marie Curie kísérletezik egy raktárhelyiségben — Becquerel közleményei alapján dolgozik, és most az urán után a tórium vegyületeit vizsgálja, s megállapítja: sugárzik. S a közös tulajdonságot Marie Curie radioaktivitásnak nevezi el. És az 1898. április 12-i akadémiai ülés beszámolójában Marie Curie Sklodowska ezt mondja: „Két uránt tartalmazó ásvány, a szurokérc (uránoxid) és a kalkolit (réz-foszfát-uranil) sokkal aktívabb, mint maga az uráji. Ez a tény nagyon figyelemreméltó, és arra enged következtetni, hogy ezek az ásványok egy, az uránnál aktívabb elemet tartalmaznak ...“ Ez volt a rádium felfedezésének első állomása. Ekkor már együtt kutat feleség és férj. Majd egy későbbi beszámolóban már ez olvasható: „Az a véleményünk, hogy az anyag, amelyet a szurokércből nyertünk, egy még ismeretlen, analitikus tulajdonságaiban a bizmuthoz hasonló fémet tartalmaz. Ha ennek az új fémnek a léte bebizonyosodik, azt ajánljuk, hogy egyikünk szülőföldjéről polóniumnak nevezzék .. Mert Marie Curie sohase felejti el, hogy Lengyelországban, Pólóméban született... A rádium felfedezéséért, pontosabban a radioaktivitás kutatásáért kapott Nobel-díj után három esztendővel, 1906 áprilisában Pierre Curie halálos szerencsétlenség áldozata lett: Párizsban, a Pont Neuf mellett, a rue Dauphine-on egy kétlovas társzekér alá került, s az szétroncsolta a fejét. 1906. május 13-án a Sorbonne természettudományos fakultásának tanácsa egyhangúlag Marie-ra bízta annak a tanszéknek a vezetését, amelyet addig férje vezetett, és munkájáért 1911-ben kémiai Nobel-díjat is kapott. S ha kutatóintézetben ma a radioaktív sugárzást mérik, a mértékegységet emlegetve így szólnak: ennyi meg ennyi curie... A felfedezők neve, akárcsak tudományos munkájuk eredménye, szelleme tovább él, mindaddig, amíg laboratórium és kutató lesz a földön. rp. A VILÁG LEGRÉGIBB LEVELE A világ legrégebben kelt, görög nyelvű levelét találta meg a leningrádi Ermitrázs expedíciója a Dnyepr deltájában levő Berezsány-szigeten. A levelet az időszámításunk előtti Vll. század végén ónlemezre írta Akhillodorosz görög kereskedő. Fiától kér benne segítséget üzleti nehézségei leküzdésére. Ez az ötödik ónlemezre írott levél, közülük csak egyet találtak Görögországban, a többit a Szovjetunió területén. Az új lelet a leghosszabb és legrészletesebb felvilágosításokat nyújtja a korabeli kereskedelmi életről. Nehéz volt lefordítani, mert Akhillodorosz, egy kevéssé ismert, régies ion nyelvjárásban írta. ÉRDEKES FELFEDEZÉS A világrészek kialakulásának egyik elmélete szerint a mai földrészek, néhány millió évvel ezelőtt, egyetlen összefüggő kontinenst álkottak, amelyet körülvett az ősóceán. (Valóban : a világtérképről látható, hogy a világrészek partvonalai nagyjából „összeilleszthetők“. A Geografical Monthly című amerikai szaklap most beszámol dr. Sun Al-lin legújabb eredményéről: a kínai kutató a Szinkiang-hegységben egy Lystrosaurus nevű őshüllő maradványaira bukkant. Ugyanilyen lelet került elő korábban a Déli-sark jegéből is. A Lystrosaurus azonban szárazföldi állat volt, tehát nem valószínű, hogy úgy jutott el az egyik világrészről a másikra, hogy átúszta az óceánt. A kínai tudós szerint ez is bizonyíték az egységes őskontínens elméletére. FÖLDRENGÉSEK PROGNÓZISA 1985-IG A Csendes-óceán partvidékén 1985- ig várható földrengések prognózisát elkészítette a Szovjet Tudományos Akadémia távolkeleti központjának Vulkanológiai Intézete. A prognózis valószínűségét 80 százalékra becsülik. Ugyanezzel a módszerrel már sikerült előre jelezni több földrengést, így 1968-ban Hokkaido japán sziget partjainál, 1969-ben a Kuril-szigetek déli részén, 1971-ben pedig a kamcsatkai partoknál. KONZERVALÓSZER - DIÓBÓL A Szovjetunió Nyikitában működő botanikus kertjének két biológusa olyan aktív anyagot különített el a dióból, amely elpusztítja az ecet- és tejsav-baktériumokat. Az üzemi körülmények között végzett kísérletek eredményei szerint az új szer hozzáadása egész évvel meghosszabbítja a gyümölcslevek eltarthatóságát. A felfedezés főként a forró klímájú vidékek szempontjából nagy jelentőségű: az így tartósított gyümölcslevek és frissítő italok hosszú időn át megőrzik ízüket, zamatukat. kedvező tulajdonságaikat. ÖTLETEK - TALÁLMÁNYOK A tengermélyi mangánt, kobaltot, nikkelt és rezet tartalmazó rögmezők felkutatására újfajta járművet szerkesztettek az NSZK-beli Kidben. A szánkószerű járművet 4—6 ezer méteres mélységbe bocsáthatja le nagy szilárdságú kábelen a kutatóhajó. A tv-kamerák képét a hajó fedélzetén elhelyezett monitorokon szemlélhetik a kutatók és ugyanakkor magnószalagon is rögzíthetik. Az egész járművet nyomásálló nemesacél burkolat borítja. A vontatókábelre erősített szonár időben jelzi az esetleges akadályokat, és különleges lökéstompítók fogják fel az ütközés erejét, ha a jármű nekiütközne valaminek a tenger mélyén. Nem eget verő újdonság, de praktikus női kellék a táskában könnyen elférő új angol szemtükör. Csuklós szerkezetével ráhúzható a szempillafesték tubusára, vagy más alkalmas kozmetikai eszközre s ha a tubus kifogyott, el lehet dobni, a mindig kéznél levő tükröt pedig át lehet tenni az új tubusra. Az angol vasutak korszerűsítésének keretében széles körű kísérleteket kezdtek azzal a új vonatszerelvénynyel, amellyel 50 százalékkal növelni szeretnék a nagyvárosok közötti utazósebességet a meglevő vasúti pályákon. A teljesen áramvonalas szerelvényt új hidraulikus felfüggesztéssel látják el és tökéletesen légszigetelik, hogy ezzel megelőzzék a kellemetlen lökéshullámokat, amikor a szerelvény alagutakban száguld. A 250 kilométer óránkénti csúcssebességű villanyvonat mintapéldányát 1974-ben állítják forgalomba. mmmwmm m m m m
