A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-19 / 3. szám
A Vág menti ősi őrvár Természeti szépségekben gazdag hazánk ékkövei a nagy történelmi múltról regélő várak, várromok. Kevés európai országban épült annyi vár, mint a mai Szlovákia területén. A méltóságteljesen hömpölygő, nyugodt vizű óriásfolyó, a Duna. a lusta vizű Morva partján, a vadregényes, színpompás panorámájú Vág-völgyben, meg a Garam mentén, és a Kis-Kárpátok sűrű erdőinek mélyén stratégiai fontosságú várak, várkastélyok épültek, melyeket erős védőfalakkal vettek körül, hogy ellenállhassanak az ellenség támadásainak. A szlovákiai várak királya: a trencséni vár. A vágparti mészkő platón álló büszke várrom hazánk gazdag történetének tanúja. Sok történész joggal nemcsak a szlovákiai várak királyának, de a legrégibb ősi várnak tartja, mert már 179- ben — és ezt korabeli írásos feljegyzés (emléktábla) is igazolja — a II. római légió 855 harcosa táborozott a trencséni táborban, akik a kvádok elleni győztes harcukat kőtáblán jegyezték föl a utókornak. A magyar honfoglalás idején a trencséni várerődítmények fontos stratégiai jelentősége volt. A zobori apátság kódexe Iliiben említi a várat, és IV. Béla magyar király uralkodása idején már megerősített helyről — Trusum néven — ír a történetíró. A vágparti várért ádáz harcok folytak. Vitathatatlan, hogy a trencséni vár Csák Máté idejében (1260—1321) élte fénykorát. Az oligarcha Csák Máté kezében évtizedeken át nagy hatalom összpontosult. Határozólag beleszólt az or- ' szág sorsának irányításába. Sok éven át Károly Róbert király híve volt, majd amikor törvénytelen foglalásaiért a király tánokmersterségétől megfosztotta és gyűlölt ellenségének mondotta — fellázadt, és 1311-ben Budát is ostrom alá vette; de a királyi hadak szétverték seregét. A megerősödő királyi hatalom Csák Máté uralmának körét egyre jobban megnyirbálta, de kiterjedt birtokai csak halálával jutottak az uralkodó kezébe. Csák Máté, a trencséni vár ura a hatalmába kerített országrész uralkodója volt. Hadsereget, udvart tartott, külön pénzt veretett és külön bírósága is volt. Üj falvakat alapított és törvényei sokkal demokratikusabbak voltak, mint az uralkodóé. A kezében tartott területet „Terra Mathei“-nek nevezték, s még ma is mint tájegységnek Mátyusföld a neve. A kiskirály halála után a trencséni vár Károly Róbert magyar király kezébe került. 1335-ben János cseh és Kazimir lengyel király a magyar uralkodó jelenlétében a trencséni várban pecsételte meg a békét. A királyi vendégek tiszteletére nagy lakomákat és lovasjátékokat rendeztek a várban. 1431-ben a husziták támadták meg a várost. Elkeseredett harcok után Trencsén városát felégették, de a várat nem tudták bevenni. 1454-ben Hunyadi János lett a vár ura, majd Mátyás király is gyakran tartózkodott a várkastély falai között. Hunyadi Mátyás 1476-ban, leghűségesebb barátjának és hadvezérének, Szapolyai István nádornak, a leggazdagabb magyar főnemesnek tizenötezer aranyért eladta a trencséni várat, aki azt hatalmas költséggel átépítette, védőfalakkal és bástyákkal látta el. A Vág menti őrvárból kényelmes várkastélyt épített, ahol feleségével, Hedvig tescheni hercegnővel élt. Szapolyai István és a lengyel származású hercegnő boldogan, nyugodtan éltek. Nem kellett rettegniök az országban garázdálkodó török hordáktól, mert a mészkőplatón álló büszke vár bevehetetlen erődítmény volt. Boldogságukat és nyugodt életüket csak egy körülmény zavarta. A várban nem volt ivóvíz... A szolgáknak a vágparti kutakból meredek utakon kellett minden csepp vizet a várba felhordaniok. Szapolyai az A délnyugati oldalon levő őrtorony ország leghíresebb kútfúróit is a várba rendelte, de a munkát, noha a dúsgazdag főnemes a vízért fejedelmi ajándékokat ígért, senki sem merte vállalni. — Olyan ez a szikla, mint az érc, nem lehet benne kutat vágni, két élet is kevés volna ahhoz, míg éjjel-nappali munkával .vízre bukkannánk — mondogatták. A trencmi var ■
