A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-28 / 39. szám

mam %Si fan 0/i A$i* MHii *»««*• _5««»n _5»*W*te ?««****;_ •V«:%kk *0«a«KK‘UI ^ffffiSSSttSSSS V HA NAPOS AZ ŐSZ... 1. Sötétkék-fehér mintájú háromrészes ruha. A rövid mellény nem fedi a szoknya övrészét, sem a sötétkék blúz mandzsettáit. A blúz kihajtott gallérját fehér művirág díszíti. 2. Bemutatjuk az ősz legújabb divatú kabát-gallérját. Valóban nagyon mutatós, de vékony alak, kis mellböség, és hűvös időben meleg, tarka gyapjúsál kell hozzá. 3. Natúr színű teveszőr kabát bevágott zsebbel, tűzött újakkal, gombolással és övvel. AZ BLiÖ NAPOK AZ ÓVÓ PÁBAN A normális négyéves gyermek úgy feltalálja magát az óvodában, mint ka­csa a vízben. Nincs szüksége kíméletes szoktatásra. Egészen más a helyzet az érzékeny, anyás, hároméves gyermek­kel. Amikor először otthagyják az óvo­dában, nem kezd; mindjárt sírni, csak egy idő múlva kezd hiányozni neki a mama. Ha észreveszi, hogy nincs vele, megrémül. Másnap nem akar elindulni hazulról. Az ilyen félénk gyermeket fo­kozatosan kell az óvodához szoktatni. Ez a fokozatosság természetesen csak akkor tartható meg, ha az édesanyá­nak módja van arra, hogy a gyerek óvodába adása után is, legalább egy időre, mellette maradjon. Néhány na­pig maradjon az édesanya a közelé­ben, míg ő a gyermekkel játszik (pl. a játszótéren), és aztán vigye haza egy idő múlva. Mindennap hosszabb ideig maradjon az óvodában. Eközben ki­épülnek a gyermek kapcsolatai az óvó> nővel és a többi gyermekkel is, és ez biztonságot od neki akkor is, ha az anya mór nincs mellette. Sokszor a gyermek egészen jól érzi magát egy pár napig egyedül is, de aztán egyszer el esik, megüti magát, és a mamáját hív ja. Ha az édesanya az óvodában van is, a gyermeke közelében, maradjon a háttérben. Az a cél, hogy a gyermek a többi gyermekkel játsszék és eközben egy időre felejtse el a mamát. Sokszor az anya félelme nagyobb, mint a gyermeké. Többször egymás utón elbúcsúzik tőle, olyan aggódó arccal, hogy a gyermekben ilyen gondolatot ébreszt: „Úgy néz rám, mintha borzal­mas dolog történne, ha egyedül mara­dok itt: Jobb lesz, ha nem engedem elmenni. Természetes, hogy a gyengéd szívű anya aggódik a kisgyermekéért, amikor először magára hagyja. Bízzuk az óvó­nőre, ő adjon tanácsot, neki már nagy tapasztalata van ezen a téren. Ha a gyermek vonakodik óvodába menni, bár az megfelelő és a nevelők megértők vele szemben, akkor a szü­lőknek erélyesnek kell lenniök, és meg kell magyarázniuk, hogy reggel min­denki dolgozni, illetve óvodába megy. Hosszú távra jobb, ha a gyermek kinö­vi az önállótlanságát, mintha engedünk neki. Ha a gyermek nehezen tud elvál­ni az anyjától, jó, ha egy darabig az apja viszi el az óvodába. Vannak gyermekek, akiknek az első napokban, hetekben túl nagy feladat a beilleszkedés az óvodába, A nagy gyer­mekközösség, az új barátok, a sok új­donság, mind felizgatják, kimerítik őket. Ha a gyermek eleinte kifárad az óvodában, ez nem jelenti azt, hogy nem tud beleilleszkedni, csupán arra inthet, hogy eleinte tegyünk engedmé­nyeket. Beszéljük meg az óvónővel, nem lenne-e helyes, ha a gyerek csak rö­­videbb időt töltene az óvodában. Eb­ben az esetben jobb, ha a gyermeket reggel helyett csak később visszük óvo­dába. Kevésbé célra vezető a fáradé­kony gyermeket korábban hazavinni, mert egy gyermek sem szereti félbe­hagyni a játékot. Az első hetek fára­dékonyságát az is fokozza, hogy né­hány gyermek túl izgatott vagy ideges ahhoz, hogy az ebéd utáni pihenő ide­jén aludni tudjon. Az is megoldás le­het, hogy eleinte a gyermeket heten­­két 1—2 napig otthon tartjuk. Sok kis­gyermek uralkodik magán az óvodá­ban fáradtsága ellenére is, de amikor hazaérnek, szabadjára, engedi az in­dulatait. Ez igen nagy türelmet kíván a szülőktől, és esetleg szükségessé te­szi a probléma megbeszélését az óvo­dai nevelőkkel. HORTOBÁGYI ROSTÉLYOS. Egy ki­ló marhafelsált felszeletelünk, és ala­posan kiverünk. Megsózzuk, lisztben megmártjuk a szeleteket, és két evő­kanálnyi zsiradékon mindkét olda­lukon hirtelen kisütjük. A húst kivé­ve félretesszük; zsírjában megpirí­tunk egy kis fej finomra vagdalt vöröshagymát, beleadunk három darab, megtisztított, karikákra vá­gott zöldpaprikát, és két fej cikkek­re vágott paradicsomot. Egy gerezd tört fokhagymával, kevés köménnyel és majoránnával fűszerezzük; a húst visszatesszük és kevés vizet alója öntve jól megpároljuk. (Kuktábun is lehet készíteni, kb. 25 perc alatt kész.) Tálalásnál a húst egymás mellé fek­tetjük, rászürjük a levet, és mind­egyik hússzeletre egy-egy szép nagy, sós vízben kilőtt daragaluskát ülte­tünk. Párolt rizzsel és salátával kö­rűjük. MELEG DARAFELFÚJT. Négy deci tejben hat deka darát lassú tűzön üvegesre főzünk, és hagyjuk kihűl­ni. Négy tojássárgáját habosra ke­verünk négy evőkanálnyi cukorral, hozzáadunk 4 deka puha vajat és a kihűlt, lőtt darat. Végül a tojások fehérjéből kemény habot verünk, óvatosan a masszához adjuk, és ala­posan kikent tűzálló tálba öntve, a sütőben langyos vízzel telt tepsibe allitva, kb. fel Óláig sütjük. Barack­­lekvárt néhány kanál vízzel felen­gedve felforralunk, adunk hozzá ke­vés rumot, és forrón kínaijuk a tész­tához. A JÓ KONYHA TITKAIBÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom