A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-29 / 26. szám

Az idei londoni nemzetközi bútorkiállitás egyik legérdekesebb darabja volt az „AD 2000“ elnevezésű szék, amelynek poliészter héja egy darabban, ön­téssel készül. Formája és anyaga egyaránt illik a lakásokba, kertekbe, hiva­talokba, szállodákba. A héjba szövettel vagy műanyaggal bevont tetszetős, kényelmes habpárna kerül, s így szerelik a robusztus fém forgó-lábra. A műanyag héj fehér, tűzpiros és barna színben készül. ÖTLET Telefonkagylóval a kéz­ben nehéz írni, jegyez­­getni és több résztvevős telefon-konferenciát sem lehet rendezni, a hagyo­mányos készülékekkel. Mindezeket a problémá­kat megoldja az NSZK- ban forgalomba hozott „Clessi“ elnevezésű új típusú telefonerősítő, a­­melyet nem kell gumi tapadó koronggal a ké­szülékre erősíteni, nin­csenek összegubancolódó kábelei, nehezen kezel­hető nyomógombjai. Ke­zelése nagyon egyszerű: a kívánt hangerőtől füg­gő távolságban kell a készüléket mellé helyez­ni, s kissé el kell fordí­tani, ezzel máris be van kapcsolva, tisztán és ért­hetően felerősíti a be­szélgető partner hangját. Energiaforrása cserélhe­tő szárazelem.- TALÁLMÁNY Ez a mindentudó műkéz nem ejti el, de nem is Toppantja össze az olyan szabálytalan alakú tár­gyakat sem, amilyen a tojás. A védőkesztyű nélküli képünkön látha­tó műkéz több évi el­mélyült kutatás eredmé­nye. Huzalok soroza­ta mozgatja a három­­„ízületes“ műujjakat, a­­melyeknek hajlásszögeit úgy határozták meg, hogy az emberi kéz mű­ködését a legjobban utá­nozzák. Ha szabálytalan alakú tárgyat érint meg vele viselője, az egyik „ujjperec“ hozzáér a tárgyhoz, s a többi úgy hajlik, hogy a műujj kö­rülvegye a tárgyat — akárcsak az emberi kéz —, s az egész akciót egyetlen huzal megfe­­szülése irányítja. A „mindentudó“ műkezet — amely egyelőre csak mintapéldány — kis pa­lackokban tárolt sűrített gáz vagy törpe villany­­motor működteti.-I— 2500 ÉVES VAROS Szovjet régészek 2500 éves ősi város maradványait fedezték fel Tádzsikisztánban. Az ősi keletiráni település a manapság Tepe-Shah néven ismert domb tetején épült, közepén nagy kiterjedésű palotá­val. A helyszínen talált szobrok­ból, érmékből és sírokból a kuta­tók arra következtetnek, hogy a dombon a bonzkorban, körülbelül háromezer évvel ezelőtt települtek meg. Egy női sírban gazdag sír­mellékletre: három nagy arany tá­nyérra és 800 ezüst díszre bukkan­tak. Értékes leletek az egyiptomi amulettek és indiai nyakláncok is. Mindez azt bizonyítja, hogy a fej­lett civilizációs szinten élő város lakóinak jó kapcsolatuk volt a Közép-Kelet kultúráival is. Ez a második eset, hogy Tádzsikisztán­nak ezen a részén értékes régészeti leletet találnak. 1878-ban 180 arany és ezüst tárgyat fedeztek fel — ezek Indiába és a londoni Bri­tish Museumba kerültek. A szovjet régész-expedíció ezen a nyáron tovább folytatja kutatásait. OLTÓANYAG A NEMI BETEGSÉGEK ELLEN A nemi betegségek száma világ­szerte újra aggasztóan növekszik, az Egyesült Államokban immár járványos méreteket öltenek. Mind­eddig nem sikerült a nemi betegsé­gek ellen hatásosan védő oltóanya­got kifejleszteni. A varsói Ludwik Hirzfeld mikrobiológiai intézetben végzett legújabb kutatások fel­csillantják a reményt, hogy rövi­desen megszületik a szifilisz ellen hatásosan védő oltóanyag. A kí­sérletek során csaknem százszáza­lékos eredménnyel sikerült meg­védeni az új oltóanyaggal kísérleti nyulakat a Trepanoma pallidum szifilisz-kórokozó virulens törzsei­től. Az új oltóanyag klinikai ki­próbálása előtt még további széles körű állatkísérletekre van szükség. A HASADASOS ELMEZAVAR OKAI Amerikai kutatóorvosok hasadásos elmezavarban szenvedő betegek vérlemezkéinek enzimtartalmát elemezve kimutatták, hogy a szki­­zofréniás betegek vérlemezkéiben kevesebb a manoamin oxidáz enzim, mint az egészséges embere­kéiben. A csökkenés arányos a be­tegség súlyosságával. Olyan ikre­ket is bevontak a vizsgálataikba, akik közül az egyik hasadásos elmezavarban szenved, a másik testvér azonban nem, és mind­kettőjük szervezetében csökkent manoamin oxidáz mennyiséget ta­láltak, ami arra utal, hogy az en­zimhiány csak a meglevő hajlamát jelzi a betegségnek és nem követ­— kezménye. Ha a vérlemezkék en­zimhiánya az egész szervezetre s különösképpen az agyra is álta­lánosítható, ez arra utalna, hogy a hasadásos elmezavarnak geneti­kai tényezők az okai és a környe­zeti tényezők nem döntő hatásúak. VESZÉLYTELEN MAJMÉRGEK A fogászati intézetek gyakorlatá­ban jobbára ftorotán-dinitrogén­­oxid-oxigén gázkeverékkel altat­ják el a járóbetegeket. A haloid tartalmú ftorotán a kloroformhoz hasonlóan májméreg, amely ártal­masán befolyásolhatja a máj mű­ködését. A moszkvai orvosi egye­tem sztomatológiai tanszékén 30 olyan betegen végeztek beható vizsgálatot, akiken altatókosaras altatással hajtották végre a fog­műtétet. Az elemzésekből egy­értelműen kitűnt, hogy a gázkeve­­rékes altatás nem okoz májkároso­dást. SZEMCSE NÉLKÜLI FOTÓANYAG A hollandiai Philips kutatólabora­tóriumban olyan újfajta fényérzé­keny anyagot fejlesztettek ki, amelynek fotorétege teljesen szemcsementes. Az integrált áram­körök maszkjainak előállításakor sok nehézséget okozott, hogy a hagyományos fotóanyagokkal csak korlátozott helyi felbontóképessé­get lehet elérni. A fotóanyag zse­latinrétegébe mintegy hat mikron méretű ezüsthalogén-szemcséket ágyaznak be. Maga ez a szemcse­szerkezet is erős fényszóródást idéz elő, a viszonylag nagy réteg­­vastagság pedig túlszárnyalja a le­fényképezendő tárgy mélységéles­ségét és ezzel rontja a leképezés felbontását és kontrasztosságát. A hagyományos fotóanyaggal az egy mikronnál kisebb részleteket még a legtökéletesebb gyártás­­technológiával sem lehet leképez­ni. Az újfajta fotóanyag a fény­­érzékeny komponens molekuláris porlasztásával készül: ezt üveg­alátéten kialakított 1,6 mikron vastag átlátszó műanyag fóliára viszik fel. A kísérletek során 0,5 mikronos felbontóképességet értek el az új anyaggal, és a szakértők véleménye szerint kedvező körül­mények között még a 0,3 mikronos részletek is megkülönböztethetők egymástól a képen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom