A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-28 / 39. szám
1. A Vóg szólló 2. Borka János, a vnb elnöke 3. Ilyen lesz az új művelődési otthon 4. Az I. számú lakótelep 5. A Kis-Duna partja Így aztán a lelkes gutái öntevékeny színjátszók akik évről évre oly sikeresen szerepelnek nemcsak otthon, hanem a komáromi Jókai napokon is kénytelenek mindig olyan darabot választani, hogy el lehessen játszani a mindössze 200 nézőt befogadó szövetkezeti klub színpadán is. Épül egy szép nagy, korszerű irodaház, ahol a nemzeti bizottság, az Állami Takarékpénztár fiókja, a rendőrség, valamint az új posta kap helyet a modern telefonközponttal. A tervek szerint 1974-ben a külső településeket is bevonjuk a város telefonhálózatába. A szolgáltatásokkal általában elégedettek a város lakosai. A közeljövőben kibővítik a szolgáltatásokat Nagysziget, Királynérét és örtény külső településekre is, hogy az itt élő lakosoknak se kelljen mindenért beutazniuk a városba. A hosszú utcákban nem kis gondot okozott a nemzeti bizottságnak a járdák megépítése. Az elnök örömmel számol be róla, hogy már a város összes utcájában van betonjárda. Igaz egy 7 kmes szakaszon csak az egyik oldalon, de e probléma megoldása most már csak pár hónap. A vnb képviselőtestületének 65 tagja van. Többségük kommunista. A kommunista képviselők jó példával járnak elöl, így az egész képviselőtestület jó munkát végez. Megmutatkozik ez egyebek között a társadalmi munka szervezésében. A lakosság az év első felében 3 634 000 korona értékű társadalmi munkát végzett a városszépítési akcióban. A felszabadulás előtt talán két-háromszáz év alatt sem épült annyi ház Gután, mint 1965-től, napjainkig. Nem is beszélve arról az óriási különbségről, amely az akkori viskók és a mai családi házak között van. Elég végigmenni a Főutcán, s az ember nem győzi csodálni a jobbnál jobb kivitelezésű családi házakat. A vnb támogatja a magánerőből történő építkezéseket. Csak a múlt évben 75 családi ház épült fel. Ebben az évben 50 család építkezik. Mint már említettem, lakótelep is létesült már a városban, ahol rövidesen újabb 16 lakásegység kerül átadásra. 1974- ben pedig elkezdik a II. számú lakótelep építését. * A távlati tervek keretében szólt az elnök elsősorban egy nagyon régi gútai problémáról: a lakosság kifogástalan ivóvízzel való ellátásáról. Ezzel kapcsolatosan volt a városi nemzeti bizottságnak egy olyan elképzelése, hogy építenek egy víztisztító állomást. A felsőbb szervekkel való megegyezés alapján azonban találtak egy jobb megoldást, amely ugyan később valósul meg, de sokkal előnyösebb lesz költségek szempontjából. Ennek alapján a Bős—Nagymaros dunai vízilépcső megépültével az ehhez kapcsolódó, vízműből távvezetéken kapja meg az egészségügyi szempontból is kifogástalan ivóvizet Gúta lakossága. Hogy ez mikor valósul meg, azt még nem lehet pontosan tudni. A jövő tervei közé tartozik egy sporttelep létesítése 9 millió korona beruházással, valamint egy szabadtéri színpad építése. Teljesedőben az 1965-ben tett ígéret: „Gúta szebb lesz, mint valaha!“ KOLOZSI ERNŐ • • • Komárnótól (Komáromtól) mintegy húsz kilométerre, a Kis-Duna és a Vág találkozásánál fekszik egyik legfiatalabb városunk — Kolárovo (Gúta). Mielőtt 1967 novemberében várossá nyilvánították, kiterjedésére és lakóinak számára nézve is Csehszlovákia legnagyobb községe volt. A legutóbbi népszámláláskor 10 667 ember lakott itt. Szorgalmas, dolgos nép lakta mindig Gútát, de a mezőgazdaság nem adott helyben mindenkinek munkát, ezért sokan kénytelenek voltak — különösen aratás idején — másutt keresni munkalehetőséget. Keresni kerestek, de nem mindig találtak, főleg a huszas évek derekától nem, s a nagy gazdasági válság idején. A nagygazdák, földbirtokosok nem nagyon szerették alkalmazni a gútaiakat, mert abban az időben Gúta valóságos „kommunista fészek“ volt, ahogy ők nevezték. Valóban, erős szervezete volt akkoriban a kommunista pártnak Gútán. Kiharcolták maguknak a részaratást, a munkaadó és munkás közötti szerződés megkötését. Jogaikból nem engedtek. A felszabadulás után minden gyökeresen megváltozott. A föld azé lett, aki megművelte. A mezőgazdaság szocializálásával Gúta is elindult a fejlődés útján. Ezt a fejlődést zavarta meg az 1965-ös nagy árvíz. Sokat szenvedett a Csallóköz, de a legnagyobb mértékben Gútát sújtotta az árvíz, itt okozta a legnagyobb károkat. 768 ház rombadőlt, 1586 megrongálódott, és csupán 107 hajlék állta ki a pusztító ár ostromát. A nehéz napokban mutatkozott meg igazán, mit jelent szocialista társadalomban élni. A bajba jutottaknak az egész ország segítő kezet nyújtott, sőt a nemzetközi szolidaritás is megmutatkozott, hiszen a védőgátakon ott voltak a szovjet és a magyar hadsereg tagjai is. Akkor ezekkel a szavakkal vigasztalták Gúta lakóit: Gúta szebb lesz, mint valaha! „Nos ez az ígéret már be is teljesült — Gúta szebb, mint valaha volt, de ez még nem minden. Rohamosan fejlődik tovább. Lényegesen megváltozott a város arculata. Középpontjában egy új lakótelep létesült (az I. számú) gyönyörű négyemeletes háztömbökkel, üzlethálózattal. A rohamos fejlődés üteme persze rengeteg új problémát is hoz magával. Ezekről a problémákról beszélgettem látogatásom alkalmával Borka János vnb-elnökkel. — Ma is épp olyan dolgos nép lakja Gútát, mint a múltban. Bizonyítják ezt a szövetkezet szebbnél szebb eredményei is. Most még mezőváros vagyunk, de már rátérünk az iparosodás útjára. A harmadik negyedév végéig kellene átadni a Povazská Bystrica-i Gépgyár helybeli üzemét. Az üzem létesítésének gondolata még a várossá nyilvánítás idején született meg. Egyik indítóok a város fejlődésének gyors üteme, a másik pedig a nagyszámú munkaerővándorlás. Naponta 1500 ember ingázik máshova munkába. Ezenkívül a nők foglalkoztatását sem tudjuk még megfelelő munkalehetőségek hiányában megoldani. A gépgyár kezdetben 350, később 1500 munkást foglalkoztat majd. Működését kerékpár-alkatrészek gyártásával kezdi, majd később komplett motorkerékpárok gyártására rendezkedik be. Ami a férfi és női munkaerő arányát illeti, eleinte a férfiak lesznek túlsúlyban, a későbbiek folyamán a tervek szerint hatvan százalék lenne a női dolgozók aránya. Borka János vnb-elnök a továbbiakban azt is elmondotta, hogy a Povaáská Bystricai Gépgyár helybeli üzemének építésével egyidőben elkezdődött egy másik ipari beruházás, egy fa- és fémfeldolgozó üzem építése is. Menet közben azonban megváltozott a végcél: az illetékesek bútorgyár építése mellett döntöttek. A bútorgyár átadására sem kell már sokáig várni. Itt újabb 350 dolgozó talál majd munkalehetőséget. A városfejlesztés nagyon fontos része az üzlethálózat fejlesztése. Gúta üzlethálózata a jelenlegi körülményeknek megfelel, kielégítőnek mondható. A fejlődés azonban minden bizonnyal megköveteli ennek bővítését is. A város főterén levő CENTRUM áruház minden követelménynek megfelel: élelmiszertől kezdve, iparcikkekig csaknem minden kapható itt. A külső településeken viszont van még tennivaló. A közeljövőben azonban már ezt is megoldják. Pacsérokon és Nagyszigeten rövidesen korszerűsítik az üzleteket. Ugyancsak fontos az egészségügyi ellátás. Gúta korszerű orvosi rendelőintézettel rendelkezik, ahol három körzeti orvos, három fogorvos és egy gyermekorvos gondoskodik a betegekről, de gyógyszertár is van helyben. A távlati tervek kórház építésével is számolnak. Nem messze a város főterétől új iskolatömb épült. Korszerűsítik a régi hetvenéves iskolaépületet is, így a két magyar, és az egy szlovák általános iskola valamennyi tanulóját a két iskolaépületben kellett elhelyezni. A város régi fájó problémája a kultúrház. Volt ugyan Gútának kultúrháza, az árvíz azonban annyira megrongálta, hogy le kellett bontani. 1966-ban elkezdték egy új kultúrház építését, ez azonban még mindig nem készült el. Ez az építkezés bizony „csigatempóval“ nem válik a kivitelezők dicséretére. »SZEBB LESZ, MINT VALAHA*