A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-13 / 28. szám

A HÉT VENDÉGE GABRIEL STULLER, a Csehszlovák Mérésügyi Intézet igazgatója krk TÖRTÉNELMI TÜKÖR Július IS 3 1922: A Japán Kommunista Párt 1 megalakulása. ® 125 éve, 1848-ban Párizsban szü­letett Vilfredo Pareto olasz közgaz­dász és szociológus, 1912-től a lau­­sanne-i egyetem tanára. Főleg mint szociológus volt nagy hatással a tu­domány fejlődésére. (Meghalt 1923. aug. 19.) Július 16 3 200 éve, 1773- j ban született Josef ; Jakub Jungmann cseh nyelvész, iro­­j dalomtörténész, a I cseh felvilágosodás I kiemelkedő alakja. (Meghalt 1847. nov. 14, Prága.) Július 17 O 85 éve, 1888-ban Buczaczban (Ga­lícia) született Samuel Josef Halévi Agnon, kétszeres Bialik-díjas, Nobel­­díjas (1966) héber regényíró és no­vellista. A héber irodalom élő klasz­­' szikusa, a százados zsidó népmondák ! művészi, epikus feldolgozója. Művei­­, ben gyermek- és ifjúkora elsüllyedt világát megkapó nosztalgiával ültet­te át Izrael modern héber irodal­mába. Magyarul megjelent művei: És a meggörbedt kiegyenesedik ... (re­gény 1922), Tengerek szívében (há­rom elbeszélés, 1941). Július 18 3 1936: A spanyol nép ezen a na­pon kezdte meg harcát a fasiszta agresszorok ellen, a Spanyol Köztár­saság védelmében. — 55 éve, 1918-ban White Hills­­ben (Ausztrália) született Harold Ed­ward James Aldridge, Lenin Béke­díjas (1958) angol regényíró és el- I beszélő. Leghíresebb regénye: The Diplomat, 1949, (A diplomata, 1952), az angol gyarmatosítók ellen harco­ló iráni nép hősiességét ábrázolja. Július 20 9 15 éve, 1958-ban Budapesten halt meg Medgyessy Ferenc, a huszadik század egyik legnagyobb szobrász­­művésze. (Született 1881. junuár 10. Debrecen.) Július 21 9 25 éve, 1948: a román-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés aláírása. 0 80 éve, 1893-ban született Hans Fal­­lada (Rudolf Dit­­zen) német re­gényíró. Műveiben reális módon ábrá­zolja a kisemberek nehéz sorsát a ka­pitalizmus körül­ményei között. Legismertebb műve a Mi lesz veled, emberke? című regény (1932) a dolgozók anyagi és szellemi bizonytalanságát, a munkanélküliség­től való félelmét ábrázolja. Egyéb munkái: Aki egyszer rabkoszton élt (1934) a börtönlakók sivár életét, a Farkas a farkasok közt, (1937) a wei­­mari köztársaság inflációs évéit ele­veníti fel. A Mindenki önmagáért hal meg (1947) a hitleri rendszer em­bertelenségét és az ellenállók tragi­kus sorsát idézi fel. (Meghalt 1947. február 5.) Tizennyolc ország képviselői 1875-ben, hosszas előkészítő tár­gyalások után megállapodást írtak alá, kötelezték magukat, hogy egységes mértékrendszert vezet­nek be. A konvenciót az Osztrák — Magyar Monarchia képviselői is aláírták. Csehszlovákia megalaku­lása után négy évvel, 1922-ben, csatlakozott a megállapodáshoz. Megszervezték az államilag irányí­tott és ellenőrzött mértékellen­őrző hivatalokat, laboratóriumo­kat. A növekvő feladatokkal pár­huzamosan központi speciális la­boratóriumokat, hivatalokat létesí­tettek. A második világháború után az állami mérték ellenőrző szerveket átszervezték, majd 1966- ban Prága székhellyel megalakult a Csehszlovák Mérésügyi Intézet, mely a Szabvány- és Mértékügyi Hivatal keretében kezdte meg működését. Ezzel a formális intéz­kedéssel azonban nem lehetett megfelelően biztosítani azokat a növekvő feladatokat, melyek a méréstechnikai kísérletek terén vártak az intézetre. 1968. április elsejétől Bratislavában kezdte meg munkáját a Csehszlovák Mérés­ügyi Intézet, melynek igazgatója Gabriel Stuller mérnök, a világ­szerte ismert szakember. A napokban ellátogattunk az intézet bratislavai székházába, ahol hosszasan elbeszélgettünk Stuller mérnökkel. — Intézetünk országos hatás­körű. Szorosan együttműködik a Csehszlovák és a Szlovák Tudo­mányos Akadémia illetékes rész­legeivel, a főiskolákkal és azokkal az intézetekkel, melyek elősegítik az állami méréstechnikai feladatok teljesítését — kezdte nyilatkozatát Gabriel Stuller. — Intézetünk a méréstechnikai szervekkel biztosít­ja az országban az egységes mértékrendszert, amiért félelős, ugyanakkor iparunk fejlesztését fontos feladatok teljesítésével se­gíti elő. • Melyek azok a legfontosabb feladatok, melyek az intézetre hárulnak? — Munkánkat pontos tervek alapján végezzük. Működési terü­letünkre vonatkozó törvényerejű rendelkezések, és a Csehszlovák Tudományos Akadémia statútu­mának szellemében tudományos kísérletekre, a méréstechnika fej­lesztésére, szakvélemények kidol­gozására, speciális új típusú mű­szerek bevezetésére, ellenőrzésére, a méréstechnikában dolgozó szak­káderek továbbképzésére és a köz­vélemény tájékoztatására összpon­tosítjuk munkánkat. — A mérés­­technika fejlesztése terén gondos­kodunk arról, hogy a leg­korszerűbb műszaki berendezéssel, technológiával dolgozzunk. Intéze­tünkben új típusú műszereket szerkesztünk, állítunk elő, és ellen­őrizzük üzemeltetésüket. Ezen a téren szorosan együttműködünk a KGST-tagállamok mérésügyi inté­zetéivel és a nemzetközi intézettel. • Hogyan gondoskodnak az új szakkáderek képzéséről? — Ahogyan már említettem, in­tézetünkben nagy gondot fordí­tunk a fiatal szakkáderek képzé­sére. Ezt elsősorban a technika ro­hamos fejlődése teszi szükségessé. Rendszeresen foglalkozunk egyé­nek és csoportok oktatásával. A műszaki főiskolák tanárképzéséről is mi gondoskodunk, akik előbb hazai, majd külföldi tanulmá­nyaikkal készülnek hivatásukra. További fontos feladatunk a mé­réstechnikai szimpóziumok és kongresszusok összehívása, és egy­re fokozottabb figyelmet fordítunk intézetünk munkatársainak publi­cisztikai tevékenységére is. • Milyen feladatok várnak az intézetre? — A tudomány és a technika rohamos fejlődése szükségessé te­szi munkánk fejlesztését. Intéze­tünk korszerű, szép otthont kapott. Sajnos, ez az épület azonban már nem felel meg a követelmények­nek. Ha az állami feladatokat ma­radéktalanul teljesíteni akarjuk, akkor elengedhetetlenül szükséges a fejlesztés. Több mint 261 millió koronás költséggel 1975-ben meg­kezdődik az új központi székház építése és a tervek szerint 1981-ig készül el. Iparunk továbbfejleszté­se és a KGST-tagállamokkal való szoros munka miatt van erre nagy szükség. Távlati tervünkben to­vábbi két létesítmény építését is beütemeztük. — Természetesen nemcsak léte­sítményekre, de új mérőeszközök­re is szükségünk van. És ami ma már elképzelhetetlen: a legtökéle­tesebb számítógépekről is gondos­kodnunk kell. • Milyen kapcsolatot építettek ki a külföldi intézetekkel? — Két ország kivételével a világ valamennyi állama csatlakozott a megállapodáshoz. Ezt a méréstech­nika egységesítése teszi szükséges­sé. És természetesen elengedhetet­lenül szükséges ezen a téren is a legszorosabb együttműködés. Mind a szocialista, mind pedig a tőkés­országokkal rövid idő alatt jó kap­csolatokat fejlesztettünk ki. Mun­kánkat elismerik. Nyugodtan állít­hatom, hogy ma már szinte az egész világon ismerik intézetün­ket, egyes szakkérdésekben kiké­rik véleményünket; sőt, egyes munkaterületeken a mi munka­­módszerünket vezették be. Azt hi­szem, ennél nagyobb elismerésre nem számíthatunk. Es ez a siker további jó és eredményes munkára kötelez. Azt hiszem, nem kell kü­lön hangsúlyoznom, hogy a legszo­rosabb együttműködést a KGST- tagállamokkal fejtjük ki. Az ezen a téren reánk háruló feladatokat a lehetőségekhez képest kiemelten végezzük. • És a hazai munkafeladatok? — Ahogyan már említettem, pontos terv szerint dolgozunk, állami feladatokat teljesítünk. A sok nagy feladat mellett példának egy elenyészőnek tűnő példát ho­zok fel. Fontos, mert ha az előírá­sokat, rendeleteket nem tartják be, vagy az egyik, vagy a másik fél károsodik. Az alábbi esetben, amit elmondok vagy a vásárló, vagy pedig az állam. Tapasztalatból tud­juk, hogy elsősorban az önkiszol­gáló boltokban, ahol kimért árut kapnak a vevők, a hiányos csoma­golás miatt, a fogyasztó sokszor kevesebb árut kap, mint ahogyan az a csomagoláson fel van tüntet­ve. Ennek a legtöbb esetben a cso­magolás az oka. A papiros és a műanyagból készült zacskók a szállítás, raktározás, elrendezés so­rán megsérülnek, abból például a liszt, a cukor kifolyik. A vásárló tehát nem kapja meg azt a súlyt, ami a csomagoláson fel van tüntet­ve. A törvény megszabja, hogy a csomagoláson feltüntetett árut a vásárlónak teljes súlyban és hibát­lan minőségben meg kell kapnia. Ezt az állami szervek ellenőrzik. Ha a vásárló ilyen súlyhiánnyal találkozik, joga van rá, hogy kérje az áru újbóli lemérését. Előfordul­nak olyan esetek is, hogy a boltok­ban elromlik a mérleg. Ezért ter­mészetesen a bolt vezetője felelős. De nemcsak a csomagolásnál, a mérésnél is előfordulnak hibák. Néhány hónappal ezelőtt olyan kiskorsók kerültek forgalomba, melyeken hibás volt a deciliterjel­zés. Gyári hiba volt. De csak né­hány hét múlva vették észre. Addig is több mint nyolcvanezer pohár sört mértek ki bennük. Ebben az esetben az állam károso­dott. A vásárló többet kapott, mint amennyi járt volna. Természetesen a kiskorsókat azonnal kivonták a forgalomból. Ezeknek a hiányok­nak az ellenőrzése állami szervek­re tartozik. Szorosan nem a mi feladatunk, de végső esetben a döntő szót mégis mi mondjuk ki. Például a kiskorsók esetében mi állapítottuk meg teljes pontosság­gal, hogy hol történt a hiba. Mi azt szeretnénk, hogy minél kevesebb ilyen problémával kelljen foglal­koznunk, hogy munkánkat a tudo­mány és a technika fejlesztésére fordíthassuk. Feljegyezte: FEDERMAYER ISTVÁN A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő; Major Ágoston. Főszerkesztő­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava. Obchodná u. 7. -Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Üstredná expedícia tlaée, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p. Kőéi­be- Előfizetési díj negyedévre 39,- Kis, fél évre 78,- Kcs, egész évre 156,- Kés. Kéziratokat nem orzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon P. HaSko, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom