A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-19 / 42. szám
IZSÁK Lajos és Elvira Ketten hatvanévesek. Ez azonban nem hátrány számukra, sőt a legnagyobb előny. Fiatalok: tele optimizmussal, tenniakarással. Kulturális életünk hangyaszorgalmú napszámosai. önzetlenül, éjt nappallá téve fáradoznak az anyanyelvi kultúra ápolásán. Hat-hét éve, hogy Izsák Lajos és felesége, Elvira, hozzáláttak az akkor egy kicsit szunnyadozó kulturális munka felébresztéséhez. Persze előtte is működtek már ezen a vonalon, csak nem itthon Izsón, hanem előző munkahelyükön. Izsák Lajos a hajógyárban dolgozik Komárnóban (Komáromban). Technikusi végzettsége van. Hogy mégis ennyire szereti az irodalmat, szerinte ehhez az általános iskolai irodalomtanítás, valamint a kassai gépipari technikum „szelleme" is hozzájárult, (Nem akar beskatulyázott ember lenni. Szereti a sportot is, valamint egyéb kedvtelései Is vannak.) — Az említett időszakban több irodalmi színpadi mű t összeállítója, Illetve rendezője volt. Az eddigiek közül talán legjobb volt a „Hűség tövisei" című összeállítás, két évvel ezelőtt. Sikerrel szerepeltek vele az izsaiak a Jókai-napokon, valamint vendégként Magyarországon, Balassagyarmaton. A Csehszlovák Rádió magyar adása is felvette a műsort, illetve egy részét sugározta. Itt nemcsak rendezőként szerepelt, hanem mint szereplő is. Megkapta a Jurkovic-emlékérem ezüst fokozatát aktív kulturális tevékenységéért. Tavaly és ebben az évben egy-egy színdarabot rendezett nagy sikerrel. 1972-ben vendégként bemutatkoztak Suranybon az öntevékeny színjátszók szlovákiai országos versenyén, ahol elnyerte1 a legjobb rendezés díját. Igen aktív kultúrmunkás. Tagja a CSEMADOK KB-nak, valamint a járási elnökségnek. Fáradhatatlan, hó a kultúráról van szó. Amibe belekezd, véghezviszi. Mikor már mindenki elcsügged, ő akkor is bízik. Még eddig mindent sikerre vitt. Hű segítőtársa felesége, Elvira. Valamennyi általa rendezett műsorban aktívan szerepelt. A „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" című színműben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb női szereplő diját. A helyi szervezet pénztárosa. Egy hatodikos és egy négyéves kislány ma# mája. A helyi óvoda igazgatónője. Fiatal kora óta aktívan dolgozik a CSEMADOK-ban. Férjével közösen végzik az otthoni munkát és együtt a kulturális feladatokat. Hogy közben több száz kötetes könyvtáruk olvasására alig jut idő, arról hallgatnak. Pedig nagyon szeretnek olvasni — inkább a televíziót hagyják pihenni néha. Mert mindenre, amit szeretnének, nem jut idő. Sok mindenről le kell mondania annak, aki eljegyezte magát a kultúra szolgálatával. Eddig e rovatban mindig egy embert mutattak be. Úgy érzem, így cselekszem helyesen, ha nem választom szét őket. Valamennyi sikert, fáradságot együtt „szenvedtek" végig. így teljes a kép az ö esetükben, bár nem mondtam el mindent róluk. Negyedszázada, a CSEMADOK alakulásakor ők még csak a betűvetés tudományával ismerkedtek. — Fiatalok. Tele vággyal, lelkesedéssel. ők is azok közé tartoznak, akik lobogva tovább viszik a meggyújtott fáklyát. Világítson — mutassa az utat a kultúrát szerető embereknek. Hívjon maga köré minél több fiatalt, aki szereti és ápolja a szocialista kultúrát. KURUCZ LUJZA /