A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-26 / 4. szám
Vrábel János (középen) Miskovics Kálmán ps a hnb titkára társaságában is, hiszen a szövetkezet tizenötezer tojótyúkot tart. S csak a Keszan Lászlónéék gondozta állománynak napi hat mázsa keverék az élelme. Van itt munka éppen elég (etetés, itatás, tojástárolás), de az asszonyoknak bőven van tennivalójuk otthon is, ez azonban nem zavarja őket abban, hogy próbákra járjanak, fellépjenek, nemcsak helyben, de másutt is. — Hol járnak össze? — érdeklődöm Keszannétól, ám a választ meg sem kell várni, Miskovics Kálmán már mutatja is az utat a hnb épülete felé. Álljunk meg egy szóra Vrábel Jánossal, a hnb elnökével. Földmunkás volt. ötvenkettőtől kertész, ötvenhéttől titkár, hatvantól elnök. S hogyan irhatok le röviden, távirati stílusban a falu fejlődésének állomásai? Hatvannyolcban portalanítottak 22 000 négyzetméter utat. A községszépítési „Z“ akcióban felépítettek egy gyönyörű víztárolót, vagy ha úgy tetszik, fürdőmedencét. Ugyanis tűz esetén onnan merik ki a vizet, hőségben meg ott fürdik a falu apraja-nagyja. A medence 25 méter hosszú, 12,5 méter széles, egyik fele 1,20, másik fele 3,60 méter mély. Egy nagyon mély kútból engedik bele a -vizet, mert a faluhoz közel levő Nyitra folyó medre holt meder lett, miután vizét Kamocsánál beleeresztették a Vágba. A medence fölé ugrótornyot is építettek, mellé meg öltözőket. Nyáron két úszómester állandó szolgálatot tart. Az elnök büszkesége továbbá a neonlámpás közvilágítás, meg sok minden más is. Nemrégen készítette el íme! házszám-jegyzékét és megállapította, hogy míg 1948-ban, a hatalomátvétel idején körülbelül 380, ma kereken 800 a házszám. Ami annyit jelent, hogy évente átlag 18 új ház épült a faluban. És mi adhat okot az ímeli elnöknek szomorúságra, bosszúságra? Hogy a szép, modern, művelődési P. Hasko felvétele ház felépítése nem kerülhetett be a választási programjukba. Így a fiatalok Naszvadra járnak át szórakozni ... Egyébként az ímeli népviseletbe öltözött dalos asszonyok gyülekeznek már, a hnb egyik termében tartanak próbát. Miskovics Kálmán boldogan veszi tudomásul, hogy jönnek, nem maradoznak el. Ha zuhog, ha tizedmagával süt a nap, télen és a munka legnagyobb dandárja idején is megjelennek. S fegyelmezettségüknek és Miskovics Kálmán szívósságának az eredménye, hogy ma már képesek háromórás műsort is adni. Miskovics Kálmán. Ahogy nézem, elmúlt már ötvenéves. Ahogy tudom, négygyermekes család feje, s hármat már kibocsátott a fészekből. (Egyik fia a bratislavai Nová scéna művésze.) A háború előtt és alatt igen hányatott volt az élete. Fogság után földet bérelt, 1950-ben Nyitrán igazgató egy tejüzemnél, 1952-től kocsis, ellenőrző bizottsági elnök, alelnök a szövetkezetben, 1955-ben Ógyallára jár, mint instruktor, 1957-ben a jnb mezőgazdasági osztályára kerül, aztán idegösszeomlás következtében lábai megbénulnak. Rokkantsági állományba kerül, csak bicegve tud járni. S akárhogyan is történt, alakult általa, körülötte minden, a CSEMADOK helyi szervezetében aktívan tevékenykedett végig, mostanáig, Akármiről is van szó, ami a falu kulturális életével kapcsolatos, nem választható el tőle. Az utóbbi években este hétkor indul munkába, mint éjjeliőr, s az énekés tánckari próbák is este zajlanak. Sokszor a kollégáját kéri meg, ügyeljen fel a gondjaira bízott istállóra. És hogy másokat ne zavarjon, nemrégen raktárosi posztot kért a szövetkezet vezetőségétől. Hogy az estéivel rendelkezhessen. Hogy teljes nyugalommal tovább folytathassa azt a munkát, amit ugyan nem lehet megfizetni, de abba sem lehet hagyni. MACS JÓZSEF Új negyed a falu szélén, a Nyitra folyó partjához közel. 1948 februárjától évente átlag 18 új ház épült a faluban Az ötödik évfordulón Schiller: Ármány és szerelem c. drámáját mutatta be a színház (Fazekas Imre és Tóth László) Színházunk a felszabadulás utáni években, szocialista társa" dalmi kibontakozásunk küszöbén, a nemzetiségi kérdés lenini megoldásának gyakorlata kapcsán létesült. Az első állandó hivatásos magyar színház létesítése a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban elősegíti és feltételezi a szocialista kultúra és művészet fejlődését, a dolgozók szocialista nevelését, és egyúttal kézzelfogható bizonyítéka a nemzetiségi kérdés hangsúlyozott és meggyőző marxista-leninista megoldásának is“ — állapítja meg dr. Krivosík István, a MATESZ igazgatója. Húsz év nem nagy idő, mégis hosszú az út a Tűzkeresztség bemutatójától Az ember tragédiája bemutatójáig. A közbeeső 134 bemutatóban s az ezeket követő mintegy 7000 előadásban rengeteg munka fekszik. Az előadásokat kb. 2 millió néző tekintette meg. Nemzetiségi viszonyainkat tekintve örvendetes ez a szám. bár még nagyobb is lehetett volna, illetve lehetne, de erről majd a továbbiakban szólok még. „Különös művészet a színház művészete! — olvastam valahol —. Különös, mert a legtünékenyebb — az alkotás pillanatában máris elillan —, de mégis a legközvetlenebbül nyúl bele az emberek életébe. Különös, mert benne sokféle művészet olvad eggyé. Tartalmi és formai szempontból egyaránt végtelenül gazdagok, változatosak a lehetőségei, ősi, kezdetleges formáitól végtelen sok változáson ment át. De alapvető lényegét tekintve mégis változatlan maradt: megelevenített emberi cselekvéssel eszmei és érzelmi hatást elérni mégpedig meghatározott időn belül lezajló, majd nyomtalanul a semmibe vesző előadás útján. Igen, az előadás nyomtalanul a semmibe vész. Ezért a nézőnek ott helyben, egyvégtében kell azt végignéznie. A színház lényegéből fakadó, minden időkben érvényes alapkövetelmény tehát: a hatáskeltés különböző eszközeivel érdekesnek lenni s igy a nézőt az egész előadás tartama alatt helyhez kötni, természetesen szem előtt tartva a színház eszmeiségét és nevelő funkcióját...“ Megállapíthatjuk, hogy a színház vezetősége, dramaturgiája és művészei a fenti gondolatok szellemében cselekedtek és dolgoztak sokszor bizony igen mostoha viszonyok közt. De dolgoztak és dolgoznak, mert tudják, hogy mi a feladatuk és a küldetésük: a dolgozókat a kommunizmus ideológiájának és Csehszlovákia Kommunista Pártja, valamint az állam kultúrpolitikai irányelveinek szellemében nevelni. Dr. Krivosik István színházigazgató ezt így fogalmazta meg: „A Magyar Területi Színház működését és társadalmi küldetését arra alapozzuk, hogy a kultúrpolitika szerves része pártunk és államunk politikájának, A tizedik évfordulót Dávid Teréz: Az Asszony és a Halál c. drámai költeményével ünnepelte a színház (Ferenczy Anna) Podhorsk^ és Nagy László felvételei
