A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-16 / 46. szám
KOLEKTÍVT J>RACl i( (IUI JLÜNO'I NI-HU ROIJ\ÍCK 1:M(> DRl’/.STV \. Simodeil László, szövetkezeti elnök átveszi Ján Janovic minisztertől a „Mezőgazdaság és élelmiszeripar kiváló dolgozója“ kitüntetést 1947. szeptember 17-én 17 túrái (tőrei) zsellér gondolt ..merészet és nagyot“ s megalakította az ország első földművesszövetkezetét. Elnöknek a kommunista Furinda Rudolfot választotta meg a tagság. Merész vállalkozás volt ez mindenképpen. Mert volt ugyan 87 hektárnyi földjük, amit azelőtt egyes gazdák jogtalanul használtak, ám ezen kívül nem is volt semmi egyebük. Főleg a munkaeszközök hiányoztak, de vetőmaggal, műtrágyával sem rendelkeztek. A nehézségek mindjárt az őszi munkálatoknál kezdődtek. Az akkoriban megalakult gépszövetkezet csak tízezer korona készpénzért volt hajlandó elvégezni az őszi szántást. A tagok a pénzt igen rossz anyagi helyzetük ellenére is előteremtették, váltókölcsönt vettek fel lakóházaikra. Akkoriban ezt a pártszervek kivételével még egyetlen felsőbb szerv sem nézte valami jó szemmel. A pártszervek segítségével mégiscsak sikerült megoldani az anyagi gondokat, utána arról kellett gondolkodniok, mivel végzik el a vetést. A helybeli magángazdálkodók is ferde szemmel néztek még a fiatal szövetkezetre, így a vetéshez más községből hoztak fogatosokat. Az első évben ötven hektár őszi búzát vetettek. A magángazdálkodók részéről megkezdődött az ellen propaganda. Ennek ellenére egyre nőtt a tagok száma, 1948. decemberéig már 45-en léplek a közös gazdálkodás útjára. Üj munkalehetőségek megteremtéséről kellett gondoskodni. Ekkor a járási pártbizottság felajánlotta a szövetkezetnek a Berki-majort, amelyet a bérlők elhagytak. A major 110 hektár földjével együtt kapott a szövetkezet két lovat, két tehenet, két üszőt, két anyadisznót és néhány elhanyagolt gazdasági épületet. Még 1949-ben is elég sok gondot okozott a szövetkezet vezetőségének a tavaszi munkák elvégzése, noha ekkor már a felsőbb szervek is felfigyeltek rájuk. A Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal segítségével például kaptak öt lovat. Már ekkor felmerült bennük a gondolat, hogy ha jobban, intenzivebben akarnak gazdálkodni, gépekre van szükségük. No és megfelelő állatállományra. Azok az első aratások! l4la már ez is történelem. S az idősebb tagok nem tudnak meghatódás nélkül emlékezni rá. Először 1949 nyarán arattak gépekkel. Szinte áhitattal ügyeltek arra, hogy minél kisebb legyen a szemveszteség, hogy a szövetkezeti gondolat ellenségeinek ezzel is befogják a száját. A gabona összehordását például csak reggel vagy késő este végezték, amikor a szempergés a legkisebb. Annak ellenére, hogy az első vetés elhanyagolt földbe történt, a hektárhozamok az akkori országos átlaghoz viszonyítva jók voltak. Búzából 23, árpából 22 mázsa — a magángazdák ennél jóval kisebb átlagot értek el. A tőrei szövetkezet már a kezdeti időszakban is’ rendes megélhetést biztositott tagjainak. Ezt látva az egyénileg gazdálkodók közül is egyre többen beléptek a szövetkezetbe, s éz már 1950- ben a község egész mezőgazdasági földterületén gazdálkodott. Gyors fejlődésnek indult az állatállomány, a meglévő férőhelyek csakhamar kevésnek bizonyultak. Ekkor épültek fel az első istállók, 1950— 52-ben magtárat és dohányszárítót építettek. 1952-ben csaknem 3 millió korona vagyona volt a szinte semmiből indult szövetkezetnek. Ekkoriban a hagyományos mezőgazdasági növényeken kívül már dohányt is termesztettek. Jól jövedelmezett a kertészetük, a tőrei paprikát és paradicsomot csakhamar az egész környéken ismerték. A szövetkezet vagyoni fejlődésében nagy jelentőségű volt az 1959-es év, amikor az efsz átvette a gép- és traktorállomás gépparkját és ettől kezdve minden munkát a saját gépeivel végezhetett. Ebben az évben a szövetkezet vagyona 8 millió 222 ezer korona volt. De hát nincs zökkenőmentes fejlődés. A tőreszövetkezet fejlődése sem volt az. Nagyon nehéz év volt számára az 1962-es esztendő. Ugyanisekkor számolták fel a beteg állatállományt, s újat kellett vásárolni. A szövetkezetek fejlődését nagyban elősegítette a járási termelési igazgatóságok megalakuA szövetkezet alapító tagjai lása. A szövetkezetek szakmai irányítás, szakmai felügyelet alá kerültek. A tőrei szövetkezetben 1981-ben vezették be az úgynevezett szilárd jutalmazást. 1964. július 1-től a szövetkezetei magasabb szinten gazdálkodó mezőgazdasági üzemnek minősítették, ez azt is jelentette, hogy a tagok nyugdíját, szociális járadékait hasonló módon állapították meg, mint az iparban dolgozó munkásokéit. A 25. évforduló egy igen jól gazdálkodó, jómódú szövetkezetét talált a régi helyén. Vagyona mintegy 24 millió korona. A tagok átlagos havi jövedelme 1748 korona. A szövetkezet megkapta a Munka-érdemrendet. Ez év október 19-én ünnepelték a szövetkezet megalakulásának 25. évfordulóját. Az ünnepélyen Ján Janovic mérnök, az SZSZK mezőgazdasági minisztere vezetésével Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége is megjelent. A kedves, megható ünnepségen a miniszter díszoklevéllel tüntette ki országunk első egységes földművesszövetkezetének alapító tagjait, az ünnepély végén pedig lerakták az új szövetkezeti klub alapkövét. —zsélyi— PRANDL SÁNDOR és PALKOVlC felvételei. A szövetkezet gazdasági udvara 7
