A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-26 / 4. szám
A SZOCIALISTA HAZAFISÄG ÉS A PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS SZELLEMÉBEN mezőgazdasági technika és technológia bevezetése biztosítja a munkát s a jólétet a parasztok számára. A termelés anyagi bázisának biztosítása s a dolgozók legszélesebb tömegei életszínvonalának szüntelen emelkedése megteremti a további művelődés és kultúra feltételeit. A szocialista Csehszlovákiában az ukrán nemzetiségű állampolgárok számára biztosított a lehetőség. hogy anyanyelvükön tanuljanak, az óvó- . dától kezdve a főiskolai tanulmányokig. Az ukrán oktatásnyelvű iskolák végzett növendékei megtalálják az érvényesülést az egész ország társadalmi életének legkülönbözőbb szakaszain. Az Ukrán Nemzeti Színház fennállásának 26 esztendeje alatt több mint 170 bemutatót tartott, nagyrészt helybeli ukrán szerzők eredeti alkotásaiból. A színház rendszeresen látogatja az ukrán etnikumhoz tartozó községeket, ahol megvannak ehhez a feltételek. A színház művészgárdáját ismerik az egész országban, sőt külföldön is. A Duklaalji Ukrán Népművészeti Együttes, amely műsoraihoz a helyi ukrán folklóranyagból merít, magas művészi szintet ér el s reprezentál minket és az egész országot nemcsak az európai földrészen, hanem az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában is. Fellépései iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg az egész világon. A Szlovákiai írók Szövetsége ukrán tagozatában jelenleg 11 író tömörül, s a tagozat több tucat fiatal szerzőnek viseli gondját. Eddig mintegy 150 mű jelent meg helybeli szerzők tollából. Ámde a Szlovákiai Tankönyvkiadó Vállalat Ukrán Osztályának kiadásában Eperjesen eddig csak a művészeti és tudományos-ismeretterjesztő kiadványok területén több mint 250, a pedagógiai kiadványok területén pedig több mint 400 publikáció jelent meg. A Svidník-i Ukrán Múzeum az ukránok életének legkülönbözőbb területeiről gyűjt és dolgoz fel anyagokat, s kiállított tárgyaival, gyűjteményeivel közelebb hozza a látogatók ezrei szamara a helybeli ukrán kultúra gazdagságát, haladó hagyományait. Tovább sorolhatnék intézmények egész sorát, amelyek az ukránok életének kutatásával foglalkoznak és elősegítik a lakosság kulturális fejlődését. A jelen időszakban, hála a lenini nemzetiségi politikának, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja megvalósít, elhárultak a hibák és az előző rendszerek okozta elmaradottság. Az ukrán nyelvű lapok, mint a kéthetenként megjelenő gyermeklap, a Veszelka, a Nővé Zsitytya című hetilap, a CSUKSZ KB sajtóorgánuma, a havonta megjelenő Druzsno Vpered, a Dukla címen kéthetenként megjelenő irodalmi-művészeti folyóirat, valamint a Csehszlovák Rádió ukrán adása fényes bizonyítékai az ukránok gazdag kulturális-politikai életének, másrészt eszközei ezek az emberek átnevelésének a kommunista eszmék szellemében. Az Ukránok Kulturális Szövetsége a kulturális népnevelési munka egyéb eszközeivel együtt segíti a párt és az állam művelődés-politikájának megvalósítását a szocialista ember személyiségének megformálásában, a szocialista társadalmi viszonyok elmélyítésében és a szocialista életstílus kialakításában. S ebben van a csehszlovákiai ukránok forró hazaflságának forrása. Nem a múlt romantikája ez, a szülőföld, az ősi rög vak szeretete. A mi hazafiságunk — az emberek aktív viszonya a szocialista hazához. Az ukránok szocialista hazafiságát az emberek magas fokú ideológiai érettsége és öntudatossága jellemzi. Az alapvető szociálökonómiai változások, a tudat, hogy önnön magunk számára dolgozunk, szocialista hazánkért, hogy a dolgozók az ország urai és gazdái, mély érzelmeket szülnek és új viszonyt a haza iránt. Az ukrán nemzethez való tartozás nem jelent elszigeteltséget, korlátozódást, hanem ellenkezőleg jelenti a szellemi élet színesebbé válását, gazdagodását. A csehszlovákiai ukránok felhasználják a csehek és szlovákok, magyarok és lengyelek kulturális értékeit, de ugyanakkor lehetőségük van megismerni és alkalmazni a Szovjet- Ukrajnában kialakuló egész ukrán kultúra gazdagságát, értékeit. A jobboldali opportunista elemek tudatában vannak az ukránok hazafisága jelentőségének és erejének, s ezért szüntelenül igyekeznek megtalálni a gyenge pontot életünkben, hogy becsempészhessék bomlasztó szándékaikat. Ezek közé tartoztak régi és unalomig ismételt állítások a csehszlovákiai ukránság nemzeti sajátosságáról, aztán meg az ajánlati hogy erőszakkal olvadjon össze más nemzetekkel s végül az 1968—69-es tragikus események idején mindezek betetőzéseképpen voltak törekvések egy autonóm terület megalakítására. Ezek a törekvések azonban távol álltak az ukrán dolgozók és szövetkezeti parasztság érdekeitől és nem tudtak visszhangra találni a széles néptömegek körében. Vasil Bilak elvtárs a CSKP KB plénumának ülésén ezeket mondotta: ..Mi. kommunisták, szeretjük hazánkat, boldog jövendőjén munkálkodunk, szabadságának és függetlenségének biztosítására törekszük, összefogjuk erőinket a Szovjetunió és a szocialista közösség országainak népeivel, a világ összes haladó erőivel — éppen ezért vagyunk Internacionalisták. Nem lehetnénk jó szocialista hazafiak, ha ugyanakkor nem lennénk proletár internacionalisták.“ A szocialista világközösség kialakulása megváltoztatta a viszonyokat a nemzetközi porondon a szocializmus javára. A szocializmus támasztéku és biztosítéka az e közösséghez tartozó valamennyi nép gazdasági és nemzeti szabadságának, egyenjogúságának. S így a hazaszeretet mellett a szocialista hazafiság magában foglalja a szocialista közösséghez s különösen a Szovjetunióhoz való viszonyt. Nem lehet jó hazafi az, aki beéri a saját hazája iránti szeretettel és langyosan viselkedik a szocialista közösség többi országa iránt. Az Ukránok Kulturális Szövetsége tevékenységében állandóan arra ösztönzi tagjait, hogy a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus főképp a munkában nyilvánul meg. Tudatában kell lenni, hogy az egész nép lelkes munkája a szocialista haza javára és megerősödésére szolgál. A munkához való új viszony gyökeresedik meg, amely már nemcsak a lét biztosításának eszköze, hanem a becsület dolgává válik; az ukrán értelmiség alkotó erőit és képességeit új értékek előállításának szolgálatába állítja az egész társadalom javára. A CSUKSZ tagjai aktívan kiveszik részüket Csehszlovákia népeinek országépítő törekvéseiből. A CSUKSZ agitálja, ösztönzi tagjait a gazdasági tervek teljesítésére, részt vett a falu kollektivizálásában, a CSUKSZ tagjai ott voltak a szövetkezetesítés úttörői között. Később a CSUKSZ segített a haladó mezőgazdasági módszerek bevezetésében. Nagy visszhangra találtak a Munka dicsőségének napjai, amikor is mezőgazdasági dolgozók tapasztalatcserére jöttek össze. A CSUKSZ tagjai bekapcsolódnak a szocialista versenymozgalomba, több ezer órát dolgoztak önkéntes társadalmi munkában a község- és városszépítés! akcióban, kultúrházak stb. építésénél. Az Ukránok Kulturális Szövetségének munkájában bizonyos időszakokban előfordultak fogyatékosságok és következeítenségek, ami a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elvének gyakorlati alkalmazását illeti. De büszkén állíthatjuk, hogy ezek csak szélsőséges megnyilvánulások voltak és sohasem találtak táptalajra a dolgozó tömegek között. Voltak törekvések a nemzeti érzület kihangsúlyozására s a nemzetinek az internacionális fölé helyezésére. Ezek a törekvések azonban sohasem a dolgozó nép legszélesebb tömegeinek köréből indultak ki, hanem kívülről, a forradalom utáni nyugati ukrán emigránsok köréből származtak. Hála a pártszervek tapintatos hozzáállásának, a csehszlovákiai ukránok nemzetiségi kérdésének megoldása mindig a dolgozók érdekében és a lenini nemzetiségi politika szellemében történt. A CSUKSZ a jelen időszakban teljesíti a CSKP XIV. kongresszusának és az SZLKP legutolsó kongresszusának határozatait s saját viszonyaira bontja le a CSKP Központi Bizottságának az ideológiai munka kérdéseivel foglalkozó októberi és az SZLKP KB novemberi plénuma határozatait. Meggyőződésünk, hogy ezek az anyagok segítségünkre lesznek a csehszlovákiai ukránok között kifejtett tevékenységünkben, és hogy az Ukránok Kulturális Szövetsége itt is hatékony segítőtársa lesz Csehszlovákia Kommunista Pártjának a dolgozók legszélesebb tömegei jólétének biztosításában s a sokoldalúan művelt, kulturált és érzelmekben gazdag embernek — az új, leghaladóbb és leghumánusabb társadalom, a kommunista társadalom építőjének — nevelésében. Szép számú közönség előtt, 1972. december 18-án a művelődési ház klubtermében tartotta meg évzáróját, majd kulturális műsorával a nagyteremben ünnepelt a CSEMADOK királyhelmeci helyi szervezete. Az évzárót Lé- i nárt László vezette. A kimerítő és a részletes | beszámoló után a hozzászólásokban konkrét javaslatokkal felszólaltak Szalaba Károly, Csarnokovics István. Bohony Ernő, Péter lm- 1 re, Frankó Jenő, Mag Gyula. Majd egyhangú szavazással megválasztották az új vezetőséget. A 23 számból álló műsor igazán gazdag volt. Előadásra kerültek énekkari művek, dalok, novellák, költemények, daljátékok és versek Kodály Zoltántól, Móricz Zsigmondtól, Tamási Árontól, Szabó Lőrinctől, Gárdonyi Gézától, Illyés Gyulától, Ady Endrétől, József Attilától. Szimonovtól, Jevtusenkótól, Petőfi Sándortól és Kacsóh Pongráctól, illetve Heltai Jenőtől. Azonkívül előadta a vegyeskar az ..Aká si mi krásna“ c. kórusművet szlovák nyelven. De részletesen is be kell számolnom az egyes számokról, melyek felejthetetlenné tették ezt a színvonalas CSEMADOK évzárót. Kodály Zoltán: A szép énekszó múzsájához című vegyeskarra írt számával indult az estély Nagy sikerű CSEMADOK- évzáró sikeresen. Leczó Zoltánná Móricz Zsigmond: Hét krajcár című elbeszélését olvasta fel mély átérzéssel. Ezután dramatizált novellarészlet következett Tamási Árontól Godzsák Lajosné, Ivancsó Erzsébet, Leczó István és Papp Ferdinánd előadásában. Szabó Ida népdalokat énekelt Jó estét cimmel, Fazekas Aranka Szabó Lőrincz: Hajnali rigók című versét szavalta. Következő számként a vegyeskar adta elő a Nyár-kánon cimű kórusművet ismeretlen szerzőtől. Kendi László és a kar dramatizált részt adott elő Gárdonyi Géza Egri csillagok című művéből. Majd újra a vegyeskar következett. Kodály Zoltán Forr a világ című művét mutatta be. Illyés Gyula: A szil s a szél című költeményét Tolvaj Bertalan adta elő mély átérzéssel. Szűcs Józsefné és a kar Ady: Fölszállott a páva című megzenésített versét mutatta be. A következő szám A csitári hegyek alatt volt uniszónóban, majd a kánon és vegyeskari művek következtek. Szűcs Józsefné József Attila Levegő című versét adta elő, majd Fazekas Aranka Puskin: Tatjána levele Anyeginhoz című versét szavalta mély átérzéssel. Szaniszló Ferencné Szimonov: Várj reám cimű versével, Szűcs Józsefné Jevtusenko Naggyá lenni versének előadásával aratott megérdemelt tapsot. Ezután ismét a vegyeskar következett a Fények ragyogása című számmal. Csonka László és Szaniszló Ferencné egy-egy Petőfi verssel emelték az est sikerét. Huszadik számként megzenésített Petőfiversek következtek Andreánszky Ferencné, Pásztor Lászlóné, Troskó Erika, Szabó Gyuláné előadásában; zongorán kísért Kovács Aladár. Ezzel részben előre ünnepeltük nagy költőnk Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját. Csonka László Petőfi: Szeget szeggel című humoros versét mondta el. Majd daljátékok következtek a János vitézből. Szaniszló Ferenc és Geri Frigyesné nagyon szépen interpretálták, zongorán kísért Stubek István. Végezetül a vegyeskar előadta szlovákul az Aká si ma krásna népdalátiratot, melyet Kovács Aladár karnagy vezényelt. Az egész szép színvonalas estét Tolvaj Bertalan állította össze és vezette le. Felejthetetlen est marad ez a CSEMADOK évzáró. Demjén Ferenc
