A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-15 / 24. szám
JOBBET ÉS JOBBAT Festői környezetben, Rozsnyófürdőn tartották meg a CSEMADOK idei — immár huszadik — járási konferenciáját május 12-én és 13-án. A jubileumi konferencián a rozftavai (rozsnyói) járás 35 helyi szervezetét 102 küldött képviselte. A járási konferencia küldötteit és vendégeit Gordon Béla, a járási bizottság elnöke üdvözölte, majd a küldöttek meghallgatták Szőllős Sándor titkári beszámolóját. A beszámoló elemezte a bel- és külpolitikai helyzet alakulását, majd rátért a CSEMADOK tevékenységének értékelésére. A helyi szervezetek élete egybeolvadt a falvak gazdasági, társadalmi és kulturális életével — hangsúlyozta beszámolójában Szőllős Sándor. A beszámoló megállapította, hogy az előző járási konferencia határozatait a helyi szervezetek teljesítették. Megrendezték a járásban az énekkarok országos vetélkedőjének selejtezőjét, a forradalmi dalok fesztiválját, több helyi szervezet bekapcsolódott a Nagy évfordulók című vetélkedőbe és szép sikerrel szerepelt. Méltó keretek között ünnepelték meg a negyven évvel ezelőtti gömörhorkai tragikus kimenetelű munkástüntetés évfordulóját. De számtalan előadás, irodalmi est és egyéb kulturális rendezvénnyel gazdagította a CSEMADOK a járás magyarlakta községei dolgozóinak életét. A kulturális tevékenység mellett jól dolgoztak a szakbizottságok is, nevezetesen a népművelési és népművészeti szakbizottságok, de ezen a területen még korántsem merítettek ki minden lehetőséget. Terveiket a lehetőségekhez mérten összhangba kell hozni a járási népművelési otthon terveivel. A beszámolóból megtudtuk, hogy 12 CSEMADOK-tánccsoport működik aktívan a járásban, az elmúlt két évben a helyi szervezetek 65 irodalmi estet, illetve író-olvasó találkozót rendeztek, s hogy a járás területén — többnyire társadalmi összefogással — 19 új művelődési otthon épül. A beszámoló a sikerek mellett a fogyatékosságokra is felhívta a küldöttek figyelmét. Elsősorban az öntevékeny színjátszás stagnálását hangsúlyozta, amelynek okát abban látják, hogy nincs módjában a járási bizottságnak az öntevékeny színjátszó csoportok vezetői számára megfelelő szintű rendszeres továbbképzést biztosítani, főleg anyagi nehézségek miatt. A beszámoló után a konferencia vitafelszólalásokkal folytatta a tanácskozást. i A konferencia első napját érdekes kultúrműsor zárta. Azért hangsúlyozzuk, hogy érdekes, mert nemcsak tartalmában volt az. de elsősorban azért, mert maguk a konferencia küldöttei adták, amolyan „ki mit tud" alapon. Volt itt szavalat, tréfa, népdal, s a kecsőiek még egy irodalmi színpadi előadást is „összehoztak“ . Másnap, 13-án a konferencia vitával folytatta a tanácskozást. A felszólalók beszéltek a szervezeti életről, a kulturális — népnevelői munkáról. Többen megemlítették, hogy az adott lehetőségeket jobban ki kellene használni. Volcsko elvtárs pedig a belső igényesség és a társadalommal szembeni felelősségtudat megerősítését sürgette a CSEMADOK munkájában. Többet és jobbat adhatnánk egymásnak — mondta. Bati Árpádné több író-olvasó találkozót sürgetett. Labanc István felszólalásában a gazdasági és kulturális élet kölcsönhatásáról beszélt, s mint a Bányászmúzeum igazgatója a népi hagyományok, népművészeti alkotások, a szellemi és tárgyi értékek felkutatásának szükségességét emelte ki. A vita után a küldöttek megválasztották a 35 tagú járási bizottsá-Dusza István felvétele got. A választás után három helyi szervezet a szervezeti élet, a kulturális munka, valamint a népművelés terén elért eredményekért megkapta a járási bizottság vándorzászlaját. A berzétei, a gömörhorkai és a tornagörgői helyi szervezetek minden bizonnyal megérdemelték a kitüntetést. Balázs Béla, a CSEMADOK KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság küldötte, Rozsnyó szülötte tartalmas felszólalásában meleg szavakkal értékelte a helyi szervezetek munkáját, beszélt, a februári győzelem nagy jelentőségéről és ennek kapcsán a járás haladó munkásmozgalmi hagyományai ápolásának fontosságáról. .. A konferencia után a megválasztott új vezetőség megtartotta első ülését s új elnököt választott Gordon Béla személyében. — gs— A MAJOR ISTVÁN-pályázat értékelése A Major István születésének 85. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázatot értékelve meg kell állapítani, hogy a pályázat — bár a vártnál kisebb visszhangot váltott ki — nem tekinthető eredménytelennek. A beérkezett, nem nagy mennyiségű s jórészt minőségileg is szerény pályaművek a lehetőségekre utalnak, arra, hogy a pályázatok meghirdetése a CSEMADOKon belüli honismereti munka kiszélesítéséhez, hatékonyságának fokozásához kapcsolódva fontos szerepet tölthet be a dél-szlovákiai haladó hagyományok ápolásában. A Major István életútját és munkásságát ismertető feldolgozásokat egyetlen — az egész pályázatnak is bizonyos rangot adó — munka, Grek Imre több mint 60 oldalas, fénykép- és dokumentumgyűjteménnyel kiegészített pályaműve képviseli. E pályamű erőssége az elismerést érdemlő adatfeltárásban van. Meg kell viszont jegyezni azt is, hogy az adatgyűjtés nem szisztematikus, minden fontossági vagy tematikai teljességre való törekvést nélkülöző kutatómunkával szerzett dokumentumok számbavételére szorítkozik. S ez a módszer a Major István életútját és tevékenységét bemutató dolgozatban is visszatükröződik. A feldolgozás ugyanis meglehetősen hézagos. Így pl. a Major István fejlődésében rendkívül fontos szerepet játszó húszas évek ismertetése csupán néhány alapvető adat felsorolásában merül ki, s Major István életének szinte legfontosabb szakasza, az antifasiszta népfrontpolitika időszaka is csupán a szélesebb körben ismert tények bemutatására korlátozódik. A munka pozitívumait azok az érdekes életrajzi mozzanatok jelentik, amelyek a hozzátartozóktól vagy közvetlenül Major Istvántól szerzett információkon alapulnak. Grek Imre pályaműve a Major István szerepét és munkásságát összefüggésekben bemutató monografikus feldolgozás. A pályázat követelményeit ugyan nem elégíti ki, de számot tarthat a beküldött egyedüli igényesebb munkának kijáró legmagasabb díjazásra. A visszaemlékezések közül egyedül Federmayer Istváné rendelkezik azokkal az ismérvekkel, amelyek a propaganda-munkában is hasznosítható dokumentációs értéket kölcsönöznek a múltra való emlékezésnek. A tapasztalt újságírónak 1948 februárja utáni hónapok hangulatait is felidéző olvasmányos írásában a személyes élmények kereteit meghaladó, értékes és érdekes emlékképekkel világít rá Major Istvánnak az Üj Szó megindításában játszott szerepére. A többi visszaemlékezés értékelése csupán a tiszteletet érdemlő szándék és igyekezet méltányolásáig terjedhet. Ugyanez mondható el Balázs Péternek műfajilag nehezen körülhatároló írásáról, mely a korabeli lapokban és a közelmúltban megjelent cikkek alapján sorakoztatja fel a kosúti események ismert tényeit. Felhívás a CSEMADOK alapító tagjaihoz és tisztségviselőihez 1974-ben ünnepeljük a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulóját. Szervezetünk sokirányú negyedévszázados munkája üdvösen hatott a csehszlovákiai magyarság életére, elmélyítette a magyar és szlovák dolgozóinak barátságát. Lapunk a Hét is méltón hozzá akar járulni e jelentős évforduló méltó megünnepléséhez. Cikksorozatokban, visszaemlékezésekben, riportokban és más módon publikálni akarjuk a CSEMADOK 25 évének eredményeit. A kezdeti évekről kevés az Írásos emlék, korabeli fénykép, oklevéi, zászló stb. Hogy a még meglévő írásos és tárgyi emlékek el ne kallódjanak, kérjük mindazokat, akiknek ezek a birtokában vannak, értesítsék szerkesztőségünket. Az írásos emlékeket (alapító jegyzőkönyv, tagok névsora, tagkönyv, az alapító tagok fényképe, felvételek a helyi szervezet munkájáról, járási kerületi és központi akciókról, értekezletekről, tanfolyamokról, konferenciákról, közgyűlésekről stb.) küldjék el szerkesztőségünk címére (Hét szerkesztősége, Bratislava, Obchodná 7). Kérjük a CSEMADOK alapító tagjait és tisztségviselőit, írják meg emlékeiket, hogyan és mikor alakították meg falujukban a CSEMADOK-ot, ki volt az első elnök, melyek voltak a legfőbb munkasikereik, nehézségeik stb. A visszaemlékezésekhez csatolják a korabeli fényképeket és dokumentumokat is. A fényképekre írják rá az évet, nevezzék meg a rajta szereplő személyt és eseményt, amelyről a felvétel készült. A Hét szerkesztősége a dokumentáris értékű fényképekről, újságkivágásokról, oklevelekről, tárgyi emlékekről fotómásolatot készít és visszajuttatja a tulajdonosokhoz. A legjobb, legértékesebb visszaemlékezéseket és dokumentáris értékű felvételeket lapunkban közöljük Hét szerkesztősége HASZNOS KEZDEMÉNYEZÉS A Kerületi Művelődési Központ, a CSEMADOK koSicei (kassai) városi és járási bizottsága közös rendezésében május 25-én és 26-án kétnapos tanfolyamot szerveztek a kelet-szlovákiai magyar népművészeti együttesek vezetői számára. A tanfolyamon mintegy harminc népi tánccsoport vezetője vett részt. A kétnapos tanfolyam az első ilyen közös akció volt, s mindjárt azt is hozzátehetjük, hogy hasznos és érdekes volt a tánccsoportok vezetői számára. A kétnapos tanfolyamon a tánccsoportok vezetői elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkoztak. Ezek közé tartoztak a népi együttesek szervezésének gyakorlati kérdései, a koreográfia alapjai; de hasonlóan érdekes téma volt népművészeti szempontból az etnikai felosztás s az egyes etnikumok népművészeti hagyományainak gyakorlati bemutatása. Hasonlóan érdekes témákkal foglalkoztak a tanfolyam második napján is. Említést érdemel elsősorban a népdalok gyűjtése, s a meglevő anyag gyakorlati ismertetése, valamint a kelet-szlovákiai kerület magyar lakossága népi táncainak gyakorlati bemutatása, Végül foglalkoztak a tanfolyam résztvevői a népművészeti együttesek küldetésével, s a régi hagyományok felelevenítésének lehetőségeivel színpadjainkon. A tanfolyamot Hemerka Olga és Quittner János vezették. —gs— 10
