A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-26 / 43. szám

2 Mivel nem vagyok boros ember, nyu­godt lelkiismerettel mehettem látogató­ba egy újonnan épült pincegazdaság­ba. Most van itt a látogatás ideje, ami­kor az egész országban szüretelők vi­dámságától visszhangzik a szőlőhegy. IDEJE VOLT MAR ... Bizony ideje, hogy felépüljön Gbel­­cén (Köbölkúton) az ország egyik leg­korszerűbb pincegazdasága (helytelen magyarsággal: borászati üzeme). Az a fontos, hogy felépült, s aránylag rövid idő alatt, ami a bratislavai Priemstav építőipari vállalat stúrovói (párkányi) üzeme dolgozóinak jó munkáját dicséri. Pontosan három éve kezdték el az épít­kezést, s ma mór teljes kapacitással folyik itt a szőlő feldolgozása. 3 — Negyvenmillióba került — mondja Podhradsky Joroslav mérnök, az üzem vezetője. — Bár magasnak tűnik az összeg, a pincegazdaság korszerűségét és szükségességét tekintve azonban megérte, Jó befektetés volt, — Mi tette szükségessé az üzem épí­tését? — Közvetlen környezetünkben — Kö­bölkúton, Búcson, Perbetén, Mocson, Költőn, Kürtön — ma már 1100—1200 hektáron foglalkoznak szőlőműveléssel. Bár még nem fordult mind termőre, mégis mintegy 1000 vagon szőlőt kell átvennünk és feldolgoznunk, — Eddig hová szállították a termelők a szőlőt? — Komáromba, Párkányba, esetleg Lévára. A szállítás költségei és az idő­­veszteség így megdrágította a termelést. A szövetkezetek vezetői tudják legin­kább felmérni és értékelni a pincegaz­daság idetelepítésével járó előnyöket és hasznosságot. Velük beszéljen ezekről a kérdésekről. Szót fogadtam. JÁTÉK A SZAMOKKAL Először dr. Nagy Ferenccel, a perbe­­tei szövetkezet elnökével beszélgettem el. Kis kitérővel kezdte mondanivalóját. — Eddig 103 hektárt telepítettünk be szőlővél, ebből 50 hektár a termő. 1980- ig egy tagból álló, 150 hektáros lesz a szőlészetünk, s mind termő ... A gazda mindig előre számol, mi is. Jelenleg a szőlészetből évi 2 millió korona a tiszta jövedelmünk. Ha mind a 150 hektár termőre fordul, s ha megmaradnak a mostani árviszonyok, több lesz a jöve­delmünk a szőlőből, mint a 3000 hek­táros gazdaságunk állattenyésztéséből és növénytermesztéséből együttvéve, Ér­dekes játék ez a számokkal, de igen hasznos — mondja az ^[nök mosolyog­va. — Annál is inkább az, mivel Per­betén a múltban alig-alig foglalkoztak szőlészettel. Ami még érdekesebb és figyeiemreméltóbb, az a terület, ahol ma a mi szőlőnk virít, néhány éve még hasznavehetetlen terület volt. Úgy nézett ki, mint a dzsungel, rozsból is csak 7 mázsa termett hektáronként. Hát vala­hol itt kezdődik a szakszerű gazdálko­dás, amikor az ember milliókat varázsol elő a semmiből . . . Egyébként a met­­' szést és a szedést kivéve teljesen gépe­sített nálunk a szőlőművelés. Ami a pincegazdaságot illeti, csak a dicséret hangján szólhatok róla. Húsz éve tevé­kenykedem a mezőgazdaságban, máso­dik éve szállítjuk ide a termést, de őszintén állíthatom, hogy ilyen jól szer­vezett üzemmel még nem volt kapcso­latom. Ilyen üzleti kapcsolat, mint ami­lyen köztünk van, ritkaság manapság. Ez pedig abban gyökerezik, hogy a pin­cegazdaság vezető dolgozói tudatosí­tották, hogy ők vannak miértünk, nem pedig fordítva . .. Később Malis Július mérnökkel, a kö­bölkúti szövetkezet szőlészetéről beszél­gettem el. — Jelenleg 168 hektáron termelünk szőlőt, ebből 125 hektár a termő. Né­hány éven belül 220—230 hektárra bő­vítjük a szőlészetünket. * — Kifizetődik? — kérdem. (Mintha nem tudnám). — Azt hiszem — mondja jelentőség­­teljesen. — Tavaly például az egész gazdaságunk növény- és állattenyésztés­ből kb. 6 millió korona volt a tiszta jö­vedelem, magából a szőlőből pedig 10 és fél millió. Szédítő számok ezek és nagyon meggyőzőek... Jó szakembe­reink vannak: Varga József, a Barta fi­vérek, Tóth Zoltán, Kelemen János. És sok a fiatal dolgozónk. Kár, hogy Var­ga bácsi jövőre nyugdíjba megy . . . — Mit jelent a szövetkezet számára, hogy helyben épült fel a pincegazda­ság, s hogy ilyen korszerű? — A szállítóeszközöket jól ki tudjuk használni, ami pedig az üzem korszerű­ségéből ered: a termés átvétele gyors, a várakozási idő minimális, így csök­kennek az egy kiló szőlő előállítására fordított költségek. Következésképp: nö­vekszik a tiszta jövedelem, és ez a fon­tos I 1. Folyamatosan szállítják a termést 2. Ahol a mustot tárolják 3. A vezérkar balról . jobbra: Podhradsky Jaroslav mérnök, Ivanics László agrotechnikus, Zinka Ferenc technológus és Szalma József > pincemester 4. Omlesztésre vá; a szőlő 5. Dr. Nagy Ferenc /

Next

/
Oldalképek
Tartalom