A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-09 / 45. szám

Az egységes nevelésért A SZÜLÖK ES ISKOLABARATOK MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK ÚJ IRÁNYELVEI Ahhoz, hogy az eddiginél jobb eredményeket érjünk el a nevelésben, szorosabbá kell tenni az iskolák és a szülők közötti kapcsolatot. Hatéko­nyabban kell bevonni a szülőket az iskola irá­nyításába, a gyermekek kommunista nevelésének folyamatába, növelni kell a körükben végzendő eszmei és pedagógiai propagandát. A CSKP KB júliusi határozata kimondja: „El kell mélyíteni az iskola és a család együttműködését, erősíteni kell a gyermekekre és ifjúságra irányuló egysé­ges nevelési ráhatást. Aktívabbá kell tenni a szü­lői munkaközösség munkáját, mely az ifjú nem­zedék nevelésében az iskolaigazgatás fontos se­gítőtársa. Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma a CSKP KB júliusi plénumának határozatait figyelembe véve, 1973. augusztus 22-én kelt utasításával az 1973/74-es tanévre szabályozza a szülői munka­­közösségek jog- és hatáskörét. Tekintettel arra, hogy a közelmúltban kiadott utasítást a nagy­­közönség nem ismeri, szükségesnek tartjuk, hogy ezúton is tájékoztassuk a szülőket, nevelőket, ol­vasóinkat az új utasítás legfontosabb rendelke­zéseiről. Az utasítás bevezető rendelkezésében kimond­ja, hogy a szülői munkaközösség tagjai szülők vagy törvényes nevelők, valamint olyan szemé­lyek lehetnek, akik érdeklődést tanúsítanak az iskolai munka, a gyermekek és az ifjúság neve­lése iránt. A patronáló üzemek és az egyes tö­megszervezetek, kulturális intézmények képvise­lői beléphetnek a tagok sorába. A szülői munka­­közösségen keresztül a dolgozók aktívan részt vesznek a tanulóifjúság kommunista nevelésében, az iskolák és nevelőintézetek irányításában. Leg­fontosabb küldetése, hogy a párt politikájával összhangban hasson a szülők és tanulók marxis­ta-leninista szellemű nevelésére, megismerteti a szülőket az iskola eszmei-politikai küldetésével, a szocialista neveléstudomány és a tudományos világnézet elveivel. Összekötő szerepet tölt be az iskolai és családi nevelés egységessé tételében. Tagjai társadalmi munkája révén anyagi segít­séget nyújt az iskolák környezetének szebbé és vonzóbbá tételéhez. Pénzügyi támogatást nyújt az iskolán kívüli nevelési akciók szervezéséhez. Foglalkozik a hiányzó tanulók iskolalátogatásá­nak javításával, serkenti az iskolában működő SZISZ- és pionírszervezet munkáját. Az iskolák oktató-nevelő munkájában támogatja a pedagó­gusok és nevelők igyekezetét a tanulók tartós tudásszintjének kialakításában. Jelentős felada­tot teljesít a helyes pályaválasztás terén. A szülői munkaközösség tevékenységének tar­talmi része az iskolai munkatervre és a szülők, valamint a közönség körében végzett politikai, pedagógiai és kulturális munka konkrét szük­ségleteire támaszkodik. Míg az előző irányelvek alapján a szülői munkaközösségnek joga volt felülvizsgálni, bírálni az iskolai oktató-nevelő munkát, s ezeket a bíráló észrevételeket a peda­gógusoknak és nevelőknek munkájukban figye­lembe kellett venniük, addig az új utasítás egy­értelműen leszögezi: ,,A szülői munkaközösség nem avatkozik be az iskola oktató-nevelő mun­kájába, melyet a tanterv, az előírt tananyag és a nevelési folyamat határoz meg, de támogatja és elősegíti mindazoknak a feltételeknek a bizto­sítását, melyek hozzájárulnak ezek sikeres meg­valósításához“ . Módosult, illetve bővült a szülői munkaközös­ség szerveinek száma, konkrétabb formát kapott jogkörük. A szülői munkaközösség legmagasabb szerve a taggyűlés, mely évente legalább kétszer ülésezik. Ezeken megtárgyalják a tanulók okta­tásának és nevelésének alapelveit, a szülők kö­rében végzendő pedagógiai nevelőmunkát és a költségvetési tervben beállott esetleges változá­sokat. Az évzáró taggyűlésen a vezetőség beszá­mol a munkaközösségnek az eltelt tanévben vég­zett munkájáról, javaslatokat nyújt be a követ­kező évi terv összeállítására, meghatározza a tag­sági illeték nagyságát és jóváhagyja a költség­­vetést. A taggyűlés megválasztja az új vezetősé­get és a háromtagú ellenőrző bizottságot. A veze­tőségbe olyan szülőket választanak, akik meg­győződtek a szocialista nevelés helyességéről és saját gyermekeiket is olyan szellemben nevelik, élvezik a többi szülő bizalmát. A két taggyűlés közötti időszakban a vezetőség irányítja a szü­lői munkaközösség munkáját. Döntést hoz arról, hogy egy-egy osztályban bizottságot vagy osztály­bizalmit válasszanak. A nagy létszámú osztály­ban bizottságot, az alacsony létszámúban bizal­mit választanak. A szülői munkaközösség elnö­két és alelnökét csak a szülők közül lehet meg­választani. A vezetőségi ülésekre meg kell hívni az ellenőrző bizottság tagjait, az osztályvezetősé­gek elnökeit, illetve az osztálybizalmiakat, a ne­velőket, az iskolaorvost, a pionírszervezet és a SZISZ képviselőit. A vezetőség szükség szerint állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre, és megválasztja azok vezetőit. A hivatalos ügy­iratokat a szülői munkaközösség elnöke és titkár­ja írja alá. A pénzügyi jellegű iratokat az elnök és pénztáros látja el kézjegyével. Az iskolaigaz­gatója részt vesz a vezetőségi üléseken tanácsa­dói joggal. Az utasításban újdonságként találkozunk az el­lenőrző bizottsággal, mely szükség szerint tart­ja összejöveteleit. Hatáskörébe a szövetség gaz­dálkodásának és vagyonának ellenőrzése tarto­zik. Pártunk iskolapolitikájának célkitűzéseivel összhangban a most kiadott utasítás olyan bizott­ságok létrehozásával számol, amelyek elősegítik az iskolák oktató-nevelői célkitűzéseinek teljesí­tését. Mindenekelőtt eszmei-politikai, pedagógiai, népművelési bizottságokat, pályaválasztási tanács­adással, a szakköri tevékenység támogatásával s az iskolai napközi otthonok és klubok megse­gítésével foglalkozó bizottságokat kell alakítani. A szülői munkaközösség valamennyi összejöve­teléről jegyzőkönyvet kell vezetni, s ezt a meg­bízatási időszak leteltével el kell helyezni az is­kolai levéltárban. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A szülői munkaközösség tagjává akkor válik valaki, ha ezt aláírásával igazolja vagy írásban kéri felvételét. A tagság a kilépési szándék be­jelentésével vagy a kötelességek nem teljesítése miatt szűnik meg. A tagoknak joguk van megvá­lasztani a vezetőséget, véleményt nyilvánítani az iskola, a nevelők és a többi iskolai dolgozó mun­kájáról. Jogosultak arra, hogy tájékoztassák őket, hogyan használja fel az iskola a munka ered­ményesebbé tételére vonatkozó javaslataikat. Kö­telesek részt venni a munkaközösség értekezle­tein, segíteni munkájukat és tagdíjat fizetni. Ugyancsak kötelesek nevelő munkájukkal előse­gíteni a családi és iskolai nevelésnek a fiatal nemzedékre gyakorolt egységes ráhatását. A szü­lői munkaközösség jövedelmei: a tagsági illeté­ke, a különféle rendezvények bevételei és a va­gyonából származó jövedelmek. Pénzét az isko­lától elkülönítve kezeli. Az eddigi gyakorlattól eltérően a gazdálkodás ellenőrzését nem az isko­lát irányító nemzeti bizottság, hanem a szülői munkaközösség ellenőrző bizottsága végzi. A tag­sági illeték összegét, — mely évente nem halad­hatja meg a húsz koronát — a taggyűlés hatá­rozza meg. Ha egy családból több gyermek jár ugyanabba az iskolába a tagsági díjat akkor is csak egy gyermek után kell fizetni. A szülői mun­kaközösség feloszlása esetén — erről a taggyű­lés határoz — a fennmaradó anyagi eszközök az iskolát irányító nemzeti bizottság kezelésébe mennek át, amely azokat iskolai célokra fordítja. Az új utasítás megjelenésével érvényét veszí­tette az Oktatásügyi Minisztérium Közlönye 1961. augusztus 10-i számának 305. oldalán a szülői munkaközösségekről közzétett rendelkezés. Az is­kolák igazgatói időben ismertessék meg a tan­testület tagjaival az új utasítást, ezek pedig a szülői munkaközösségekkel, hogy annak alapján tudják összeállítani évi tervüket és megismertes­sék azt a tagsággal. A közeljövőben módszerta­ni utasítások jelennek meg részletesen foglalkoz­nak majd a szülői munkaközösségek szervezeti és gazdasági kérdéseivel. SVINGER ISTVÁN KOVESDI SZABÓ MARIA a vadregényes Bodrogközben született s mü­­vé'znewét is történelmi patinájú szülőfalujától, Kö­­vesdtől kölcsönözte. 1969-ben vizsgázott, és egyhan­gú vélemény alapján azonnal szerződtette a MA- lESZ. Mondhatjuk bátran, hogy ö a kassai Thália Színpad üdvöskéje és egyik legtehetségesebb szí­nésznője. Fiatal kora ellenére már egy sor jelentős főszerep áll mögötte. Nagyon ígéretes tehetség, aki­nek mind a színház emberei, mind a kritika szép karriert jósolnak. Marika nagy sikerei ellenére is megmaradt okos és szerény kislánynak és kedves kollégának. A közönség is sokat vár még tőle, sok­sok szép alakítást és forró színházi élményt. SZÍNÉSZKÉPEK színészsorsok KUSICZKY GYULA- kelet-szlovákiai származású fiú 1971-ben tehet­­ségkutafó vizsga letétele után került a Thália Szín­pad társulatához. Felfigyeltünk rá többek között a Csongor és Tündében, ahol az egyik ördögfiókát játszotta nagy temperamentummal és tehetséggel. De láthatta a közönség a Vihar és a Búcsúzás jú­niusban című darabokban is. A Tizenegyedik paran­csolatban az iró fiát játszotta, és kitűnő alakítást nyújt, mint katona, Lovicsek Béla Tüzvirág című nagy­sikerű drámájában. KUCMAN ETA Dunajská Stredában (Dunaszerdahelyen) szü­letett, és a gimnázium elvégzése után a MATESZ tchetségkutató vizsgáján sikerrel felvételizett. Az ak­kor még Pelech Eta néven szereplő kezdő színész­nő a színház javaslatára jelentkezett a bratislavai Zene- és Színművészeti Főiskolára. Ennek sikeres el­végzése után az 1973 1974-es évadban Szabó Béla Menyasszony cimű drámájának főszerepében mutat­kozott be nagy sikerrel ekkor Kucman Eta né­ven. Ugyanis a nyáron férjhez ment. Eta nagyon ígéretes tehetség, akitől a Magyar Területi Színház és a közönség sokat vár, és minden remény meg­van arra, hogy sokat is fog kapni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom