A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-26 / 43. szám

A HÉT VENDÉGE Dr. SOMOGYI JÁNOS kandidátus, a Szlovák SZK egészségügyi miniszterhelyettese A CSKP XIV. kongresszusa a politikai, társadalmi s gazdasági élet minden területén összegezte párt- és kormányszerveink konszolidációs törekvéseinek eredményeit, s konkrét feladatok megszabásával, egyben meghatározta a következő esztendők teen­dőit is. Természetesen, az össztársadalmi feladatok minél gyorsabb ütemű teljesítésének követelménye alól szocialista egészségügyünk sem jelent kivételt. Annál inkább nem, mert keletkezésének napjától mindmáig valóban jelentős, mondhatnám, világra­szóló sikerekkel büszkélkedhet. A szlovákiai egész­ségügy pillanatnyi helyzetéről és időszerű feladatai­ról kértünk interjút dr. Somogyi János kandidátustól, a Szlovák SZK egészségügyi miniszterhelyettesétől. — Egészségügyi ellátottság, orvosi gondozás te­kintetében a felszabadulás előtti időszakban Szlovákia a legelmaradottabb országrészek kö­zé tartozott. Miniszterhelyettes elvtárs, beveze­tőben arra kérem: tájékoztassa röviden olva­sóinkat a szlovákiai egészségügy közel három évtizednyi fejlődéséről és változásairól. — Népünk 1948-as februári győzelme megterem­tette egészségügyünk átalakításának s továbbfejlesz­tésének feltételeit. Az azóta eltelt esztendők ered­ményei bizonyítják e pozitív változások gyakorlati megvalósulását. 1948 februárjáig egészségügyünk fejlődése jobbára ösztönös és tervszerűtlen volt, fi­gyelmen kívül hagyta a társadalom tényleges szük­ségleteit. Az elmúlt évtizedekben azonban sikerült megvalósítanunk a prevenció, tehát a betegségmeg­előző intézkedések, a beteggondozás és a gyógyítá­si folyamatok egységesítését; a széles körű egész­ségügyi felvilágosítás, higiéniai és vérótömlesztési szolgálat megalakítása révén pedig egészségügyünk új ágazatait hoztuk létre. Szám szerint 1236 terü­leti egészségügyi körzetet és több mint 200 üzemi egészségügyi körzetet alakítottunk, 121 szakorvosi rendelőintézetet nyitottunk, a kórházi ágyak száma pedig az első Csehszlovák Köztársasághoz viszonyít­va csaknem az ötszörösére emelkedett. Ezzel egye­nes arányban, majdnem 90 százalékkal növekedett az orvosok száma, a középfokú végzettségű egész­ségügyi szakkáderek létszáma pedig — az 1948 előt­ti időszakhoz viszonyítva — több mint a háromszo­rosára emelkedett. Jelentősen javultak a lakosság egészségügyi állapotának mutatói is. Csökkent az el­halálozások száma s különösen a csecsemőhalan­dóság. A gyermekbénulás, a torokgyík, a szamárkö­högés és más betegségek leküzdésével pedig csök­kent a fertőzéses megbetegedések száma. Jelentő­sen megjavult a prevenció és a betegek aktív fel­kutatása, s ez gátat vetett a tuberkulózis, a nemi betegségek, a cukorbaj s egyéb betegségek töme­ges előfordulásának. — Miben határozná meg hazai egészségügyünk időszerű tennivalóit? — A szlovákiai egészségügy feladatait a követ­kező öt esztendőben néhány olyan objektív tényező határozza majd meg, mint a népszaporulat és ala­kosság egészségügyi állapotának alakulása, az egyes orvosi szakágazatok fejlődése s nem utolsó­sorban a beteggondozás ma még problémát jelen­tő fogyatékosságainak mielőbbi kiküszöbölése. A de­mográfiai fejlődés mutatói a következő években is, sajnos, a lakosság további öregedését jelzik, ezért elsősorban a vérkeringési és az idegrendszeri meg­betegedések, valamint a szívbetegségek számának emelkedése várható a közeljövőben. Orvosaink mai gyakorlati tapasztalatainak figyelembevételével ugyancsak növekvő arányt sejtetnek az idült légző­szervi megbetegedések, az urológiai s a különböző daganatos eredetű panaszok. Társadalmilag fontos problémát jelent a neurózis és más lelki betegsé­gek előfordulásának gyakorisága. Eddig elért sike­reink ellenére folytatnunk kell a küzdelmet a tüdő­­vész ellen. A lakosság ívóvíz-ellátása és a tömegét­keztetés higiéniája ma még nyílt kérdéseinek mi­előbbi végleges megoldása nagyban hozzájárul majd a fertőző betegségek számának további csökkené­séhez. Időszerű feladataink között tartjuk számon, új szakorvosi rendelőintézetek és egészségügyi kör­zetek megnyitásával, a beteggondozás és az egész­ségügyi szolgáltatósok minőségének további javítá­sát, illetve e hálózat folyamatos bővítését. Az ed­diginél is összpontosítottabb figyelemmel kísérjük majd a nők és a gyermekek egészségi állapotát, a kórházakban pedig fokozatosan bevezetjük a meg­betegedés mértékét és komolyságát szem előtt tar­tó differenciált beteggondozást. Továbbra is haté­kony harcot folytatunk majd a közgazdasági szem­pontból különösen fontos munkaképtelenség csök­kentéséért. Természetesen, terveink megvalósításá­nak üteme nagymértékben függ a egészségügyi beruházásokat kivitelező vállalatok megértésétől és segítségétől. — Kérem, szóljon néhány szóban a legközérde­­kűbb kérdések egyikéről: az orvosi ellátottság és a kórházi ágyak száma bővítésének tervé­ről. — Fő célunk a betegek és az üzemi, illetve kör­zeti orvosok kapcsolatainak szorosabbra fűzése. Erre a szempontra különösen nagy súlyt fektetünk az új egészségügyi központok kialakításánál. Újdonság­ként tervezzük például a kettős és hármas körze­tek bevezetését, ahol az eddiginél több orvos rendel majd. Az idős emberekről való gondoskodásnak fon­tos tartozéka lesz a jövőben az idős embereket lá­togató orvosok és ápolónők hálózatának kiépítése. Az üzemi rendelőkben csökkenteni fogjuk az egy or­vosra eső páciensek számát. Rugalmasabbá szeret­nénk tenni a szakorvosi kivizsgálások mai gyakorlati menetét, az orvosok rendelési idejének megváltozta­tásával pedig lehetővé tesszük, hogy a betegek dél­utánonként is felkereshessék a körzeti és szakorvoso­kat. Kórházainkban ez év júniusában 46 137 ágy állt a betegek rendelkezésére. Távlati tervünk, hogy az ezer főre eső kórházi ágyak számát a pillanatnyi 6,6-ról 9,8-re emeljük. — Vannak Dél- és Kelet-Szlovákiának sajátos problémái az egészségügyi gondozás tekinteté­ben? — Szlovákiának ezen a tájain is legfontosabb feladatunknak a meglevő egészségügyi létesítmények korszerűsítését, illetve új körzeti és szakorvosi ren­delők létesítését tartjuk. Példaként hadd említsem Vranovot, Trebisovot (Tőketerebest), Roznavát (Rozs­nyót), Spisská Nová Vest, (Iglót), Rimavská Sobotát (Rimaszombatot), Lucenecet (Losoncot), Komárnót (Komáromot) vagy a most épülő újvári és galántai szakorvosi rendelőintézeteket. Sajnos néhány járás­ban problémát jelent az egyes körzetek orvosokkal és egészségügyi személyzettel való rugalmas ellá­tása. — Az orvostudomány, nemzetközi viszonylatban, szinte napról napra újabb és újabb tudomá­nyos felfedezésekkel és gyógymódokkal halad előre. Miképpen tükröződik ez a szlovákiai egészségügyben és viszont: miképp járulnak hozzá e nemzetközi fejlődéshez hazai kutatá­sunk, szakorvosaink? — Orvosainknak és tudományos kutatóinknak szé­les körű lehetőségeik vannak lépést tartani az or­vostudomány nemzetközi viszonylatban is jelentős fel­fedezéseivel és kutatási eredményeivel. így természe­tesen lehetőségük nyílik arra, hogy a tudományos értekezleteken, szimpóziumokon szerzett tapasztala­taikat mielőbb saját orvosi gyakorlatukban is alkal­mazzák. örömmel támogatjuk a szlovákiai kutatók és szakorvosok aktív hozzájárulását az orvostudo­mány nemzetközi fejlődéséhez. Orvostudományunk külföldi elismerését igazolja, hogy legjobbjaink kü­lönböző nemzetközi egészségügyi szervezetek tagjai, sokan jelentetik meg gyakorlati és elméleti kutatá­saik eredményeit külföldi szakfolyóiratokban, A szo­cialista országok orvostudományi kutatási program­jának keretén belül különös fegyelmet szentelünk a rákkutatásnak. A KGST-tagállamok onkológia kuta­tóintézeteivel karöltve, kutatási programunk homlok­terében a rosszindulatú daganatok problematikája áll. — Világszerte egyre komolyabbá válik a levegő szennyeződése elleni harc. E nemzetközi kör­nyezetvédelmi törekvésekkel összhangban mi­lyen feladatok várják a szlovákiai egészségügyi dolgozókat? — A környezetvédelem napjaink egyik legfonto­sabb egészségügyi kérdése, melynek megoldása messze túlnő az egészségügyi minisztérium hatáskö­rén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szorgal­mazzuk e sürgető probléma mielőbbi koordinált meg­oldását. Ellenkezőleg, ez irányú törekvéseinket segíti, hogy Bratislavában működik az ENSZ európai kör­nyezetvédelmi központja, ami lehetővé teszi számunk­ra, hogy az elsők között alkalmazhassuk áz egész­séges életkörnyezet kialakításának legújabb nem­zetközi kutatási eredményeit. Feljegyezte: BORSAI M. PÉTER hot A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. —Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Cstredná expedícia tlaée, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p. KoSi­­ce. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kis, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon P. Haáko. a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom