A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-15 / 24. szám

A HÉT VENDÉGE

NADEZDA POLÓNYIOVÁ

az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma népművelési főosztályának igazgatája

TÖRTÉNELMI TÜKÖR

JÜNIUS 15

+ — Nyolcvan évvel ezelőtt, 1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a 19. század magyar zenéjének legjelentősebb mestere, a „magyar opera úttörője“. Zenészcsaládból származik, kezdő zenei tanulmányait apjától sajátította el. Már 19 éves korában kitűnően orgonáit és zongorázott. Középiskoláit részben Pozsonyban végezte. Első zenei művei is innét származnak. Később Kolozsvárra került. Ezzel kezdődött fél évszázadnál hosszabb színházi muzsikusi pályája. 1838-ban a Nemzeti Színház zenei vezetője, majd az opera karnagya lett.

A operai műsor eleinte a német színház példáját követi, de évek munkájával Erkel Ferenc megteremti az önálló magyar operakultúra alapjait. Híresebb operái: Bánk Bán — Hunyadi László — Dózsa Görg.v -- Bátori Mária — Brankovics György — István király — Névtelen hősök — Sarolta. Operákon kívül számos kórusművet és népszínmű-kísérő zenét is komponált, ö írta meg a magyar Himnusz nagysikerű zenéjét is (Kölcsey versére). 1875-ben Liszt Ferenc elnökletével létrejött Budapesten a Zeneakadémia, melynek Erkel Ferenc lett az igazgatója. 1890-ben visszavonult a nyilvánosságtól. 83 éves korában hunyt el, általános megbecsülés közepette.

JÜNIUS 19

+ — 350 éve, 1623- ban Clermont-Ferrandban született Blaise Pascal francia matematikus, fizikus, író és gondolkodó.

„Ijesztő zseni“ (Chateaubriand). Tizenkét éves korában önmagától eljutott az euklédeszi geometria végpontjáig, és értekezést írt a hangról.

Tizenhat éves, amikor ma is érvényes kutatásait befejezi a kúpszeletekről, s két év múlva tisztviselő apja számára számológépet szerkeszt. Nincs még huszonhárom éves. és megdönti a régi fizikusok egyik legtovább élő tévedését a horror vacui-ról: kísérlete során eljut a közlekedő edények egyensúlytörvényéhez és megszerkeszti a nevét viselő hidraulikus gépet. Igen jelentős mint matematikus is: a számelmélet, a valószínűségszámítás, a kombinatorika, a görbék elméletének terén végzet! kutatásai ma is érvényesek,

JÜNIUS 20

♦ — 125 éve, 1848- ban Prágában született Václav Myslbek, a cseh szobrászat egyik legjelentősebb alakja. Munkásságának kezdeti időszakában a cseh mondavilágból merítette témáit, később allegorikus (Dráma és Opera a prágai Nemzeti Színház előcsarnokában), monumentális köztéri szobrokat (Szt. Vencel lovasszobra), valamint portrékat és emlékműveket készített. (Meghalt 1922. június 2.)

JÜNIUS 22

1 — 75 éve, 1898-ban Osnabrückben született Erich Maria Remarque német antimilitarista és antifasiszta regényíró. 1933-ban emigrált Németországból; 1947-ben az Egyesült Államok polgára lett. 1929-ben megjelent lm Western nichts Neues (Nyugaton a helyzet változatlan, 1929) című regénye, amely az első világháború borzalmainak a különböző emberi jellemekre gyakorolt befolyását elemzi,-világhírnevet szerzett neki. További regényei (Visszatérés, 1931; Három bajtárs, 1938; A fekete obeliszk, 1956) a hadviseltek beilleszkedését a társadalomba ábrázolják.

• Az egész népművelés kiveszi a részét a CSKP XIV. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa és az ideológiai plénumok határozatainak biztosításából . Hogyan tükröződik ez a Művelődésügyi Minisztérium népművelési munkájában?

Szocialista társadalmunk jelenlegi fejlődésének feltételei között egyre szembetűnőbben előtérbe kerül a szocialista állam nevelő hatásának, kulturális-népnevelési hatásának jelentősége.

A munka és a közéleti tevékenység szocialista tudatának, a lakosság műveltségi és általános kulturális színvonalának emelkedése, a marxistaleninista világnézet elsajátítása és az egész társadalmi mozgás osztályjellegének megértése alapvető feltétele a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP legutóbbi kongresszusa által kitűzött igényes feladatok teljesítésének. Jelentőségüket az összes nevelési tényezők komplex ideológiai ráhatásának szempontjából ismételten hangsúlyozták és részletesen kifejtették a CSKP KB és az SZLKP KB múlt évi ideológiai plénumái.

A XIV. pártkongresszus és az ideológiai plénumok határozatainak alkalmazása a népművelési tevékenység feltételei között a népművelés egyik legalapvetőbb feladata Szlovákiában.

Ennek szellemében az egész népművelési munka a következő feladatokra irányul:

— hatékony és politikailag elkötelezett népművelési tevékenység kifejtése a népművelési reszort egész működési területén azzal a céllal. hogy megnyerjük az embereket a párt politikája aktív támogatásának és hogy kiküszöböljük az ellenséges propaganda káros hatását:

— a tudományos világnézetre, a szocialista hazafiságra. a proletár internacionalizmusra, a munkához, a társadalmi tulajdonhoz való szocialista viszonyra és az emberek közötti elvtársi kapcsolatokra való nevelés elveinek következetes alkalmazása azzal a céllal, hogy kiküszöböljük a polgári erkölcs csökevényeit az emberek tudatából, kiformáljuk szocialista erkölcsi jellemvonásaikat s ezzel hozzájáruljunk az emberek közötti szocialista kapcsolatoknak és a szocialista társadalom életstílusának végleges kialakításához;

— a dolgozók sokoldalú kulturális szükségleteinek és érdeklődésének teljesebb kielégítése összhangban a fejlett szocialista társadalom általános fejlődési irányzatával;

— a kulturális-népnevelési létesítmények rendszerének racionalizálása.

• Mik a feltételei az így irányított kulturálisnépnevelési munka sikeres megvalósításának módszertani szempontból a gyakorlatban?

Az egységes ráhatás kitűzött eszmei és tartalmi irányvonalának és elveinek módszertani szempontból konkrét és egymással összefüggő intézkedésekben is kifejezésre kell jutniuk. Ebből a szempontból a mi feladatunk központi szinten, hogy kialakítsuk a feltételeit a tárca irányító szerepe hatékony érvényesülésének, éspedig mindenekelőtt a népművelésről szóló törvény rendelkezéseinek következetes megvalósításával a gyakorlatban, a tervezés kötelező módszertani elveinek meghatározásával, az egész kulturális-népművelési tevékenység egybehangolásával és ellenőrzésével az államigazgatás egész vonalán. Kiadunk ide vonatkozó jogi normákat és rendelkezéseket, értékeljük az állami szerveknek és a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezeteknek a kulturális-népművelési munka terén kifejtett közös tevékenységét. Még hatékonyabb kutatási terveket dolgozunk ki a kulturális-népművelési munka területén és gondoskodunk róla, hogy a kutatási eredmények a gyakorlatban alkalmazásra kerüljenek. Fokozott mértékben igyekezünk gondoskodni a népművelési dolgozók szakmai képzettségének növeléséről. A népművelési reszortnak ez a célirányos tevékenysége oda irányul, hogy a népművelési munka offenzív jelleget kapjon, meglegyen a világos eszmei irányvonala. melynek célja öntudatos marxista műveltségű, szilárd politikai magatartású emberek nevelése.

• Milyen feladatokat tűz maga elé a Művelődésügyi Minisztérium népművelési főosztálya?

A népművelési főosztály célul tűzi ki egész sor koncepciós és operatív jellegű feladat kidolgozását a szervezés és az irányítás területén; e feladatok vezérfonalul kell hogy szolgáljanak a nemzeti bizottságok művelődésügyi szakosztályai számára a párt és az állam művelődéspolitikájának megvalósításában.

A CSKP XIV. kongresszusának határozatából a Művelődésügyi Minisztériumra háruló egyik leglényegesebb feladat a kulturális-népművelési tevékenység tárgyának és a fejlett szocialista társadalomban való szerepének elméleti tisztázása.

A népművelési tevékenységet nemcsak a művelődésügyi tárca feladataként fogjuk fel, hanem nagy társadalmi feladatnak tekintjük, amelyből hatáskörének keretein belül valamenynyi állami, társadalmi és gazdasági szervnek és szervezetnek ki kell vennie a részét. A nevelői ráhatás összes eszközeinek és formáinak optimális felhasználásán és célszerű egybehangolásán alapuló, ilyen komplex módon értelmezett népművelési tevékenység új feltételeket, változásokat kényszerít ki társadalmunk életmódjában és további fejlődésének távlataiban. Tevékenységünk a kommunista nevelés megvalósítására irányul s ezért befolyással kell lennie a társadalmi tudat valamennyi szférájára, aktívan kapcsolódnia az emberek legkülönbözőbb kulturális irányú érdeklődéséhez s reagálni változó kulturális szükségleteikre.

• A világnézeti nevelésen kívül, a kibontakozóban levő tudományos-műszaki forradalom s egyáltalán a dolgozók látókörének kiszélesítése szempontjából igen nagy jelentősége van az iskolán kívül felnőttoktatásnak. Mik a tapasztalatok ezen a téren?

A XIV. kongresszus határozataiban ismételten hangsúlyozta a lakosság műveltségi szintje állandó fokozásának szükségességét a szocializmus további építésével kapcsolatban. Ez elsősorban a dolgozók iskolán kívüli művelésére, az ún. felnőttoktatásra vonatkozik.

A felnőttoktatás irányításában érvényesülnek mindazok az elvek, amelyeket a szocialista állam szervei a nevelés, a művelődés- és az oktatásügy területén alkalmaznak. Az utóbbi években megnyilvánult különféle törekvésekkel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a felnőttoktatás irányítása egyértelműen az állam hatáskörébe tartozik, amelynek szerepe az integrálásban, a koordinálásban nyilvánul meg. A szervezési rendszerben a népművelési intézmények mint legkompetensebb szervek mellett megvan a maguk jogos helye a többi specializált intézményeknek, intézeteknek, társadalmi szervezeteknek, művészeti szövetségeknek is, amelyeknek részesedése a népművelési munkából a fejlődés folyamán mai formáiban kialakult. Míg elméleti síkon az utóbbi években sikerült számos alapvető kérdést tisztázni, a gyakorlatban jó néhány probléma szaporodott fel, amelyek ellentétben állnak a felnőttoktatás irányításának és szervezésének alapelveivel és központi megoldást kívánnak. Szó van itt különösen a társadalmi nevelés körülhatárolásáról (a társadalmi szükséglet — egyéni és csoportérdek relációban), bizonyos szabályok kötelező alkalmazásáról a felnőttoktatásban, a tervezés és az ellenőrzés, az anyagiműszaki biztosítás kötelező módjának megszabásáról, valamint egész sor belső jellegű szakmai problémáról.

Körülbelül ilyen méretekben mutakozik a jelenlegi helyzet s ebből erednek azok a problémák is, amelyeknek megoldásával a Művelődésügyi Minisztériumnak a többi partner szervezet bevonásásával foglalkoznia kell, hogy a felnőttoktatást is sikerüljön egységes rendszerként megszervezni. E rendszert emellett a kulturális-népművelési tevékenység részeként tekintjük, amely rendelkezni fog az önállóság valamennyi feltételével.

A C SÉMA DÓK Központi Bizottságának képes hetilapja.

Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. -Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Űstredná expedícia tlaée, 88419 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a V^chodoslovenské tlaéiame, n. p. KoSice. Előfizetési díj negyedévre 39,- Kés, fél évre 78,- Kés, egész évre 156,- Kés. Kéziratokat nem orzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkezbesitő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46.

Címlapunkon és a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele