A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-28 / 39. szám
mam %Si fan 0/i A$i* MHii *»««*• _5««»n _5»*W*te ?««****;_ •V«:%kk *0«a«KK‘UI ^ffffiSSSttSSSS V HA NAPOS AZ ŐSZ... 1. Sötétkék-fehér mintájú háromrészes ruha. A rövid mellény nem fedi a szoknya övrészét, sem a sötétkék blúz mandzsettáit. A blúz kihajtott gallérját fehér művirág díszíti. 2. Bemutatjuk az ősz legújabb divatú kabát-gallérját. Valóban nagyon mutatós, de vékony alak, kis mellböség, és hűvös időben meleg, tarka gyapjúsál kell hozzá. 3. Natúr színű teveszőr kabát bevágott zsebbel, tűzött újakkal, gombolással és övvel. AZ BLiÖ NAPOK AZ ÓVÓ PÁBAN A normális négyéves gyermek úgy feltalálja magát az óvodában, mint kacsa a vízben. Nincs szüksége kíméletes szoktatásra. Egészen más a helyzet az érzékeny, anyás, hároméves gyermekkel. Amikor először otthagyják az óvodában, nem kezd; mindjárt sírni, csak egy idő múlva kezd hiányozni neki a mama. Ha észreveszi, hogy nincs vele, megrémül. Másnap nem akar elindulni hazulról. Az ilyen félénk gyermeket fokozatosan kell az óvodához szoktatni. Ez a fokozatosság természetesen csak akkor tartható meg, ha az édesanyának módja van arra, hogy a gyerek óvodába adása után is, legalább egy időre, mellette maradjon. Néhány napig maradjon az édesanya a közelében, míg ő a gyermekkel játszik (pl. a játszótéren), és aztán vigye haza egy idő múlva. Mindennap hosszabb ideig maradjon az óvodában. Eközben kiépülnek a gyermek kapcsolatai az óvó> nővel és a többi gyermekkel is, és ez biztonságot od neki akkor is, ha az anya mór nincs mellette. Sokszor a gyermek egészen jól érzi magát egy pár napig egyedül is, de aztán egyszer el esik, megüti magát, és a mamáját hív ja. Ha az édesanya az óvodában van is, a gyermeke közelében, maradjon a háttérben. Az a cél, hogy a gyermek a többi gyermekkel játsszék és eközben egy időre felejtse el a mamát. Sokszor az anya félelme nagyobb, mint a gyermeké. Többször egymás utón elbúcsúzik tőle, olyan aggódó arccal, hogy a gyermekben ilyen gondolatot ébreszt: „Úgy néz rám, mintha borzalmas dolog történne, ha egyedül maradok itt: Jobb lesz, ha nem engedem elmenni. Természetes, hogy a gyengéd szívű anya aggódik a kisgyermekéért, amikor először magára hagyja. Bízzuk az óvónőre, ő adjon tanácsot, neki már nagy tapasztalata van ezen a téren. Ha a gyermek vonakodik óvodába menni, bár az megfelelő és a nevelők megértők vele szemben, akkor a szülőknek erélyesnek kell lenniök, és meg kell magyarázniuk, hogy reggel mindenki dolgozni, illetve óvodába megy. Hosszú távra jobb, ha a gyermek kinövi az önállótlanságát, mintha engedünk neki. Ha a gyermek nehezen tud elválni az anyjától, jó, ha egy darabig az apja viszi el az óvodába. Vannak gyermekek, akiknek az első napokban, hetekben túl nagy feladat a beilleszkedés az óvodába, A nagy gyermekközösség, az új barátok, a sok újdonság, mind felizgatják, kimerítik őket. Ha a gyermek eleinte kifárad az óvodában, ez nem jelenti azt, hogy nem tud beleilleszkedni, csupán arra inthet, hogy eleinte tegyünk engedményeket. Beszéljük meg az óvónővel, nem lenne-e helyes, ha a gyerek csak rövidebb időt töltene az óvodában. Ebben az esetben jobb, ha a gyermeket reggel helyett csak később visszük óvodába. Kevésbé célra vezető a fáradékony gyermeket korábban hazavinni, mert egy gyermek sem szereti félbehagyni a játékot. Az első hetek fáradékonyságát az is fokozza, hogy néhány gyermek túl izgatott vagy ideges ahhoz, hogy az ebéd utáni pihenő idején aludni tudjon. Az is megoldás lehet, hogy eleinte a gyermeket hetenkét 1—2 napig otthon tartjuk. Sok kisgyermek uralkodik magán az óvodában fáradtsága ellenére is, de amikor hazaérnek, szabadjára, engedi az indulatait. Ez igen nagy türelmet kíván a szülőktől, és esetleg szükségessé teszi a probléma megbeszélését az óvodai nevelőkkel. HORTOBÁGYI ROSTÉLYOS. Egy kiló marhafelsált felszeletelünk, és alaposan kiverünk. Megsózzuk, lisztben megmártjuk a szeleteket, és két evőkanálnyi zsiradékon mindkét oldalukon hirtelen kisütjük. A húst kivéve félretesszük; zsírjában megpirítunk egy kis fej finomra vagdalt vöröshagymát, beleadunk három darab, megtisztított, karikákra vágott zöldpaprikát, és két fej cikkekre vágott paradicsomot. Egy gerezd tört fokhagymával, kevés köménnyel és majoránnával fűszerezzük; a húst visszatesszük és kevés vizet alója öntve jól megpároljuk. (Kuktábun is lehet készíteni, kb. 25 perc alatt kész.) Tálalásnál a húst egymás mellé fektetjük, rászürjük a levet, és mindegyik hússzeletre egy-egy szép nagy, sós vízben kilőtt daragaluskát ültetünk. Párolt rizzsel és salátával körűjük. MELEG DARAFELFÚJT. Négy deci tejben hat deka darát lassú tűzön üvegesre főzünk, és hagyjuk kihűlni. Négy tojássárgáját habosra keverünk négy evőkanálnyi cukorral, hozzáadunk 4 deka puha vajat és a kihűlt, lőtt darat. Végül a tojások fehérjéből kemény habot verünk, óvatosan a masszához adjuk, és alaposan kikent tűzálló tálba öntve, a sütőben langyos vízzel telt tepsibe allitva, kb. fel Óláig sütjük. Baracklekvárt néhány kanál vízzel felengedve felforralunk, adunk hozzá kevés rumot, és forrón kínaijuk a tésztához. A JÓ KONYHA TITKAIBÓL
