A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-10 / 32. szám
A Jurij Oogorinról elnevezett szovjet kutatóhajó, amely óriási parabola-antennáival teremt kapcsolatot a Föld körül keringő űrhajókkal. A hajó rádióvevői olyan érzékenyek, hogy a hallható hangok tartományában egy stadion nyolcvanezer főnyi közönségének beszélgetéséből egyetlen néző szavait is ki lehetne szűrni velük. (APN fotó). hez. Végül sikerült az összes technikai nehézséget legyőzni, és 1967-ben a vizen ringatózott az első óceánjáró, amely két jellegzetes óriás gömbjéről már messziről felismerhető. Ezek a húsz méter átmérőjű búrák a tengeri sós szél korrodáló hatásától védik az érzékeny antennákat. A Vlagyimir Komarov űrhajósról elnevezett 17 500 tonna vízkiszorítású, 156 méter hosszú úszó sziget tökéletesen fel van szerelve a világűr kutatására alkalmas berendezésekkel. Az ezüstösen csillogó óriás csészealjak méretét úgy sikerült csökkenteni, hogy a tervezők az elektrotechnika legkorszerűbb huzalait, a szupravezetőket használták fel, amelyek abszolút nulla fok körüli hőmérsékleten csaknem ellenállás nélkül vezetik az áramot. Külön problémát jelentett'a hajó szüntelen bukdácsolása és ringása. hiszen az óceánon még ekkora hajótest is gyufásdoboz módjára hánykolódik. Korábban az Igor Kurcsatov akadémikusról elnevezett kutatóhajó helyzetstabilitását sikerrel oldották meg a tervezők: ez a hajó annyira nyugodtan úszik a vizen, hogy még a legérzékenyebb utasok sem kapnak rajta tengeri betegséget. De ami bevált már egyszer, nehezen volt megvalósítható a csaknem háromszor súlyosabb világűrkutató hajón. A „Vlagyimir Komarov“ úszó kutatóállomás tervezői végül érdekes megoldást találtak. Felesleges fáradság lett volna az egész hajótest rögzítése a rádióösszeköttetések időtartamára, hiszen csak az antennáknak kell mindig ugyanabba az irányba nézniük. Ezért az acéltányérok talpazatába olyan giroszkópot szereltek, amely a fizika törvényei szerint forgás közben mindig megtartja tengelyirányát. Ha az antennák kissé elbillennek a beállított irányhoz képest, ezt a kitérést jelzi a giroszkóp és elektronikus érzékelői azonnal villamos jelet küldenek a központi komputerbe. De az is előfordulhat, hogy az antennák alapja csúszik el valamelyik irányba a vízhullámok lökései miatt, ezért ezt az elcsúszást gyorsulásmérők érzékelik. A különféle jelzéseket egyesítő elektronikus számítógép az adatok folyamatos feldolgozása alapján dönti el, miként kell az antennák pillanatnyi helyzetén változtatni, hogy továbbra is tarthassák a kapcsolatot például valamelyik keringő űrhajóval. fgy a „Vlagyimir Komarov“ kutatóhajó sikeresen vesz részt a „Szonga-6“ típusú bolygóközi űrállomás jeleinek vételében, és rendszeresen kapcsolatot teremt a „Szojuz“ típusú űrhajókkal is. 1971-ben minden eddiginél nagyobb hajóval gyarapodott a tudomány flottája. A Juraj Gagarin űrhajós nevét viselő hajó vízkiszorítása 45 ezer tonna. A 250 méter hosszú, 30 méter széles úszó kutatóállomáson összesen tizenegy fedélzet van. Legnagyobb haladási sebessége óránként 38 kilométer. Óriás parabola-antennái műholdakkal, űrhajókkal és bolygóközi kutatószondákkal tarthatnak kapcsolatot. A „csészealjak“ súlyára jellemző, hogy amikor mind a négy antenna egyszerre emelkedik függőleges irányba, a hajó sebessége csaknem négy kilométerrel csökken a robusztus tömegek tehetetlenségi nyomatéka miatt. A hajón több száz kisebb antenna is helyet kapott. A hajó villanyerőműve tízezer lakosú várost láthatna el világítási energiával, de maga a hajó is valóságos úszó város. 260 főnyi személyzete minden kényelmet megtalál a hosszú óceáni utazások közben. Háromszáz férőhelyes szélesvásznú filmszínház és tízezer kötetes könyvtár várja a látogatókat, és a hajón — közvetítőlánc segítségével — a szovjet televízió adásait is rendszeresen nézhetik. Még sportolásra is lehetőség van a röplabda és kosárlabda-pályákon, valamint a hajó uszodájában. A BEFAGYASZTOTT TV-KÉP Cserélhető mágneses lemezekkel működő képrögzítő készüléket hoztak forgalomba legújabban Japánban. Az újfajta készülék egyes képeket rögzít a színes televízió készülék által percenként felfogott hatvan egymást követő képekből és elraktározza őket „emlékezetében“ későbbi reprodukálásra. Nem egymást követő képek is rögzíthetők. A rögzített képek ismételten megtékinthetők vagy tárolhatók, és a közönséges színes tv-készülék üres csatornáján reprodukálhatók. Az egymást követő képek közötti szünet időtartama tetszés szerint csökkenthető, vagy hosszabbítható, 1,5 másodperctől 225 másodpercig. MŰHOLDAK AZ ARATÁS SZOLGÁLATÁBAN A kazah meteorológiai szolgálat a meteorológiai mesterséges holdak jelentései alapján különleges időjárási térképeket és előrejelzéseket készít a mezőgazdaság számára, így lehetőség nyílik a mezőgazdasági gép — és gépkocsipark ésszerű bevetésére. A 2—8 napra érvényes előrejelzést egész napon át rádión közvetítik. Kazahsztán északi styeppéin kétszáz meteorológiai állomás kezdte meg munkáját az aratással egy időben. Nemcsak a hatalmas gabonatáblák állapotát figyelik állandóan, hanem a szalma és a gabonaszemek nedvességének mértékét is mérik. A gabonaszemek érését hatalmas területeken fotometriai úton határozzák meg repülőgépekről. .BOSZORKÁNYKONYHA“ A TENGER MÉLYÉN A „Dmitrij MENGYELEJEV“ szovjet tengerkutató hajó befejezte vizsgálatait a Csendes-óceán délnyugati térségében. A legérdekesebb megállapításokra a Fidzsi-szigetektől északra elhelyezkedő medencében jutott, ahol részletes mágneses és gravitációs méréseket végzett. A mérésekből kiderült, hogy az üledékek vastagsága csupán 150 méter a tenger mélyén és a szeizmikus hullámok terjedési sebessége csupán 2,1 kilométer másodpercenként. Mindkét érték amellett szól, hogy az üledékréteg hagyon fiatal, feltehetően csak a negyedkorból származik. A tenger mélyére lebocsátott szeizmográfok jelentős szeizmikus tevékenységet észleltek a medencében. A tengerfenék domborzata nagyon bonyolult ebben a térségben, azonkívül jelentős mágneses rendellenesség is észlelhető. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a Fidzsi medence mélyén a földkéreg hatalmas lemezei ütköznek össze és nagy törési zóna helyezkedik el a mélyben. RÁDIÓZAVART OKOZÚ FÖLDRENGÉSEK A hosszú távú rádióvételt jelentősen befolyásoló ionoszféra-zavarok okai földrengések, vulkánkitörések, erős mesterséges robbanások és a földszínen végbemenő más hasonló folyamatok is lehetnek — állapították meg szovjet fizikusok. A szovjet kutatók hosszas megfigyelésekkel kimutatták, hogy a földkéregben végbemenő szeizmikus folyamatok akusztikai hullámokat idézhetnek elő a Földet 80—25 ezer kilométer magasságban körülölelő ionoszférában. Eddig a Napot tartották valamennyi ionoszféra-zavar forrásának. A szovjet fizikusok új emléletét a minap r-gy jelentőségű felfedezésként jegyezte be a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő találmányi bizottság. ÖTLET - TALÁLMÁNY ALAGÜTFÜRÖ GÉP. A szkuratovi kísérleti intézetben megkezdték a Szovjetunió első alagútfúró kombájnjának kipróbálását. A TK-IC teljesen gépesíti az alagútfúrás munkáját. Két marófej aprítja fel a talajt, kőzetet, amelyet azután szállítószalag továbbít a billentőszekrényes gépkocsiba. Hatalmas elszívó berendezés szippantja fel a munka közben keletkezett port. A 78 tonna súlyú kombájn villanymotorjainak teljesítményfelvétele meghaladja a 350 kilowattot. Két gépész irányítja hidraulikus vezérlőszerkezetekkel.
