A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-05 / 40. szám
NYELVI ŐRJÁRAT DOK járási bizottságai és társrendezőként a járási szervek szervezik és rendezik. A járási versenyek előtt helyi vagy körzeti népdalesteket lehet rendezni, ezek selejtezőkként előzhetik meg a járási döntőket. A területi elődöntőket és az országos döntőt a verseny kiírói szervezik. A versenyzők produkciójának elbírálásánál az előadásmódot és a műsor megválasztását kell figyelembe venni. Az 1. és 3. kategóriák elbírálásában a szép éneklés és művészi átélés az elsődleges. Nem kívánjuk, hogy az énekesek az illető tájegységre jellemző tájszólással és hangvétellel énekeljenek. Ellenben a 2. és 4. kategóriában a népdalok kiválasztása és a népi előadásmód kerül előtérbe. A járási döntőkön elhangzott produkciókat öttagú bíráló bizottság értékeli; ebben helyet foglal a központi bíráló bizottság egy tagja is. A területi elődöntőkön és az országos döntőn az értékelést a rendező szervek által kinevezett bíráló bizottság végzi. A járási versenyek lebonyolítása után három helyen: a nyugat-, kelet- és a közép-szlovákiai kerületben kerül sor az elődöntőkre. Végül Bratislavában rendezzük meg a verseny országos döntőjét. Az egyes döntők megrendezésére a következő időpontokig kerül sor: járási döntők 1974. február 28-ig, területi elődöntők 1974. március 31-ig és országos döntő 1974. május 15-ig. A járási selejtezők és döntők költségeit a járási rendező szervek és a résztvevők; a területi elődöntők, valamint az országos döntő költségeit a központi rendező bizottság rendezi. A produkciók elbírálásakor kedvezőbb értékelésekben részesülnek azok a versenyzők, akiknek műsorában saját helységük, illetve közeli környezetük vagy tájegységük népdalai szerepelnek s ezeket önmaguk kutatták fel. Az eddig ismeretlen vagy tájegységhez kötött jellegzetes, kevésbé ismert dallamváltozatokat a bíráló bizottság egy-egy külön ponttal jutalmazza. A hitelesség igazolása céljából a versenyző a jelentkezőlapon a dalok címe mellett tüntesse fel annak a személynek nevét, életkorát, és címét is, akitől a dalt tanulta. Az énekesriek, illetve az éneklő csoportnak a területi elődönjárásban a népi együttesek számát. A gombaszögi dal- és táncünnepélyen oly nagy sikerrel szerepelt sziliceiborzavai együttes természetesen együtt marad, de úgy szervezik át, hogy mindkettő külön-külön is képes legyen fellépni kisebb rendezvények alkalmával. A nagyobb rendezvényeken az eddigi szervezési formában lépnek a közönség elé. Érdekes akciónak ígérkezik a szeptember végén megrendezésre kerülő jubileumi találkozó, amelyre az egykori vörös cserkészeket és ifjú kommunistákat, valamint a negyven évvel ezelőtt működött Proletár Testnevelési Szövetség tagjait hívják meg tőből az országos döntőbe jutását a község és a járás lakossága, ill. társadalmi szervezetei olymódon segíthetik elő, hogy segítségére lesznek az illető község vagy környéke népdalainak felkutatásában. A népdalokat a gyűjtők magnetofonszalagra rögzítik (vagy lekottázzák) és 1974 február 28-ig beküldik a CSEMADOK KB Bratislava, Mlerové nám. 3—4. címre. Minden új változatért, illetve dalért a gyűjtő által megnevezett versenyző vagy éneklő csoport egyegy plusz pontot kap, amit a területi elődöntő bíráló bizottsága hozzáad, az illető szereplőnek, az elődöntőben elért pontjaihoz. A gyűjtés révén elért pontokat a rendezőiség az elődöntők kezdete előtt jól látható helyen kifüggeszti. Ezenkívül a legtöbb népdalt felkutató és beküldő személyt vagy kollektívát a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság elismerő oklevéllel jutalmazza. A területi elődöntőkbe a járási versenyen fellépő szólóénekesek és az éneklő csoportok közül mindegyik kategóriából az első helyezett, valamint versenyen kívül a bíráló bizottság által legjobbnak minősített, népi hangszeren játszó szólista vagy csoport kerül be. A területi elődöntőkből a továbbjutást az itt kialakult végleges pontsorrend dönti el. a régi találkozó színhelyére, a Szádellői-völgybe. A járási bizottság, még szeptember folyamán külön összejövetelt rendez, amelyen a 25. évforduló rendezvényeivel kapcsolatban konkrétabban is megbeszélik, hogy a helyi szervezetek mivel járulnak hozzá a CSEMADOK jubileumának méltó megünnepléséhez. Az elmondottakon kívül természetesen az éves munkatervben szereplő feladatok megvalósítása is folyamatban van. Így a helyi szervezetek megünneplik a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 55. évfordulóját; kérdés-felelet estet rendez-A versenyben minden nem hivatásos énekesként működő csehszlovák állampolgár részt vehet, aki 1973. december 31-ig betöltötte 16. életévét. A sajtóban közzétett vagy a CSEMADOK bármely járási bizottságán beszerezhető jelentkezési lapot 1973. nov. 30-ig kell kitöltve megküldeni a CSEMADOK lakóhely szerinti illetékes járási bizottságának. A versenybe minden versenyző öt magyar nyelvű népdallal nevez be. A járási döntők díjait a járási rendező szervek biztosítják. A területi elődöntők és az országos döntő díjait a központi rendező szervek biztosítják Megjegyzés: A csehszlovákiai magyarok amatőr népdalénekesei IV. országos versenyének országos döntőjét a Csehszlovák Televízió bratislavai stúdiója, valamint a Csehszlovák Rádió magyar adása is műsorára tűzi. A CSEMADOK Központi Bizottsága A Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága a Szlovákiai Szövetkezeti Parasztok Szövetsége Központi Bizottsága, a Bratislavai Népművelési Intézet Prandl Sándor felvételei A tornagörgői citerazenekar nek a Krasznahorka vára fennállásának 650. évfordulója alkalmából: az érdeklődésnek megfelelően különböző esti nyelvtanfolyamokat szerveznek, s végül 2—3 új irodalmi szakkört alakítanak. Ezenkívül az országos néprajzi vetélkedő járási döntőit Csői tón és Szilicén rendezik meg. De sor kerül a vers- és prózamondók, valamint a műkedvelő színjátszó csoportok találkozójára is. Gazdag az őszi munkaterv, s ennek jelentős része már a CSEMADOK megalakulása 25. évfordulójának jegyében valósul meg. —gs A turisták és természetbarátok szívesen forgatják azokat a könyveket, füzeteket, amelyek tömören és lényegretörően összefoglalják egy-egy táj, vidék, város stb. érdekességeit, legfontosabb nevezetességeit. Szép szokás, hogy a tájékoztató könyvecskék szerkesztése során számolnak a külföldről érkező turistákkal és idegen nyelvű füzeteket is kiadnak, hiszen ez egyrészt megkönnyíti a szlovák nyelvet nem beszélők dolgát, másrészt hozzájárul az idegenforgalom — talán föl sem mérhető — növekedéséhez Is. örömmel és hálával vettem kézbe a Szlovákia barlangjait bemutató íüzetecske magyar nyelvű változatát, de jókedvem hamarosan lelohadt, amikor olvasni kezdtem a szöveget. A gyakran — túlságosan is gyakran — előforduló sajtóhibák mellett bizony csak úgy hemzsegtek a kidolgozatlan é3 félresikerült mondatok, fordítói torzszülemények ... Szinte egy mondat sem akadt, amelyet hibátlanul írtak volna. Mindjárt az elején ezt olvashatjuk: „Szlovákia hegységei a víz által feloldódó kőzettel lehetővé tették sok barlangnak szisztémáját és hozzáférhetőségét." — Hogy ez mit akar jelenteni, eléggé nehezen fejthető meg, s tulajdonképpen csak az eredeti szlovák szöveg elolvasása után derül ki. A pontos fordítás így hangzik: Szlovákia hegyei, vízben oldódó kőzeteik révén, számos barlangrendszer kialakulását tették lehetővé, s e barlangok közül néhány a látogatók számára is hozzáférhető. A következő oldalon Bél Mátyást Matej Bélára keresztelte át a fordító, de ez még talán a kisebb hiba, mert pár sorral alább például arról akarják meggyőzni az olvasót, hogy a demänovai (déményfalvi) Szabadság-barlangban csörgedező „Demánovka patakocska lemerülése, bugyogása — Bugyogás — emberemlékezet óta az egész világon ismeretes.“ Hogy miért világhírű, ráadásul emberemlékezet óta egy patakocska lemerülése, bugyogása — az titok maradt. A Bystrá-barlangról a következő sorokat olvashatjuk: ,,A barlang hasadókos, figyelemre méltóak a cseppkődíszítések, és pediglen cseppkőfüggöny, díszmennyezet és folyosók, úgynevezett katakombák. További eredményes kutató munkálatok folyamatban vannak. A barlang egész éven át nyitva van... Az állami főút m-llett kiépített helyek és autóbuszok, autók, számára kisebb parkolási helyek a bejárati épületnél találhatók." A főút mellett kiépített autóbuszokra nagyon kíváncsi vagyok, meg arra is, hogy miért írták minden alkalommal egybe az „éven át" -ot, vagy kiét t-vel a kutató, kutatás szavakat. Azon már meg sem lépődön ezek után, hogy a ..barlang saját varázslata felejthetetlen emlékeket hagy maga után a látogatók számára“, vagy hogy a vaíeci barlangot, „többnyire a Magas Tátrában tartózkodó turisták látogassák“, már csak azért sem, mert a barlang a Magas- Tátra tövében fekszik, s aki meglátogatja az egyúttal a Magas Tátrában is tartózkodik. De az egészre a koronát a legvégén teszi föl a fordító. Ha nem tudnám, hogy párját ritkító baklövésről van szó, talán még csodálnám is azt a merészséget, amellyel bevezeti az esztétikát a földtudományok körébe. Szó szerint ezt olvashatjuk: „Museum slovenskóho krasu (Szlovákiai széptan! múzeum) Liptovsky Mikulás, Skolská 4 különös voltára való tekintettel, egyedülálló nemcsak nálunk, hanem az egész világon. A múzeumi exponátok széptani ^problémáit irányítják és felvilágosítás”nyújtanak a széptani keletkezéséről, a szépészet, folyamatáról a föld területén és a föld alatt.“ Ki hitte volna, hogy a szépészet egyszer még földíőlötti-földalatti folyamat lesz, vagy hogy a „múzeumi exponátok“ széptani problémáit irányítani lehet. H&t igen. Egy ilyen széptani múzeum nemigen található másutt a világon, a baj csak ott van, hogy a Liptovsky MikuláS-i múzeum sem az, hiszen a „kras“ szónak a „karszt" a magyar megfelelője és nem a „szép“, „szépség“ szavak, s így a múzeumban bemutatott „expozíciók" sem az esztétikával kapcsolatosak, hanem a karsztkutatással. Hosszan sorolhatnám még az ezekhez hasonló képtelenségeket, de úgy érzem, hogy ízelítőnek ennyi is elég. —lacza— 11
