A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-18 / 20. szám

Nagyobb figyelmet a fiatalságnak TÖRTÉNELMI TÜKÖR MÁJUS 21 — 125 éve, 1848-ban Táncsics Mihály írja a Munkások Újságában: „Polgárok, a forradalom nemhogy bevégezve volna, de alkalmasint még csak ezután fog igazán kezdődni.“ MÁJUS 22 — 50 éve, 1923-ban halt meg Antonín Macek cseh újságíró, költő, politikus, a Csehszlovák Kommunista Párt egyik megalapítója, (született 1872. június 17-én). — 160 éve, 1813-ban Lipcsében született Ri­chard Wagner, a legnagyobb német operakom­ponista, a zeneirodalom egyik leghatalmasabb erejű, hatásában is rendkívüli egyénisége. Forra­dalmi szerepe az opera terén a költői, mozgás­művészeti és zenei elemek összeforraszt ása volt a drámai kifejezés érdekében. Újszerű, a maguk korában sokak által meg sem értett műveinek bemutatására 1876-ban Bayreuthben Wagner színházat létesített. Operáit, amelyeknek szöveg­könyvét ő maga írta, három csoportba oszthatjuk. A kialakuló évek munkái közül a Rienzi a leg­jelentősebb. A második csoportba tartozó Bolygó hollandi, Tannhäuser és Lohengrin már érett wagneri alkotások; a harmadik csoportot alkot­ják legtökéletesebb művei: a Trisztán és Izolda, a Nürnbergi mesterdalnokok, a Nibelung gyűrűje (A Rajna kincse, Walkür, Siegfried, Istenek alko­nya) és a Parsifal, Zeneelméleti művei közül ki­emelkedik a Művészet és forradalom, valamint A jövő műalkotása (1849). (Meghalt 1883. február 13-án Velencében. MÁJUS 23 — 125 éve, 1848-ban német mérnök, a re­pülés egyik úttörő­je, a vitorlázórepülés megteremtője. 1889- ben tisztázta a ma­dárrepülés elvét. 1891- től saját készítésű sik­lórepülőgépével Ber­lin mellett hajtott végre több repülést: 1896-ban lezuhant ás szörnyethalt. MÁJUS 24 — 330 éve, 1743-ban született Jean-Paul Marat francia természettudós, publicista és politikus, a francia forradalomban a jakobinusok egyik leg­következetesebb vezetője, a forradalmi éberség megtestesítője. (Meghalt 1794-ben.) — 430 éve, 1543-ban Fromborkban halt meg Mikolaj Koper­nikusz világhírű len­gyel csillagász, a he­liocentrikus felfogás és ezzel a tudományos asztronómia megala­pozója. (Született 1473. február 19-én Torun­­ban.) MÁJUS 25 — 100 éve, 1873-ban Pozsonyban született Rad­­nai Béla szobrász. Munkássága Fadrusz János hatásáról tanúskodik, akinek első segéde volt. Eleinte képmásokat, gyermekcsoportokat és de­koratív szobrokat faragott, később naturaliszti­­kus stílusban emlékszobrokat állított: Gr. Szé­chenyi Imre (Balatonföldvár), Petőfi (Pozsony), Damjanich (Szolnok) stb. (Meghalt 1923. novem­ber 21-én.) MÁJUS 27 — 70 éve, 1903-ban Pazardzsikban született Nikolaj Furnadzaiev bolgár költő, a huszadik szá­zadi bolgár líra egyik kiemelkedő képviselője. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa igen fontos feladatot tűzött elénk: „meg kell nyerni valamennyi fiatalt, hogy elkö­telezett aktív magatartást tanúsítson a párt és a szocialista társadalom iránt“. Igen igényes és felelős politikai feladat ez, amellyel a pártnak és a társadalomnak meg kell birkóznia. Minde­nekelőtt politikai és eszmei-nevelési feladat ez. Nagy pozitívum ebben a folyamatban, hogy a pártalapszervezetek és a vezető beosztású dolgo­zók zöme felelősen viszonyul e feladat teljesíté­séhez. Biztos, hogy a fiatalok körében mutatkozik bizonyos differenciáltság. A fiatalok más-más magatartást tanúsítanak, és ezzel aktivitásuk is aszerint bontakozik ki, hogyan tudnak hatni rá­juk a párt- és szakszervezetek, a Szocialista Ifjú­sági Szövetség s a többi társadalmi és tömeg­szervezet. Egyszóval, az ifjúság magatartása at­tól függ, hogyan gondoskodunk róla, hogyan tud­juk nevelni és irányítani. Nem lehet a fiatalokat általánosságban elítélni és azt állítani róluk, hogy rosszak. A szocializmus építésének idősza­kában az ifjúság olyan távlatokkal rendelkezik, amilyeneket a múltban egyetlen társadalmi rend­szer sem biztosított és tudott biztosítani a szá­mára. Ma a szocializmusban, a tudományos-mű­szaki fejlődés időszakában a munka a legerősebb emberi kapcsolattá lett, mely társadalmi jellegű, tőle függ társadalmunk léte és további fejlődése. S az ifjúság tudatában van ennek. A serdülő ifjúság nevelése és mindaz, ami ez­zel összefügg, dialektikus módszert kíván meg az eszmei nevelő munkában, mely meg kell hogy feleljen a fejlődés jelenlegi fokának. Az időseb­beknek fiatal korukban szerzett tapasztalatait nem lehet általánosan alkalmazni a mai fiatalok nevelésében. Tudatosítanunk kell, hogy ezek a tapasztalatok már sok szempontból elavultak, és hogy a mai társadalmi feltételek között, a szo­cializmusban a feladatokat magasabb szakmai szinten kell megoldani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene felhasználnunk a múltban szerzett jó tapasztalatainkat. A jelen időszakot a tudományos-műszaki for­radalom kibontakozása jellemzi a népgazdaság valamennyi ágazatában. Már maga ez a tény igen fontos követelményt támaszt: meg kell teremteni az összhangot a tudományos ismeretek egyre nö­vekvő mennyisége és az oktatási rendszernek egyelőre nem éppen tökéletes formája között. Tudatában kell lennünk, hogy minden ember önálló egyéniség, ezért eltérő képességekkel, jel­lembeli tulajdonságokkal rendelkezik, társadalmi lény, képes aktivitást kifejteni s azzal válik erőssé, hogy mi­lyen mértékben képes tanulni s megvalósítani az életben ter­veit és eszményeit a társadal­mi fejlődéssel összhangban. Ezt a folyamatot nem lehet elsiet­ve, sematikusan, sem rendele­tekkel irányítani, hanem csak az egyénhez és az ifjúság egyes csoportjaihoz való átgondolt, megfontolt hozzáállással. Szem előtt kell tartanunk, hogy az ifjúsággal kapcsolat­ban nem szabad általánosítani, de ugyanígy nem lehet beérni a gondtalansággal, a kényelem­mel sem. Tudnunk kell, hogy mit akarunk. Társadalmunk tudja, hogy mik a szán­dékai az ifjúsággal. Azt akarjuk, hogy a fiatal nem­zedék forradalmian nézze a jelent és lelkesen be­kapcsolódjék a munkába a népgazdaság vala­mennyi ágazatában. A CSKP mindig gondosko­dott a fiatal felnövekvő nemzedékről. Fontos a fiatalok részéről, hogy ne fogadják el kritikátla­nul a hamis tekintélyeket, hanem hogy az ifjú­ságnak meglegyen a bátorsága a halaáás irányá­nak megváltoztatására a termelés fejlesztésében, hogy mindig előre haladjon magasabb eszmé­nyek felé és megértse, hogy a tudományos szo­cializmussal megbízható eszközt kap kézbe egy jobb világ kialakítására. Minden pártszervezet­nek s az összes kommunistáknak tudatában kel­lene lenniük, hogy érdemes a fiatalokkal vitat­kozni, megcáfolni téves elképzeléseiket, de köz­ben nem szabad ellenzőt rakni a szemükre, mint­ha minden a legnagyobb rendben volna. Meg kell találni minden fiatal ember jellemének a leg­jobb vonásait. Nyilvánvaló, hogy igen nehéz do­log ez. Ezek a pozitív vonások gyakran meg­bújnak a mindennapok apró feladatai s nem­egyszer az emberek közötti konfliktusok mögött. A jó erkölcsi tulajdonságokat céltudatosan kell kialakítani a fiatalokban, noha ez bizonyos koc­kázattal is járhat. Helytelen lenne csak a pozitív tulajdonságokat észrevenni a fiatalokban és meg­feledkezni a negatívumokról. E téren fokozni kell az igényességet önmagunkkal szemben is. Nem szabad szentimentálisnak lenni, ha szükséges, szigorúbb módszereket is igénybe kell venni. Hiszen nem alakul ki a jellem az egészséges ne­velő környezet ráhatása nélkül. Nem gyakori je­lenség, hogy helyes nevelési folyamat mellett fer­de jellem alakul ki. Meg kell mondanunk mindazoknak, akik eddig nem kapcsolódtak be abba a harcba, amelynek célja a fiatalok megnyerése a szocialista, kom­munista társadalom építésének, hogy a passzivi­tásba húzódás a valóságban kísérlet a felelősség­től való megszabadulásra és elárulása az eszmék­nek, amelyekért egész generációk harcoltak. Az emberi személyiség lealázása lenne ez, a gyenge akarat és jellem megnyilvánulása. Ma sokkal inkább, mint bármikor azelőtt, vár ránk a harc az öntudatos, szocialista módon gon­dolkodó emberért. Olyan harc ez, amelynek utol­só szakaszában társadalmunk minden tagjának s természetesen valamennyi fiatalnak is részt kell vennie, éspedig azért, hogy öntudatra tegyen szert, hogy megértse, ő magának is vállalnia kell az elkerülhetetlen felelősséget a jövendő jobb társadalmi feltételekért, amelyek között megta­lálja személyi szükségleteinek, politikai, kulturá­lis és szakmai érdeklődésének teljes kielégítését. STEFAN SMÁTRALA született Otto Lilienthal A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. —Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlaíe, 884 19 Bratislava. Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaélarne, n. p. Ko§i­­ce. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. INDFX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon és a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele •i

Next

/
Oldalképek
Tartalom