A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-02 / 44. szám

itt Hamletet Laurence Olivier, vendégszerepeitek itt angol, né­met, svéd, amerikai társulatok, s nem egy világhírű színésznek álma, hogy az elsinori várkastély udvarán bizonyítsa tehetségét. A dánok számára azonban a kastélyt nemcsak ennek a tragikus históriának az emléke övezi. An­dersen is elmond egy szép regét Merről a helyről. Szájról szájra száll a monda Holger dán lovagról, aki ott ül és szunyókál a vár pincéjében, pihen, hogy elég ereje legyen szembe­szállni mindenkivel, aki megtá­madná hazája földjét. A monda szerint mint szellem élő szemé­lyekbe száll és erőt ad nekik, hogy túltegyenek önmagukon. Talán Holger lovag volt az, aki megteste­sült azokban, akik a második vi­lágháború folyamán itt a Sund­­szoroson a Gestapo által üldözött embereket menekítették át Svéd­országba. A turista felülhet a „Hamlet” hajóra, s ha eléggé tömött a buk­szája, kivehet magának szobát a Prinz Hamlet szállóban és meg­kóstolhatja, hogy ízlik az a cseme­ge, aminek készítésében a dánok közismert specialisták — ugyanis a szendvics, amelyet készítői a Shakespeare-tragédiából vett kü­lönböző személyekről neveztek el. Ez a szerző jelentőségére való te­kintettel igencsak ízléstelen, de mindenkit megnyugtathatok, hogy ez a dán csemege — ami az ízét illeti — igazán rászolgál a nagy nevekre. Kuba fejleszti HALASZFLOTTÁJAT A múlt évben három rekordot ért el a kubai halászat. A halfogás­ban,' a halkivitelben és a lakos­ság hallal való ellátásában. A ku­bai halászflotta, amely távoli ten­gerekre is kifut, 1971-hez képest csaknem tízezer tonnával több ha­lat fogott. Sikeresen folyik a ha­lászat a part menti vizeken is. A halászok összesen 140 000 tonna halat adtak a népgazdaságnak, ami a forradalom előtti fogás­eredménynek a hatszorosa. Az ex­port is rekordmagasságot ért el, nagy volt a kereslet a külföldi piacokon különösen a languszta és a homár iránt. Ugyancsak új halfeldolgozó üzemek'létesültek, s ezek nagy gondot fordítanak a minőségre és a csomagolásra. A kubaiak langusztájukért a Párizs­ban múlt év novemberében meg­rendezett nagy nemzetközi élel­miszeripari kiállításon aranyér­met kaptak. SAJAT GYÁRTMÁNYÚ HAJOK Hihetetlenül hangzik, de a szi­getország, amelyét mindenütt hal­ban igen bő tenger vesz körül, néhány kisebb bárka kivételével a forradalom előtt egyáltalán nem rendelkezett halószflottával. Az első korszerű halászkuttereket Kuba a Szovjetuniótól és a Né­met Demokratikus Köztársaságtól kapta. A Szovjetunió később ha­jógyárat épített a Havannai-öböl­ben és támaszpontot létesített itt az Atlanti-óceán nyugati vizein operáló halászflottája számára. Ebben a hajógyárban a kubai par­ti halászok számára 87 korszerű, tíz méter hosszú motoros halász­hajót építettek. Az atlanti halász­­flotilla számára pedig csaknem száz méter hosszú, nagy teherbí­rású szovjet Atlantik-mintájú ha­jók épülnek. Ezekkel a kubai ha­lászok igen messzi vizekre is ki­futhatnak. Az első próbautakon az idén már eljutottak a déli je­gestengerekre, az Antarktisz part­jaihoz. Nagy segítséget jelent a kubai halászat számára, hogy Santiago de Cubában, az ország második legnagyobb kikötőjében befejezték egy nagy hűtőház építését. Több mint hatezer tonna fagyasztott ha­lat és más készítményeket lehet tárolni benne. Ugyanakkor előse­gíti a konzervipar fejlődését is. Igen jól működnek a halászhajók karbantartására és javítására épült műhelyek is Havannában. Kiszolgálják a szovjet halászhajó­kat is, amit a szovjet hatóságok külön köszönő- és gratulálólevél­ben értékeltek. A kubai halászflotta bővítésére, korszerűsítésére és műszaki fel­szerelésére nagyarányú előkészü­letek történtek. Üj hajókat ren­deltek Peruban, megkezdődött a kubai vállalatok együttműködé­se francia és svéd hajómotorokat előállító üzemekkel és dán hajó­építő szakemberekkel. Mélyül ter­mészetesen az együttműködés a szovjet, NDK és lengyel halászati szervekkel és hajógyárakkal. Az amerikai kontinens első szabad államának halászflottája a követ­kező‘két évben további hat hajó­egységgel bővül. ÉRDEKLŐDNEK A FIATALOK tál tanul, akikből kapitányok, kor­mányosok, navigátorok, rádiósok, mechanikusok, gépészek lesznek. Ernest Hemingway Kubában töltötte életének utolsó éveit s itt írta meg Az öregember és a ten­ger című kisregényét, amely vi­lághírre tett szert. Leírja benne egy öreg halász kétségbeesett küz­delmét, aki egy kis csónakban át­éli a dühöngő vihart és megnyeri a küzdelmet a nagy hallal szem­ben, de ő magának semmi haszna a cápáktól megtépázott zsákmány­ból. Az ilyen históriák a mai Kubá­ban azonban már csak a múlt em­lékei ... A halászflotilla gyors ütemű 3. fejlesztéséhez azonban új káde­rekre van szükség, amelyekkel Kuba korábban nem rendelkezett. Nevelésükre és anyagi ellátásukra igen nagy gondot fordítanak. Két felsőbb szaktanintézetben 332 fia-1. A havannai halászkikötő 2. Az egyik új halászkutter, a Victoria kifut a kikötőből 3. A Karib-tengerből kifogott languszta és homár igen keresett kiviteli cikk

Next

/
Oldalképek
Tartalom