A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-31 / 35. szám
KÉTNYELVŰSÉG A KÖZÉLETBEN Hazánkban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, minden hatalom a dolgozó népé. Hatalmát a nép „az általa választott, ellenőrzött és neki felelős képviselő-testületek által gyakorolja“. Dolgozó népünk képviselő-testületei az Alkotmány 2. cikkelye szerint a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti' Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok. Minden más állami szerv tőlük kapja jogkörét, mégpedig az engedélyüktől függő terjedelemben. Államhatalmi szerveink egyébként a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmának megtestesítői és megvalósítói. Elsődleges helyet foglalnak el az állami szervezeten belül minden más állami szervvel szemben. Képviseleti szerveink közül tehát a nemzeti bizottságok a nép hatalmát megvalósító szocialista államszervezet jelentős részei. A gazdasági, művelődésügyi, egészségügyi, szociálpolitikai tevékenység, a városok és községek fejlődése, sőt maga az államigazgatás is nagyrészt a nemzeti bizottságok útján és tevékeny közreműködésével valósul meg. örvendetes, hogy társadalmunk fejlődése folytán a nemzeti bizottságok szerepe napjainkban állandóan növekszik a helyi állami munka elvégzésében és a lakosság ellátásában, s egyre nagyobb mértékben szélesedik a nép állandó, tevékeny közreműködése a nemzeti bizottságok feladatainak meghatározásában, végrehajtásában és ellenőrzésében. A fokozott tevékenység összefüggésben áll a nemzeti bizottságok képviselőinek, tisztségviselőinek és dolgozóinak politikai és szakmai felkészültségével. Az alapos felkészültség ugyanis számos vonatkozásban kedvezően befolyásolja a képviselői tevékenységet. Az említett képviseleti szervek munkájában már két évtizede a nemzetiségek is részt vesznek. Bár részvételüket az államhatalmi szervekben rendszerint jogként könyvelik el, ez azonban nem csupán jog, hanem kötelesség is. Az osztályalapon történő s a nemzetek és nemzetiségek marxista-leninista értelemben vett egyenjogúságán alapuló képviselet elve nem zárja ki, sőt megerősíti a nemzetiségek részvételét, létszámukhoz mérten, a dolgozó nép képviseleti szerveiben. Általánosan ismert, hogy nálunk ezt az elvet tükrözi a szocialista alkotmányunkat módosító 1968. évi 144. számú alkotmánytörvény (az ún. nemzetiségi alkotmánytörvény) 2. cikkelye. Ennek alapján hazánk nemzetiségei „létszámuknak megfelelően vannak képviselve a képviselő-testületekben és más választott szervekben“. Az eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a nemzetiségit" képviseletét Szlovákia államhatalmi szerveiben egyre következetesebben valósítják meg. Ezt bizonyítják a legutóbbi választások eredményei is. 1971-ben 16 magyar és 4 ukrán (ruszin) nemzetiségű állampolgárt választottak meg öt évi időtartamra a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjévé. Valamennyi szintű nemzeti bizottság 61 798 képviselője közül pedig 7727 a magyar és 2090 az ukrán (ruszin) nemzetiségű. Közismert, hogy a nemzetiségek által lakott területeken általában két nyelven folyik a képviselői tevékenység. Annak minősége azonban nem mindenben éri el a kívánt szintet. A két nyelven végzett munka fontosságát méltányolva a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya tavaly megvitatta a magyar nemzetiségű képviselők továbbképzését is, mégpedig annak a belügyminiszteri jelentésnek a megtárgyalásakor, amely a nemzeti bizottságok képviselőinek, tisztségviselőinek és dolgozóinak politikai és szakmai képzéséről és az ezzel kapcsolatban szerzett tapasztalatokról nyújtott tájékoztatást. A kormány azonban nemcsak tudomásul vette a jelentést, hanem a további eredményes képzés és továbbképzés érdekében, amelynek segítségével még tovább javulhat a képviselők, a tisztségviselők és a dolgozók politikai, általános műveltségbeli és szakmai felkészültsége, határozatot is fogadott el. A szeptember 27-i 388. számú határozatában olyképpen utasította az illetékes államigazgatási szerveket, hogy az 1972— 1975 közti időszakban „a magyar nemzetiségű képviselők továbbképzését azc^k anyanyelvén kell biztosítani.“ Ez a rendelkezés kiemelkedő jelentőségű. További lehetőséget biztosít, hogy a nemzeti bizottságok képviselői közéleti tevékenységüknek még eredményesebben tehessenek eleget. Az is az igazsághoz tartozik, hogy Szlovákia néhány járásában már a múltban is gondoskodtak magyar nyelvű előadásokról, azok száma és a fordítás minősége azonban nem egészen felelt meg az általános követelményeknek. Az említett kormányhatározat alapján a jövőben intézményessé teszik a nemzeti bizottságok magyar nemzetiségű képviselőinek továbbképzését is, s egyúttal megteremtik a magyar nyelvű, továbbképzés mind anyagi, mind pedig személyi feltételeit. A képviselők anyanyelvi képzésének fontosságát megerősítette a kormány elnökségének 1972. október 18-án elfogadott 146. számú határozata is. Az elnökség, figyelembe véve annak a követelménynek az indokoltságát, hogy a magyar nemzetiségű képviselők — szlovák nyelvtudásuktól függetlenül — rendszeresen és folyamatosan sajátíthassák el anyanyelvükön az államigazgatás és a nemzeti bizottságok feladatkörével összefüggő szakkifejezéseket, egyetértett azzal a javaslattal, hogy a „Nemzeti Bizottságok“ című folyóirat magyar nyelven is megjelenjék. A határozat valóra váltása nem sokat váratott magára. Az említett szaklap kéthetenként már meg is jelenik magyar nyelvű fordításban. Segítségével bővül, gazdagodik a megtisztelő közéleti tevékenységük és hatékonyabbá válik a nemzetiségi lakosság körében végzett tömegpolitikai munka. Képviselőink egyre több segítséget kapnak felelősségteljes munkájukhoz. A kétnyelvűség további lehetőségeket teremt számukra, hogy legjobb tudásuk, erejük és képességük szerint önzetlenül munkálkodjanak a közösség ügyéért. GYÖNYÖR JÓZSEF 10 hót Hogyan változik napjainkban Bratislava? Mi mindent építenek a városban? Milyen az építkezés tempója? Ezekkel a kérdésekkel kezdtük beszélgetésünket Ján Sapák mérnökkel a Szlovák Tervbizottság elnökhelyettesével. Bevezetőben hangsúlyozni szeretném, hogy helytelen lenne, ha az olvasók azt hinnék, hogy a Bratislava fejlesztését szolgáló beruházások csupán azt a célt követik, hogy Szlovákia fővárosa gyorsabban fejlődjék. Sok tervezett beruházás jelentősége meghaladja a város szükségletét, sőt a köztársaság szükségletét is. Ezek megvalósításához egész Szlovákia, sőt egész Csehszlovákia erőfeszítése szükséges. — Mely építkezéseket nevezhetnénk nemzetközi jelentőségüeknek a város területén? Ezek olyan építkezések, amelyeket akkor is meg kellene valósítani, ha Bratislava nem lenne Szlovákia' fővárosa. Bratislava ugyanis Közép- Európa olyan pontján fekszik, ahol keresztezik egymást Európa nagy közlekedési útjai, Kelet-Nyugat, és Észak-Dél útjai. Egyik ilyen nemzetközi jelentőségű építkezés például a Dunai Vízmű építése, lesz, amely Európa vízi közlekedési útjainak fejlődését, a Duna-Rajna-Majna, a Duna-Odera-Labe csatornák közlekedését fogja segíteni és szolgálni. Ha ez a vízmű nem épülne meg, és Bratislava nem kapna modern kikötőt, akkor ez akadályozná a nemzetközi hajóközlekedést a Dunán. Bratislava új kikötőjében fognak ugyanis átrakodni a tenger-folyami hajók, a folyami hajókra és fordítva. Bratislava azonban nemcsak a hajóközlekedés szempontjából foglal el kulcsfontosságú helyet. Igen, ez így van. Ki kell építeni TMf-4' \ tenon ; *pn “ mill
