A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-28 / 39. szám
ehszlovókióbon rendezték '; í‘ meg a baráti hadseregek gm idei III. nyári spartakiódját. Lipcse és Kijev után Prága volt a baráti hadseregek nyári sportversenyeinek központja és Csehszlovákia tíz különböző városában több mint egy héten át tizenkét sportágban nagyszerű küzdelmeket vívtak a versenyzők, a baráti hadseregek tagjai: Bulgária, a Koreai NDK, Kuba, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia, o Szovjetunió és Csehszlovákia több mint másfélezer élsportolója versengett, ismét bebizonyítva, hogy o szocialista országok hadseregeiben egyik legfontosabb követelmény a fizikai rátermettség, ezt pedig a sport biztosítja. A III. nyári spartakiód nemcsak nagyszerű sportesemény, de fontos társadalmi-politikai akció is volt, mely a Szlovák Nemzeti Felkelés huszonkilencedik évfordulójának ünnepén, a duklai emlékműnél, a spartakiád-láng ünnepélyes meggyújtásával kezdődött amit a stafétafutók Banská Bystricán és Bratislaván át Prágába vittek, ahol a strahovi stadionban, szeptember másodikán ünnepélyes keretek között nyitották meg a sportjátékokat. A nagy társadalmi és sporteseményt Prágában, ünnepélyes kerétek között az óvárosi Városháza dísztermében fejezték be. „A III. nyári spartakiód véget ért, éljen a negyedik! — búcsúztak egymástól a versenyzők. A nagyszerű versenyek befejeződtek. Emlékük azonban örökre megmarad. És nemcsak a több mint ezerötszáz versenyző emlékezetében, de azokéban is, akik a versenyek színhelyén, vagy a televízió képernyőjén kísérték figyelemmel az érdekes küzdelmeket. — A bratislavai kézilabdatornán a román csapat nyerte el az aranyérmet, nekünk ezúttal nem sikerült úgy ahogyan szerettük volna, még érem sem jutott — mondotta bucsúzóskor Jurij Pregyeka őrnagy, a szovjet csapat edzője. — A bratislavai napok emléke azonban felér az éremmel. Felejthetetlenül szép napok voltak. . . Igen, jelesre vizsgáztak a szervezők és a rendezők! Ez volt a vendégek véleménye is. Elragadtatással nyilatkoztak az NDK-beli, a bolgár, a magyar és a szovjet sportolók és sportvezetők. És ami a legnagyobb siker: vendégeink kitűnően érezték magukat. — Az elszállásolás, az élelem kitűnő volt. Mindenütt őszinte, baráti szeretettel fogadtak minket — mondotta K. J. Buhancev őrnagy, érdemes sportmester, a szovjet atlétacsapat edzője. Nagyon szép és értékes kultúrműsorokat is láttunk, Csehszlovákiából valóban a legkellemesebb élményekkel térünk vissza hazánkba. Az atlétikai viadalokat Prágában rendezték. A versenyek iránt óriási volt az érdeklődés. Például az utolsó versenynap délelőttjén nyolcezer, délután pedig tizenkétezer szurkoló biztatta az atlétákat. Tizenkét rekord született, és a nem hivatalos pontverseny így alakult: 1. Lengyelország 18 érem (6 arany, 5 ezüst, 7 bronz), — 113 pont, 2. Csehszlovákia 15 érem (4 — 4 — 7), — 101 pont, 3. Szovjetunió 10 (3 — 4 — 3), — 97,5 pont, 4. NDK 8 érem (3 — 3 — 2), — 62,5 pont, 5. Kuba 8 érem (3 — 4 — 1), — 49 pont, 6. Magyarország 4 érem (1 —2 — 1), — 32 pont, 7. Románia 1 érem (1 —0 — 0), — 15 pont, 8. Bulgária 1 érem (0 — 0 — 1), — 14 pont. / A legeredményesebb atléta Silvio Leonard, a fiatal kubai sprinter volt. Három aranyérmet nyert. A 100 méteres síkfutásban biztos győzelmet aratott, nagy fölénnyel nyerte a 200 méteres versenyt, és a 4x100 méteres kubai váltó nagyszerű győzelmét is ő harcolta ki. — Kubában mérföldes léptekkel fejlődik a sport is — mondotta a szimpatikus kubai sprinter. — Fő célunk: bizonyítani akarunk a montreali olimpián, sok sportágban szeretnénk az elsők között végezni. Kubában a kosárlabda az első számú sportág, utána az ökölvívás következik. Egy-egy ökölvívó-viadalon húszezer, egy-egy kosárlabda-mérkőzésen pedig hetvenezer (!) néző szorong a lelátókon. — Én is a montreali olimpiára készülök, — folytatta Silvio Leonard. — Szeretnék ott is aranyérmet szerezni, és nem is egyet, többet! Trencinben a súlyemelők versenyeit rendezték. A szovjet sportolók ezúttal is bebizonyították fölényüket — 19 arany-, 6 ezüst- és 2 bronzérmet szereztek. A legeredményesebb versenyzőjük Zsabotyinszkij volt. Olomoucban a kosárlabdatornát bonyolították le. Az aranyérmet a szovjet kosarazok nyerték, akik a döntőben 103:85 arányban Csehszlovákiát győzték le; ugyanott rendezték meg az ökölvívótornát is, a közönség nagyszerű küzdelmeket láthatott; a bratislavai sportcsarnokban a kézilabdatornót a román csapat nyerte; a plzeni céllövő-versenyeken pedig szintén nagyszerű szovjet sikerek születtek. A baráti hadseregek III. nyári spartakiádján új barátságok születtek. A baráti hadseregek fiatal versenyzői megismerték egymást, a régi ismerősök barátsága pedig megerősödött. — Felejthetetlenül szép napokat töltöttünk a gyönyörű Csehszlovákiában. Több sportág versenyeit láttam. A rendezők ' munkájáról csak elragadtatással beszélhetek — mondotta a búcsúzáskor Alexander Wiecanowski, a lengyel kézilabda-csapat edzője. — A baráti hadseregek nyári sportversenyei minden téren sikeresnek mondhatók, a csehszlovákiai seregszemle új fejezetet jelent a nagyszerű versenyek történetében — jelentették ki elutazásuk előtt vendégeink. És ezekre az elismerő szavakra valóban büszkék lehetünk. A jó szervező munka hazánk testnevelési és sportvezetőinek szaktudását, lelkes és önfeláldozó munkáját dicséri. (7.) FELEJTHETETLEN ÉLMÉNY VOLT 1. A bratislavai sportcsarnokban rendezték meg a kézilabdatornát. Az érdekes küzdelmek kedves ünnepséggel kezdődtek. Ján Lackó tábornok Ladislav Martinak főpolgármester jelenlétében nyitotta meg a tornát 2. A magyar kézilabdázók s bratislavai cérnagyárba látogattak el. A vendégek megtekintették az üzem korszerű berendezését és hosszasan elbeszélgettek a dolgozókkal 3. M. Broi, a kiváló csehszlovák távolugró aranyérmet nyert 4. Jaroslav Brabec, a súlylökés győztese 5. J, Pröhl, a legjobb csehszlovák súlyemelő új országos csúcsot állított fel a nagy versenyen 6. Alekszandr Malejev (Szovjetunió) nagyszerű gyakorlataival bámulatba ejtette a nézőket 7. L. Zsabotyinszkij, szovjet súlyemelő a győzelmi emelvényen > ’ v wmmmma
