A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-22 / 25. szám

TÖRTÉNELMI TÜKÖR JÜNIUS 27 — 25 éve, 1948-ban egyesült a Csehszlovákiai Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt. — 175 éve, 1798- ban Recanatiban született Giacomo Leopardi költő, nap­lóíró, gondolkodó, fi­lológus, az olasz nemzeti megújhodás, a rinascimento leg­nagyobb költője. Le­opardi az olasz ro­mantika büszkesége. A világfájdalom köl­tője; világfájdalmá­ban semmi póz, sem­mi másodlagos, ha­nem élete és szenve­dése szólal meg re­ménytelen hangokon. JÜNIUS 29 — 180 éve 1793-ban született Josef Ressel csehországi szárma­zású osztrák techni­kus. Több jelentős találmánya közül leg­fontosabb a gőzhajó mozgatására alkalmas hajócsavar feltalálá­sa, amely a múlt század közepén for­radalmasította a gőz­hajózást. Resselnek 1863-ban a bácsi műegyetem előtt szobrot emel­tek. Meghalt 1857. Qktóber 10-én Leibachban. — 25 éve, 1948-ban nyílt meg hazánk részvé­­• telével a nemzetközi Duna-értekezlet Belgrád­ban, ahol megalakult az új Duna-Bizottság. amelyben csak a nyolc Duna menti ország kép­viselői vesznek részt, ez hivatott dönteni a du­nai nemzetközi hajózást érintő valamennyi kér­désben. JÜNIUS 30 — 80 éve, 1893- ban Lipcsében szüle­tett Walter Ulbricht, az NDK Államtaná­csának elnöke. Bú­­torasztalosságot ta­nult, 1908-ban belé­pett a Szociáldemok­rata Ifjúsági Szer­vezetbe, majd 1912- ben a Német Szociál­demokrata Pártba. 1915—18-ban katonai szolgálatot teljesít és antimilitarista propagandát folytat. 1919-ben részt vesz a Német Kommu­nista Párt lipcsei szervezetének megalakításá­ban. 1921—23-ban a kommunista párt thüringiai kerületi vezetőségének titkára. 1923-tól a Köz­ponti Bizottság titkára, 1924—25-ben a Komin­tern végrehajtó bizottságában dolgozik. 1926-tól 1943-ig a Német Kommunista Pártot képviseli a Kominternben. 1933-ban Párizsba, Prágába, majd 1938-ban Moszkvába emigrál és irányítja a német munkásmozgalom illegális tevékenységét. 1945-ben visszatér Németországba, ahol azóta is jelentős állami és pártfunkciókat tölt be. — 20 éve, 1953-ban hunyt el Pudovkin, Vszje­­volod Illarionovics szovjet filmrendező. Rende­zői és filmesztétikai munkássága jelentős hatást gyakorolt a szovjet, de főleg a világ filmművé­szetének fejlődésére. Ismertebb filmjei: Anya, Dzsingisz kán utóda, Szuvorov, Nahimov tenger­nagy, Visszatért szerelem. Magyarra fordított szakkönyve: A film technikája. Született 1893- ban. Hogyan fogunk lakni Az idén ősszel, szeptember 24—29 között tartják meg Bratislavában a szocialista országok mű­építész-szövetségei szimpóziumának II. trienáléját, melynek központi témája a szocialista lakáskul­túra városképző elemeinek és lakástér-értékeinek kialakítása. A szimpózium része lesz egy repre­zentatív kiállítás is, ahol felsorakoztatásra kerülnek azok a legújabb eredmények, amelyeket a résztvevő országok e téren az utóbbi időben elértek. Az idei szimpóziumot a Csehszlovák Mű­építészek Szövetségének megbízásából a Szlovákiai Műépítészek Szövetsége rendezi meg. A szim­pózium céljáról és az itt megtárgyalásra kerülő kérdésekről beszélgettünk Ivan Michal műépí­tésszel, a Szlovákiai Műépítészek Szövetségének elnökével. 0 Mi adta az ösztönzést a szocialista lakás­­kultúráról való szimpóziumok megrendezé­sének gondolatához? — A gondolat nem régi keletű. Központi po­litikai és igazgatási szerveinknek és a Szlová­kiai Építőművészek Szövetségének kezdeménye­zésére 1970-ben került sor az első ilyen szimpó­zium megrendezésére az európai szocialista or­szágok műépítészeinek részvételével. Ez volt az első ilyen találkozó a maga nemében, ahol a résztvevők a lakáskultúrával és a lakáskörnye­zettel kapcsolatos problémák megoldásával fog­lalkoztak, kölcsönös összefüggéseiben. Ennek legfőbb eredménye volt, hogy hozzájárult a la­káskultúra kiindulási alapjainak és irányvona­lainak kialakításához a szocialista rendszer fel­tételei között. Tekintettel a szimpózium magas szakmai szín­vonalára s az értékes felszólalások nagy számá­ra. a résztvevők úgy döntöttek, hogy minden há­rom évben kiállítással egybekötött hasonló szim­póziumot fognak rendezni Bratislavában, ahol megtárgyalják a lakáskultúrával kapcsolatos kér­déseket a szocialista országok valamennyi mű­építész-szövetsége képviselőinek részvételével. A szocialista műépítészek igyekezete a lakáskultú­ra problémáival foglalkozó ilyen találkozók meg­rendezésével főképp arra irányul, hogy a KGST- országok programjaiban összehangoltan alkal­mazni lehessen a helyzet sokoldalú elemzésével szerzett alapvető ismereteket és a lakáskultúra fejlődése iránti távlati igényekre vonatkozó köl­csönösen ellenőrzött elképzeléseket, valamint a városaink és településeink lakáskörnyezete ki­alakításának variáns lehetőségeire vonatkozó ur­banisztikai és építészeti nézeteket. A szocialista lakáskultúráról megrendezésre kerülő második szimpózium előkészítésével kap­csolatban a szocialista országok műépítészeinek képviselői már a múlt évben konzultatív érte­kezletet tartottak, ahol a Szlovákiai Műépítészek Szövetsége javaslatot terjesztett elő az idei ta­nácskozások napirendjére. A Szovjetunió, Ku­ba, Mongólia, az NDK, Lengyelország, Bulgária, Magyarország, Románia műépítész szövetségei, a cseh, a szlovák és a csehszlovákiai szövetségi műépítész—szövetségek itt egyetértésüket fejez­ték ki a szimpóziumnak Bratislavában történő megrendezésével és bejelentették részvételüket ezen a találkozón. 0 Milyen kérdések szerepelnek majd a szim­póziumon, milyen lesz a munkarendje? — A tárgyalások három nagy témakörre ta­golódnak. Az első csoportba tartoznak a szocia­lista országok lakosságának a lakáskultúrával és az életkörnyezettel kapcsolatos igényeivel összefüggő kérdések. A második témakör: a la­kóház-együttesek szerepének és kialakításának értékelése a szocialista város struktúrájában és szervezésében; a. harmadik pedig: a szocialista országok beruházáspolitikájával és a lakásépítés elveinek gyakorlati megvalósításával kapcsola­tos kérdések. Ezek, persze, csak fő témakörei a szimpózium­nak. A tárgyalások napirendjén olyan kérdések is szerepelnek majd, mint például a lakás kap­csolata a külső környezettel, összefüggése a ter­mészeti környezettel, a zöld övezettel. A műépí­tészek foglalkoznak majd a lakótelepeink jelen­legi egyhangúsága, sablonossága kiküszöbölésére irányuló elképzelésekkel, azzal, hogyan lehetne városainknak fokozatosan új arculatot adni, ép­pen szocialista társadalmunkra jellemző kifeje­ző vonásokkal. Beszélni fognak továbbá az ut­cáknak, közterületeknek az új térkialakító felfo­gás szerinti rehabilitálásáról, vagyis hogy az ut­cák azok a helyek, amelyek összpontosítanák és szervesen összekapcsolnák a lakás, a közlekedés, a kereskedelem, a szolgáltatások, a kultúra, a pihenés és a szórakozás, felüdülés valamennyi nélkülözhetetlen funkcióját. Korrigálni kívánjuk az egyrendeltetésű együttesek — lakótelepek építésére vonatkozó, bizonyíthatóan helytelen nézeteket; a lakótelepek éppen ellenkezőleg, vá­rosainkban sokoldalú, komplett élettérré kelle­ne hogy legyenek. A gyakorlat számos esetben azt mutatja, hogy sok lakótelep csak alvóhellyé változott, s lakóiknak érdeklődésük és szükségle­teik kielégítését másutt, gyakran lakásuktól igen távoli helyeken kell keresniük. Ezzel egyrészt túlságosan nagy megterhelésnek, forgalomnak vannak kitéve a város központi zónái, az ún. ci­ty, másrészt viszont elégtelen a kihasználása az alapvető városi funkcióknak és az ezekhez kap­csolódó berendezéseknek. Ezzel függ össze az a törekvés is, hogy fokozatosan szervesen össze­kapcsolódjék a lakás, a munka, az aktív pihe­nés és a művelődés funkciója. Egyebek között beszélni akarunk a szimpóziumon az ún. föld alatti urbanizmus problémáiról. • Végezetül: mi az idei szimpózium fő kül­detése? — Mindenekelőtt, hogy felelősen rámutasson a megtárgyalásra kerülő problémakör fontossá­gára és következményeire s arra, hogy lehetsé­ges az alkotó hozzáállás a lakáskultúra aktív fejlesztéséhez a szocialista társadalom feltételei között. A témák megválasztásában a CSKP XIV. kongresszusa által a társadalomnak a lakosság életszínvonala emelésében és a lakáskultúra sza­kaszán a szocialista életkömyezet kialakításá­ban mutatkozó növekvő igényei kielégítése te­rén kitűzött feladatokból indultunk ki; továbbá a szocialista országokban szerzett architektoni­kái és urbanisztikai tapasztalatok és jelenlegi nézetek elemzéséből, valamint azokból az ötle­tekből és javaslatokból, amelyek a problémakör megoldására vonatkozóan a műépítész-szövetsé­gekben és első szimpóziumunkon elhangzottak. A baráti műépítész-szövetségek tagjai közül ak­kor többen azt javasolták, hogy figyelmünket főképp a városok urbanisztikai-architektonikai kialakításával kapcsolatos problémákra összpon­tosítsuk, különösen fő városkialakító elemeinek szempontjából. A városalakító mozzanatok, amelyek szorosan összefüggnek a szocialista település kialakítása iránt támasztott funkcionális, területrendezési és biopszichikai szükségletek és igények új, mé­lyebb értelmezésével, egyáltalán nem öncélúak vagy formálisak. Többségükben nehezen lemér­hető vagy meghatározható tényezők ezek, de ép­pen ezeknek megoldása történik számos urba­nisztikai-architektonikai koncepciónkban nem ki­elégítő módon, másrészt viszont végső szempont­ból döntő módon befolyásolják lakosságunk kulturált életkörnyezetének kialakítását. A II. bratislavai szimpózium következtetései, eredményei kiindulási alapul szolgálnak majd nemcsak a csehszlovák műépítész-szövetség, ha­nem a baráti műépítész-szövetségek munkájához is a tömeges lakásépítés feladatai progresszív megvalósításának területén. Amint már említettem, a szimpóziummal kap­csolatban kiállítás is nyílik Bratislavában a szo­cialista lakáskultúráról; ennek megrendezésével a Csehszlovák Műépítészek Szövetsége a Cseh Műépítészek Szövetségét bízta meg. Fényképe­ken, tervrajzokon és maketteken kívánjuk do­kumentálni az építészeti megoldások elemzé­sének eredményeit, valamint az építőművészet helyes fejlődési irányzatának optimális tenden­ciáit a lakáskultúra területén Csehszlovákiában. A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlace. 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p. KoSi­­ce. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon Kontár Gyula, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom