A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-02 / 44. szám
Löwinger Lászlóról »agy ahogyan nevezik Laci bácsiról írni kedves, de nem éppen könnyű feladat. Kedves feladat, mert szeretetreméltó, szívélyes emberről van szó s a vele való beszélgetés felfrissülést jelent. S nehéz, mert megírtak már róla sok lényegeset. Persze, sohasem árt ismételni, ami igaz és értékes. Ilyen értékes számunkra Löwinger László odaadó kulturális munkássága, amelyet évtizedek óta végez Komáméban (Komáromban). Laci bácsi nyugdíjazásáig 1969-ig a Komáromi Hajógyárban dolgozott s hosszú éveken át mindennemű társadalmi és népművelői munkából kivette a részét. Már gyermekkorában rabul ejtette őt a színpad varázsa. Vonzásából azóta sem menekült. Jelenleg öt esztendeje a CSEMADOK komáromi színjátszó együttesének vezetője és segédrendezője. Az együttes mögött sikerekben gazdag múlt áll. Az elődök, a régi színjátszó gárda 1952-ben Prágában a színjátszók országos versenyén Gergely Sándor: Vitézek és hősök című drámájával az első helyezést érte el. Később is számos sikeres bemutató fémjelzi a színjátszó együttes útját. Ilyenek voltak például a Gül baba, Bújócska, Légy jó mindhalálig és a Szerelem bemutatói. Három évvel ezelőtt pedig Tabi László: Enyhítő körülményével majd Lovicsek Béla: Ezüstlakodalmával arat megérdemelt sikert. S még ez sem minden. Hamarosan színre kerül Dávid Teréz Fekete bárány és Szabó Magda Leleplezés című színdarabja. A siker itt sem marad el. S nem csoda, mert Tories János, a MATESZ tagja és Löwinger László komoly szakmai és szervezési támaszt jelentenek az együttesnek. Löwinger László rövid beszélgetésünk alatt szívesen vall munkájáról. — Már magam is nevetek rajta, mert mindig elhatározom, hogy ez lesz az utolsó évad s aztán visszavonulok, de nem bírom ki, vonz a munka, a színpad. Egyébként is számomra az életet a kultúra és a sport jelenti. Okvetlen meg kell említenem, hogy színjátszó együttesünk rendezője Tarics János, a MATESZ tagja, akinek szakmai tudását mindenki magasra értékeli. Kiváló rendező és jó pszichológus. A színjátszó együttes tagságára sem lehet panasz, ami erkölcsi magatartásukat, vagyis a munkához való viszonyukat illeti. — Úgy mondják Laci bácsiról, hogy egy örök gyerek! — jegyzem meg bátortalanul. Laci bácsi gyerekesen, boldogan elneveti magát. — Igaz, az vagyok, a kedvenc íróm ma is Jókai. — Bizonyára nagy segítséget jelent, hogy o MATESZ székhelye éppen Komáromban van. — Igen, nagyszerű az együttműködés és minden támogatóst megkapunk a színháztól, de ugyanezt mondhatom el a Szakszervezetek Házáról is. — Laci bácsi felesége a színjátszó együttes kellékese. Mások mesélték el róla, hogy hosszú éven ót ö is nagyon sokat dolgozott azért, hogy a színpadon szép tiszta kosztümökben jelenjenek meg a szereplők. — A feleségem a legjobb munkatársam. Mindig megértett, vágyaimban, célkitűzéseimben segített engem. Sajnos, jelenleg komoly szemműtéten esett át. De bízom abban, hogy hamarosan felépül. — Mik a színjátszó csoport legújabb tervei? — Siposs—Tarics: Dalol a nyár című zenés vígjátékénak a színre vitele és két év múlva egy Jókai-darab. — Mi a véleménye a huszonöt esztendős CSEMADOK tevékenységéről? — A CSEMADOK különösen 1968 óta sokat fejlődött. Tudom, akadnak, akik most úgy vélik, hogy közhely vagy sablon, amit mondok. Nincs igazuk, mert tény, hogy a CSEMADOK végre azt teszi, amit tennie kell és olyan emberekkel, akik szívügyüknek tekintik a magyar kultúra fejlesztését. Alapító tagja vagyok a Szövetségnek és csak a legjobbakat mondhatom jelenlegi irányvonaláról és eddigi tevékenységéről. összetartó, ösztönző erőt jelent az itt élő magyarság számára. Nagy szükség van rá. Talán még annyit kell említenünk Löwinger Lászlóról, hogy számos rangos kitüntetés tulajdonosa, s hogy 65 éves, de eredményes népművelői munkássága ma is példaképül szolgálhat. (tki)
