A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-16 / 46. szám
• 180 TONNÁS TEHERAUTÓ. Belorussziában három nagy autógyár működik, melyek a nagy teherbírású teherkocsik gyártására specializálódtak. Zsogyinóban jelenleg 75 tonnás teherautók nagy sorozata készül, egy másik gyárban 120 tonna teherbírású billenőkocsit konstruáltak, és egy 18u tonnás gépkocsi tervein is dolgoznak Az óriási tehergépkocsi ércbányák ban kap majd munkát. Hatalmas mé rétéi ellenére a gépkocsi 60 kilomé teres sebesség elérésére képes. A Bp lorussziában gyártott teherautókat ma már ötven országba exportálják • GUMIABRONCS ELLENŐRZÉSE LÉZERREL. A Siemens által terve zett és gyártott lézercsalád távolság, vastagság és sebesség kontaktus nélküli mérésére alkalmas. A mérések során mindenütt a távolság-meghatározás helyett időparamétert állapítanak meg. A lézer által kibocsátott sugár valamilyen módon visszaverődik. A kibocsátás és a visszavert sugár beérkezése között eltelt idő, valamint az észlelt jel specifikus vonásai szolgálnak a pontos mérések alapjául. A lézeres műszer a gumi-' abroncs formájának körkörösségét így kitűnően ellenőrzi. • A CSEHSZLOVÁK TATRA-GYAR újdonsága a „148“ típusjelzésű, 212 Les és 26 tonna összgördülősúlyű teherautó-sorozata, valamint a „813“ tí< pusjelzésű, négytengelyes alváz. • A ZSIGULI SIKERE FRANKFURTBAN. Meglepően nagy sikere * volt a frankfurti nemzetközi autókiállitáson a szovjet gyártmányú Zsiguliknak, melyek a tőkés országokban Lada néven kerülnek forgalomba. A sajtótájékoztatón különösen az lepte meg a világ minden részéből megjelent újságírókat, hogy az NSZK-ban a Lada kereken 1000 márkával olcsóbb lesz a Fiat 124-néi, annak ellenére, hogy a Lada sok szerkezeti eleme (motor, hátsó futómű stb.) korszerűbb, az egész kocsi erősebb építésű és különösen a karoszs^éria ígér hosszabb élettartamot. A Hold-autó sikeres felhasználása után elkészítették a Mars-autó modelljét. Az MBB kutatóintézet munkatársai szerint a kis prototípus a próbán minden tekintetben — úgy mint a Holdautó első típusa — jelesre vizsgázott. • ANGOL GAZDASÁGI SZAKEMBEREK azt követelik a kormánytól, hogy az autóimportot legalább öt hónapra szüntessék be. Követelésüket azzal indokolják, hogy az olasz, nyugatnémet és francia gyártmányú autók behozatala lényegesen befolyásolja a hazai gyártmányú gépkocsik eladását, ami elősegíti az angliai gyárak termeléscsökkentését s ezzel a munkanélküliséget. • • MINI-ELEKTRO-AUTÓT gyártanak Olaszországban. A városi közlekedésre gyártott kétszemélyes kiskocsi alumíniumból készült, két akumulátor árama hajtja motorját, összsúlya mindössze 180 kg. A minielektro-autó maximális sebessége 60 km/ó. # ANGLIÁBAN beszüntetik a nyitott sportkocsik gyártását. A szakértők véleménye szerint a nyitott autók nem nyújtanak biztonságot utasaiknak. AZ AUTÓPIAC ÚJDONSÁGAI ISMERI AZ AMOLETTET? Közel kétszázezer négyzetméter kiállítási területen — ebből 127 ezer négyzetméter fedett csarnokban — rendezték meg az idei frankfurti nemzetközi autókiállítást, melyen 28 ország — köztük a szocialista országok is — állították ki legújabb gyártmányaikat. A legtöbb kiállító az NSZK-ból került ki. A nyugatnémet gyárak felsorakoztatták valamennyi új gyártmányukat. Az Opel-gyár egyenesen a kiállításra hozta el az új Kadett típus' amely átdolgozott, azonban a régi stíluselemeket ügyesen megőrző karosszériát kapott. A motort gyakorlatilag a régi és két teljesítmény vált izattal (52 és 60 LE) szállítják. Milyen dallamosan csengő szó! Vajon mi rejlik mögötte? Aki zenei hangzásából akar következtetést levonni, alig találja el. Aki azonban logikus szófejtéssel közelíti meg, könnyen eljut a megoldáshoz: amolett — a molettség hiánya, egyszerűbben karcsúság. Erre a szóra pedig mindannyian felfigyelünk, hiszen a karcsúság visszaszerzése, vagy annak megőrzése valamennyiünknek szíve vágya. Ennek a vágynak teljesülését segíti elő igen hathatósan az Amolett ostya, vagy keksz. Az Amolett születési helye Budapest, és bármilyen fiatal is még, már felfigyelt ró a nagyvilág. Helyesebben a világnak az a része, ahol a túlzott jóltáplóltság okoz gondokat. Az Amolett születésének körülményeiről beszélgettem dr. Láng Béla gyógyszerésszel, akinek szintén vannak érdemei a rövid idő alatt hihetetlen népszerűségre szert tett készítmény (nem illik rá sem a tápszer, sem a gyógyszer szó) feltalálása körül. Dr. Zimmermann Andrásné, aki tulajdonképpen lelke, mozgatója volt az Amolett létrehozásának, feltalálótórsával Gépész Róbert vegyésztechnikussal a nagymolekulás vaskomplexek előállításán dolgozott, dr. Láng Béla pedig tőlük teljesen függetlenül Az AUDl-.MSU a kiállításon jelvu nultatta egész gyártási programját Természetesen különböző színekben és kivitelben felsorakoztatták az AUDI 80 valamennyi változatát; ez a kocsi tavaly elnyerte „Az év autója“ címet. Korrózióvédelem Korrózióvédelem céljából rohamosan növekszik a por alakú epoxigyanta használata. Az epoxiport elektrosztatikus úton viszik fel a fémtárgyakra, majd a porréteggel bevont alkatrészt kemencébe helyezik. Itt a por megolvad, összefüggő egyenes rétégét alkot, a hűtés során pedig megszilárdul s a fémhez biztosan tapadó védőréteget képez. E réteg korrózióálló — sokszor már egyszeri bevonás is elégséges — keménysége pedig biztos védelmet nyújt a gondatlanságból ejtett karcolásokkal szemben. Az új felületvédelmi eljárásnak számos előnye van. Szükségtelen az előzetes felületkezelés, az üzemi költség és a munkaerőigény csekély, s nincs tűzveszély. A módszer hátránya, hogy az oldószeres festékeknél kétszer drágább az epoxipor, s növelheti a költségeket a nagymértékben változó szemcseméret. Az anyag ára arra ösztönöz, hogy a bevonat a lehetőségekhez képest vékony legyen — ez viszont csak megfelelő szemcseméret mellett biztosítható. Az epoxipor szalag alakú anyagból őrléssel készül. Jelenleg kétféle védő porbevonatot alkalmaznak: egyrétegű, nem nagy felületi finomságú színes, valamint korrózióálló primér bevonatokat. Szinte végtelenül sorolhatnánk az egyrétegű tartós porbevonatokkal megóvható termékeket. A Fiat autógyár ma már nemcsak kerekeket, de karosszériákat is von be epoxival, és a Citroen, valamint a Ford gyárban is kísérletek folynak karosszériák bevonásával. Alfred NOBEL 140 évvel ezelőtt, 1833-ban született Stockolmban Alfred Nobel, a XIX. század egyik nagy feltalálója. Jómódú szülők gyermeke. Altred harmadik fiúként született és magánoktatásban részesült. Egyetemet nem végzett, de rendkívüli adottságokkal rendelkezett. Különösen nyelvekben tűnt ki, anyanyelén kívül beszélt angolul, németül, franciául és oroszul. Fő érdeklődési köre a kémia volt és ez szabta meg életpályáját is. Sokat utazott, hosszabb tanulmányutat tett Amerikában is. Ezeken az útjain jelentős tudást és gyakorlati felkészültséget szerzett. A NAGY FELFEDEZÉS Alfred Nobelt főleg a robbanóanyagok érdekelték: a nitroglicerin. Ezt a szerves vegyületet A. Sobrero torinói vegyész fedezte fel 1847-ben, de nem tudott vele mit kezdeni, mert a legkisebb ütésre is mindjárt robbant. Nobel a Chinoin gyár egy másik laboratóriumában gyógyszertechnikai vivőanyagok kutatásával foglalkozott. A különböző munkahelyek dolgozói azonban néha találkoznak is, folyosókon, étkezésnél, megbeszélések alkalmával... Egy ízben, mikor ők hárman összefutottak, valamiképpen a cukorbajra terelődött a szó, s kiderült, hogy mindhármuk anyja vagy anyósa cukorbeteg, s azonkívül is akad még a családban, a baráti körben, ismerősök között jó néhány, ki ebben a bajban szenved. Amint pedig tudjuk, a cukt.rbaj és az elhízás szorosan összefügg. Az elhízás ellen eddig világszerte annyi módszert alkalmaztak, a különféle diétáktól az alvás alatt fogyasztó trikóig és egyéb sarlatán kitalációig, vajmi kevés sikerrel. Miért? Mert a valóban célhoz vezető fogyókúra, az okos, de szigorú redukciós diéta rendkívül erős akaratot, önfegyelmet és hihetetlen kitartást követel meg. Ez pedig — aki próbálta, tudja — minden ideigóráig tartó tortúránál nehezebb. Hajszás korunkban ki képes egy hajthatatlanul következetes diéta betartására annyi energiát pazarolni? Mikor jön a farkaséhség, sutba dobunk minden szent elhatározást és habzsolunk, míg meg nem telik a gyomrunk. Utána jön a lelkiismeretfu^dalás és a késő bánat, a fogadkozás, igyekezett ezt a vegyületet stabilizálni és biztonságos robbanóanyagként felhasználni, amit sikerült is elérnie azáltal, hogy a nitroglicerint 25°/" izzított, kovafölddel és 0,5 % szódával itatta fel, úgyhogy a folyékony nitroglicerin szilárd anyaggá vált. Ezt a találmányt 1867-ben „dynamite“ néven szabadalmaztatta és stockholmi gyárában a robbanóanyagok egész sorát kezdte gyártani. Nobel biztonsági robbanóanyagai forradalmasították az ipari pirotechnikát, főleg a bányászatban és az claj mezők feltárásában. Sorra alakultak Európában és Amerikában a vállalatok, amelyek Nobel szabadalmai alapján ipari robbanóanyagokat gyártottak. Amint azonban találmányai megjelentek a szabadalmi piacon, a világ militarista körei azonnal felfigyeltek, és igyekeztek azokat hadicélokra felhasználni, amit maga Nobel sem tudott megakadályozni.
