A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-26 / 4. szám
Nem az cserélni Egy ötvenemeletes felhőkarcoló tetőzetét javítják New Yorkban a munkások. Egyikük leesik. A művezető így szól egy másik munkáshoz: — Eredj le és mondd neki. hogy már nem kell feljönnie, mert öt perc múlva úgyis vége a munkaidőnek. — Felesleges megmondani neki, mert esés közben, a tizedik emeletnél, láthatta a villanyórát ... — Mit játszanak ma a színházba, Jean? — A VIII. Henriket, uram. — Azt sajnos hiába nézném meg, mert nem láttam az első hetet. ... s levette saruját a ház küszöbén" Ezúttal kérek elnézést mindazoktól a kedves vendégeimtől, akikkel szemben kissé agresszíven léptem fel, miután már előszobám küszöbén tétova zavartsággal — szívélyes tessékelésem ellenére, csak nem és nem voltak hajlandók beljebb jönni, mielőtt cipőiket le nem vetették. Nyáron e kínos szituációt a bejárattal szembeni erkélyajtó becsapódása menti meg, amikor „Jaj a huzat!“ felkiáltással rohanok oda rábízva a cipőjével bajlódó látogatóra a választást, vagy ki, vagy be... Ilyen „belépő“ után elkezdem türelmes, igen nyájas rábeszélésemet, miszerint: nálunk a vendégek nem kötelesek cipőiket levetni, csak nyugodtan tessék beljebb fáradni stb., stb. A kedves vendég, mintha nem is hallaná. Pánikszerűen hadakoznak aktatáskával, csomagokkal, cipőfűzéssel a férfiak. A hölgyek retiküllel, két szatyorral, melynek egyikéből rendszerint csurog a tej biborszőnyegembe. S míg hozom a törlőrongyot, hölgy vendégem már ott áll mezítláb, ügyesen rendezgetve tojást és más esetleges törékeny élelmiszert egyik szatyorból a másikba. Mikor már elhelyeztem a hűtőszekrényembe a tejet, csirkét, vajat meg vagy egy kiló húst, akkor mondom ki már emelkedettebb hangon a szentenciát! „Biztosan igénybevették a lábtörlőmet, felesleges mezítláb vagy akár zokniban kényelmetlenkedni...“ Hiába minden igyekezetem, nem hisznek nekem és így gyakran megesik, hogy vendégei* ott ül velem szemben szerényen egymásra téve a lábát reggel hatkor felvett zoknijában — este hatkor. Nyáron! ... A hölgyvendég pedig, elegáns nonsalansszal keresztbevetett lábfejét közvetlen az orrom közelében lóbálja fel-le, mélyen belemerülve problémái ecsetelésébe. Hát jó, jó. Én tudom, hogy mindez a beidegződött tisztaságszeretet megnyilvánulása, mégis furcsa ellentétben van a példátlan szennyel, mellyel városunk — sajnos — prominens helyet foglal el. Mert hiába látták el városunkat a legmodernebb porszívó, öntöző városi gépkocsikkal, hiába látom reggelenként rendszeresen a városi utcaseprőket, kis kocsikájukkal, mégis ügy vélem, ha tízszer ennyi volna is ez a szolgáltatás, nem lenne elegendő. Pedig csak egy kis egészséges lokálpatriotizmusnak kellene kifejlődnie szép fővárosunkkal szemben is, mint ahogy észrevétlenül kifejlődött a túlzott lakáskultúra, amely kínos pedantériával egybekötve, már szinte vetélkedő jelleggel bír. Számtalan lakásban tilos a dohányzás, mert árt a függönyöknek, a gyermekek itt nem játszhatnak, mert felforgatják a gyerekszobát, ahol a könyvek, amelyet éppen olvasnak, nem láthatók máshol, csakis a könyvszekrényben, s ahol állva vacsoráznak a családtagok, hogy a drága nappali szobát megkíméljék. Viszont nézzünk csak körül utcáinkon, parkjainkban, játszótereinken és a többi közösségünket szolgáló üzemeinkben. Megrázó, milyen közömbösek az otthon túlpedánsak ezekkel szemben, melyek fenntartása államunkban milliókba kerül. Biztos eredményhez vezetne szerény javaslatom: Két-három hónap elegendő lenne arra, hogy a parkok és játszóterek gondozóinak igénybevételével büntetést kellene fizettetni minden szál virágért, melyet csak úgy virtusból csokorszámba tépegetnek le, minden eldobott villamosjegyért, cigarettacsikkért vagy banánhéjért. A köztisztaság ignoránsai csak egyszer fizetnének, mert ezeknek kis pénzt kiadni a közösért jobban fáj, mint nagy pénzt akkor, amikor a sajátjukról van szó. fgy azután elérhetnénk rövidesen azt, hogy a tisztaság mindnyájunk érdeke lesz, és akkor majd az oly gyakran hiányolt városi köztisztasági berendezéseink is elegendők lesznek, sőt a részemre oly kínosan komikus lábbelisztriptíz is nyugodtan elmaradhatna. Sebő Rózsi MADÁCH IMRE VÍZSZINTES: 1. Idézet Madách Imrétől, folytatva a függőleges 13. és 20. sorban. 13. Dunántúli bányaváros. 14. Becézett Ilona. 15. Csuk. 16. Lemásol. 17. Taskent része. 19. A Volga középső folyásénál élő, török nyelvű nép. 22. T. T. Z. 23. Tiltószó. 24. Folyó a Dunántúlon. 26. Dúl . . . ikerszava. 27. Paszuly. 29. Ady Endre névjele. 30. A főpárkány feletti felfalazás (fon.). 32. Az utolsó egyiptomi király. 34. Szín. 35. Égetett cseréptárgy (é. h.). 36. Az egésznek egy hányada. 37. Bratislavai labdarúgócsapat. 39. Maros betűi. 41. Kettős betű. 43. Német névelő. 44. Az egyik mesterséges nemzetközi nyelv, amely nemigen vált be. 45. Monda vége. 46. Földet túr. 47. I „ék“ között. 49. Állami illeték. 51. Nem mozog. 52........vidi vici. 53. Becéző megszólítás. 55. Hegy Palesztinában. 58. Egy — angolul. 60. Ormok közepe. 61. Időszámításunk előtt. 63. Gléda. 65. Szigligeti személyneve. 66. Mulatóhely. 68. Keresztül. 69. Gabonaféleség. FÜGGŐLEGES. 1. Női főszerep a Peer Gynt-ben. 2. Kedvelt magyarországi sportegylet. 3. Állati hang. 4. Személyes névmás. 5. Női hangnem. 6. Edit ...., híres francia énekesnő. 7. Fonal, cérna. 8. Azonos a vízszintes 15-el. 9. Tér peremei. 10. Egyformák. 11. Játszma (a teniszben). 12. Az utolsó magyar királynő neve. 13. Az idézet második része. 18. Otszázkettő római számmal. 20. Az idézel harmadik része. 21. A légnyomás mértékegysége. 24. Utcai, piaci elárusítóhely. 25. Sárgaföld. 27. Keverve barna. 28. Fővárosa Rangoon. 30. Keleti férfinév. 31. Levegő görögül. 32. Gyermeke. 33. Vágó szerszám. 38. Növény, főzete üdítő ital. 40. Arra a helyre. 42. Német személyes névmás (nőnem). 44. ... regénye, Gárdonyi Géza regénye. 46. Stáció. 48. Egyénisége. 49. Latin művészet. 50. Téli csapadék-e? 51. Francia dallam. 54. összevissza: nyes. 58. Francia tagadás. 57. Temérdek. 59. Erődítmény. 62. Igekötő. 63. Ételízesítő. 64. Azonosak. 65. Spanyol névelő. 67. Korhol. Beküldendő a vízszintes 1, függőleges 13. és 20. számú sorok megfejtése lapunk megjelenésétől számított 6 napon belül szerkesztőségünk elmére: 890 44 Bratislava, Obchodná 7, lehetőleg levelezőlapon. Az előző rejtvény helyes megfejtése: „Fenn az ernyő, nincsen kas — Liliomfi — Lelenc — A fény árnyai — A csikós." Könyvet nyertek: — a zárójelben megjelölt számú keresztrejtvények helyes megfejtéséért — Zalka Jánosné, Kőszeg (Magyarország) (48); Hegedűs Flórián, Nővé Zámky (49); Bán Erika, TomaSovce (50); Veres Géza, Pastovce (51); Pulen Éva, PleSivec (52). KERESZTREJTVÉNY
