A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-02 / 44. szám
# # # Kultúránk emelkedő színvonala maga után vonja az ember igényeinek emelkedését. Az emberek egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek, hogy Igényeik kielégítéséhez megteremtsék a szükséges feltételeket. Alig-alig akad család, ahol csak a férfi van alkalmazásban . . . Emancipálódott lányaink, asszonyaink, ha munkát kívánnak vállalni és nem rendelkeznek legalább érettségivel (az utóbbi években már ez sem sokat jelent), igen gyakran nehézségekbe ütköznek, mert a járási városok nagyobbrészt főleg férfiak számára biztosítanak munkát... Komárna (Komárom) környékén a nők egy része, annak ellenére, hogy a városban két, kizárólag nőket foglalkoztató üzem Is működik (dohánygyár, bőrműáru-üzem), a magyarországi, lenfonógyárban jutott álláshoz. Munkába menet naponta át kellett utazni a határon, elviselni a vámvizsgálatokat... Körülöttünk hatalmas vaskonstrukciók merednek az ég felé, furcsa összhangtalanságban a környező réttel. Az alattuk dolgozó emberek szinte parányiaknak látszanak. — Az épülő gyár vaskonstrukciójához szükséges előre gyártott elemeket a Közép-szlovákiai Kohóművektől kapjuk, itt már csak az összeszerelésük történik. A Bratislavai Vízépítő Vállalat az ország különböző részeiben levő fióküzemeiből vonta össze embereit, hogy a gyár a kitűzött határidőre felépüljön. Azonkívül azért is nagyon fontos, hogy a lehető leghamarabb tető alá kerüljenek a műhelyek, mert a gépi berendezések legnagyobb része már megérkezett. Egyelőre ideiglenes raktárakban tároljuk ezeket a gépeket, s mivel vannak köztük nagyon finom szerkezetű varrógépek is, ez a nem megfelelő raktározás könynyen károsodást idézhet elő a gépekben ... CIPŐGYÁR 1972-ben a bratislavai Vízépítő Vállalat a partizánskei Augusztus 29 cipőgyár egyik fióküzemét kezdte el építeni a város közelében, ahol főleg nőket fognak majd alkalmazni. — Előreláthatólag mikorra épül fel az új cipőgyár? — kérdezem Mistrík J. építésvezetőt. — Az új cipőgyárban, amely hozzávetőlegesen 112 millió korona beruházással épül, a tervek szerint 1975 első felében kell beindítani a termelést. — Hány személyt foglalkoztat majd az üzem? — 1500 nőt, azonkívül a gépek karbantartását és különféle szerelési munkákat végző szakembereket. — Évente hány pár cipőt ad majd a gyár a kereskedelemnek? — Egy év alatt mintegy 2—2,5 millió pár lábbeli készül majd el a gyárban ... — feleli az építésvezető. Egy gumicsizmába, kezeslábasba öltözött munkás halad el mellettünk, a csörlő kampóját beleakasztja a konstrukció egyik oszlopába, s a társa már vontatja is a helyére, ahol összehegesztik. Breznicky János lakatos, és Morovics András hegesztő dolgozik az építkezésnek ezen a szakaszán. Heti 52 órát dolgoznak. Mind a ketten munkásszállá-* son laknak, csak a hét végén utaznak haza a családjukhoz. 1 2 3 4 1. Az épülő cipőgyár 2. Mistrík János építésvezető 3. A varrógépek egy része már megérkezett 4. Forrasztás előtt összeillesztik a vaskonstrukciót — Hogy vannak megelégedve a munkásszálláson uralkodó körülményekkel? Aránylag keveset tartózkodunk ott, nagyobbára csak este — feleli Breznicky János. — Néhány órát mindennap ráhúzunk a műszakra, hogy aztán a hét végén — már pénteken délután — hazautazhassunk. Mivel idekínt az építkezésen egész nap száraz koszton vagyunk, az estét rendszerint főzéssel töltjük. — Hogy viseli el, hogy a hét öt napját távol tölti a családjától? Nem hat ez valamiképpen károsan a családi életére? — Már nem — mondja Breznicky János — mert elváltam ... Már évek óta dolgozom így, hol itt, hol ott, szanaszét az országban. Az ember tervezget, dolgozik és néha bizony még akkor is hiba csúszik a számításába, ha havonta három és fél ezer koronát keres, mint én . . . — További elképzelései? — Dolgozom . . , Amit csinálok, szeretném minél jobban csinálni. Morovics András most szerelt le, jött haza a katonaságtól. Miközben társának segít összeilleszteni két vasoszlop végét, elmondja, hogy az egyik Komárom melléki faluból származik. A hét végén szabad idejében a súlyemelésnek hódol. Szereti a szépen fejlett termetet, s néhány társával a legkorszerűbb sportlapok alapján végzik edzéseiket. Még nőtlen, egyelőre — úgy mondja — alapot és tapasztalatokat gyűjt a jövendő házasságához . . . Arcára húzza a védő álarcot és vakítóan felvillan a hegesztőpisztoly fénye ... 1975-ben Komárom tehát ismét gazdagodik egy új ipari üzemmel. Ezzel az ország általános ipari fejlődéséhez is hozzájárul a maga szerény módján . . . Fülöp Antal I • 3.
