A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-10 / 32. szám
A legendás breszti erőd Hol vannak mór azok az idők, amikor Július Fuéík és csehszlovákiai kommunisták százai a harmincas években, ha a Szovjetunióba akartak utazni, illegálisan kellett hogy átlépjék a csehszlovák—lengyel és a lengyel—szovjet határt. Ma ezerszámra utaznak csehszlovák állampolgárok repülőgépen, vonaton, gépkocsival a Szovjetunióba. Többnyire Cierna nad Tisou-n (Agcsernyőn) vagy gépkocsival VySné Nemeckén (Felsőnémetin), kevesebben Lengyelországon és Tereszpolon keresztül Breszt határvárosba. Breszt vörös téglaerődje volt az első szovjet helység, amely harminckét évvel ezelőtt szembeszóllt a német fasiszta támadókkal. Tizenkét évvel ezelőtt, ennek az eseménynek húszéves évfordulóján, megkapta a „Hős erőd“ kitüntető címet. Régi vágyam volt, hogy meglátogassam az erődöt, amely idők múltán legendás hírűvé vált, a helyet, ahol a szó szoros értelmében véve minden egyes kő tanúja a védelemnek, s hősei annyiszor megelevenedtek az irodalomban, a filmvásznon és a színpadon. Ez a vágyam valóra vált abban a pillanatban, amikor a nemzetközi gyors a lengyel—szovjet határhoz közeledett. Határ- és vámvizsgálat, a vasútállomás s aztán a korszerű Belorusszija szálló a Muhavec határfolyócska partján. A Muhavec itt ömlik a Búgba, s a két folyó alkotja a határt, amelyről oly gyakran olvastunk mint a lángban álló határról. És nem véletlen, hogy a szálló halijában is ott a képe az erődnek, amelyet nemcsak azok keresnek fel, akik valamilyen okból keresztülutaznak a városon, hanem ezrek és ezrek, akik a Szovjetunió minden részéből, de külföldről is azért jöttek a városba, hogy megtekintsék a híres erődöt. Az erőd területére, amelyet a háború előtt 1800 méter hosszúságban laktanyaépületek vettek körül, ma egy szimbolikusan csillag alakban kiképzett kapun lehet bejutni. Építéséhez az egykori erőd vörös tégláit használták fel. Abban a pillanatban, amikor a látogató belép ezen a szimbolikus bejáraton és kitárul előtte az erőd udvara, közeledő repülőgépek motorjának dübörgése hangzik fel a hangszórókból és hangszalagról annak a rádiójelentésnek a felvétele, amely 1941. június 22-én jelentette a világnak: A fasiszta Németország hitszegően megtámadta a Szovjetuniót. Az idősebb látogatók, de a fiatalabbak és a legfiatalabbak is meghatódva járják be az erőd udvarát s jutnak el a monumentális emlékműhöz, amely — egy katonafej — a szovjet katona legyőzhetetlenségét jelképezi. Eszembe jutottak Westerplatte hős lengyel védői, akik hét napon és éjjelen át álltak ellen a fasiszta túlerőnek. A breszti erőd védői, elvágva a külvilágtól, megfelelő élelmiszer- és vízkészletek nélkül, egy egész hónapig dacoltak az ellenséggel. Még július húszadika körül is hallatszottak elszórva lövések az erődből. A szovjet katona gránitemlékművénél, aki vizet merít a sisakjával, ott hagyják a fiatalasszonyok menyasszonyi csokrukat — ilyen szokás másutt is van a Szovjetunióban. A fiatalok életük legboldogabb napján eljönnek, hogy tisztelegjenek az emléke előtt azoknak, akik harmincegynéhány évvel ezelőtt itt harcoltak és estek el A Fehér palotából, ahol 1918-ban aláírták a breszt—litovszki békeszerződést, szintén csak romok maradtak. Ezek mellett kell elmenni, hogy az ember eljusson a központi emlékműhöz, egy száztíz méteres obeliszkhez, amely szuronyra emlékeztet. Hatalmas és csendes szimbóluma a harcoknak, melynek résztvevői szó szerint teljesítették az 1. számú történelmi parancsot: harcolni az utolsó emberig. A harcosok nevét a breszti erődben gránitlapokon örökítették meg. Ide irányult harminckét évvel ezelőtt az ellenség fő támadása, itt kezdett harcolni a szovjet nép. Ma tiszteletüket, kegyeletüket leróni jönnek ide az emberek, s azért is, hogy hitet tegyenek, soha, soha többé nem szabad ilyesminek megismétlődnie. Az emlékkönyvben őszinte szavak olvashatók a békéről, a biztonságról, az együttműködésről. Alig van hasonló gondolatok kifejezésére alkalmasabb hely, mint éppen ez, a breszti erőd, a Muhavec és a Bug partján. Szöveg és képek: Zdenék Bureá GOMBATANACSADO ízletes, de óvatosságra intő csemege a gomba # Tudományosnépszerűsítő gombakiállítás nyílik szeptemberben Bratislavában # A tavalyi szezon slágere: egy másfél méter magas, 7 kg súlyú „csodagomba" Kora tavasztól késő őszig, minden hétfőn délután megszokott asztaltársaság gyűlik össze a bratislavai Szlovák Nemzeti Múzeum harmadik emeleti helyiségeinek egyikében. Mi tagadás, az asztaltársaság szó hallatán az embernek valahogy akaratlanul is unaloműző beszélgetések, rendszeres kártyapartik vagy kedélyes poharazgatás jut eszébe ... Itt ellenben szó sincs ilyesmiről. Három tapasztalt gombaszakértő: Artúr Berniek, Igor Fábry és Pavel LizoA biológus találkoznak itt hétről hétre, hogy tanácsaikkal, útbaigazításaikkal segítsék az alkalmi „hétvégi“ gombázókat.., Mikor alakult, eléggé népszerű-e, gyakorta látogatott-e a gombatanácsadó? Pavel LizoA a tanácsadó vezetője mosolyogva válaszol. — Jövőre már kerek jubileumot ünnepiünk. Kereken tíz esztendeje lesz, hogy a gyakorta előforduló gombamérgezések, az embereknek a mikológiában való járatlansága láttán, 1964 tavaszán Bratislavában is megalakult a gombatanácsadó. Munkánk azóta egyre népszerűbb lett. Egy-egy hétfőn a főváros távolabbi környékéről is érkeznek látogatók, levelezés útján pedig szinte egész Szlovákiával kapcsolatban állunk. Tavaly például Viglaáská Hutáról kaptunk egy 148 cm magas, hét kilogramm súlyú óriásgombát. 1972- ben egyébként tanácsadónkat 240 ember kereste fel; összesen 850 gomba megvizsgálását kérték. — Hogyan összegezné a szakavatott biológus a gombák világában gyűjtött eddigi tapasztalatait? Rövid töprengés után válaszol. — Az alkalmi gombászok általában négy-ötfajta gombát, a szenvedélyes természetjárók körülbelül harminc különböző fajtát ismernek. A tanácsadáshoz mintegy kétezer fajtát kell ismerni. A tökéletes rendszerezéshez, a gombák tudományában: a mikológiában való teljes jártassághoz azonban talán még egy egész emberéletnyi munkásság is kevés, hiszen a legkorszerűbb tudományos adatok szerint mintegy százezer tagja van a gombacsaládnak. Természetesen itt már az egészségügyben számontartott penész- és erjesztőgombákra is gondolok ... — Az alapvető tudnivalókat hol sajátíthatják el az érdeklődők? — A színes képekkel illusztrált gombaatlaszból vagy a kezdő gombászok számára megjelent kézikönyvekből. Persze, ezek a könyvek jobbára csupán elméleti áttekintést nyújtanak. Tanácsos ezért, ha egyegy kezdő gombaszedő eleinte tapasztalt gambászokhoz csatlakozik. A gombával ugyanis szinte sosem lehet eléggé elővigyázatos az ember, mert nagyon ízletes csemege ugyan, de számtalan életveszélyes mérgezéssel járó baleset okozója is volt már... — A közhiedelem szerint, főzés közben is megállapítható, hogy.... — ...jó gombát főz-e az illető? Tévedés! Sokan az ismert ezüstkanál-próbára hivatkoznak, de van, aki hagymával, csigaházzal vagy csigával tud ilyen „biztos“ módszereket ... Ezek mindegyikéből, sajnos, nagyon sok baj származott már. A mikológia egyik alaptörvénye ugyanis, hogy nem csupán a különböző gombafajtákat, de szinte minden egyes darabot külön-külön is meg kell vizsgálni, hiszen a túl hosszas, helytelen tárolás révén még a legmindennapibb étkezési gomba is gyomorrontást okozhat. — ön szereti a gombás ételeket? — Nagyon .,. akárcsak a sokat kiránduló, természetjáró emberek többsége. Sőt, több kedvenc gombaételem is van, Egy-egy hétfő délutáni tanácsadás keretében bizony néha ezekről is szó esik ... Bratislavában tizedik esztendeje működik hát az egyre népszerűbb, látogatottabb gombatanácsadó. A három szakember, már több ízben — legutóbb áprilisban — tudományosnépszerűsítő előadássorozatot rendezett a gombákról. S kezdő és haladó gombászoknak egyaránt érdekes lesz a szeptemberben megnyíló gombakiállítás is, amely minden bizonnyal tovább bővíti a gombázás iránt érdeklődők körét. Mert a természetjárás, a gombagyűjtés a legderűsebb, legrokonszenvesebb szórakozások egyike ... B. M. P. hot 5
