A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-25 / 21. szám

A HÉT VENDÉGE CAMBALOVÁ VINCENCIA a Szövetségi Gyűlés képviselője TÖRTÉNELMI TÜKÖR MÁJUS 28 — 130 éve, 1843-ban Gyerőmonostoron szü­letett Gyarmathy Zsigmondné Hóry Etelka' író, néprajzi gyűjtő, a kalotaszegi népélet és népművészet megismertetésének lelkes mun­kása. (Meghalt 1910. április 9, Kolozsvár.) MÁJUS 29 — 15 éve, 1958-ban San Juan városában halt meg Juan Ramón Jiménez, Nobel-díjas (1956) spanyol költő. (Szül. 1881. december 24, Moguer.) — 50 éve, 1923-ban Münchenben halt meg A. A. Oberländer német festő és grafikus. Főleg humoros rajzai voltak népszerűek. (Szül. 1895. október 1, Regensburg.) — 100 éve, 1873-ban Pécsett született Hor­­vay János szobrászművész. Bécsben szerzett ismereteit franciaországi, olaszországi és ame­rikai tanulmányok során gazdagította. Főleg emlékszobrokat állított: Zsolnay (Pécs), Her­man Ottó és Gárdonyi Géza (Bp.), Kossuth (New York). Meghalt 1944. november 19, Bu­dapest.) — 275 éve, 1698-ban Chaumont-ban szüle­tett Edme Bouchardon francia szobrász, a klasszicizmus egyik jeles képviselője; 1746- tól az Akadémia professzora. Több antik szo­bor márványmásolatát készítette el, számos szoborportrét alkotott. Fő műve Párizsban a Rue de Grenelle kútja, A négy évszak és XV. Lajos lovasszobra. (Meghalt 1762. július 27, Párizs.) MÁJUS 31 — 125 éve, 1848: Marx Károly szerkeszté­sében megjelent a Neue Rheinische Zeitung. — 750 éve, 1223: Kalkai csata: a nyugat felé törő tatárok a Kalka-folyó mellett legyőzik az orosz knyázok és Kötöny kun fejedelem egye­sült hadait. „Az orosz fejedelmek közül töb­ben a csatamezőn maradtak, kettőt a fogság­ban végeztek ki, a többi Kötönnyel együtt fejvesztve menekült. A tatár hadak a Dnyepe­rig, északon Csernyigov és Kijev vidékéig mindent elleptek. Európa keleti része tatár kézre került.“ JÜNIUS 3 — Tíz éve, 1963-ban hunyt el Nazim Hikmet kiváló török kommunista költő. 1918—20-ban részt vett a török nemzeti felszabadító hábo­rúban. 1921-től 28-ig a Szovjetunióban végez­te egyetemi tanulmányait. Kommunista tevé­kenységéért összesen 17 évet töltött börtön­ben. 1937-ben 28 évi börtönre ítélték, 1950- ben azonban a nemzetközi közvélemény köve­telésére szabadon bocsájtották. írói munkás­ságát a forradalmi mozgalom, a dolgozó nép érdekei, a népi realista művészet megteremtése szolgálatába állította. A népi formákat forra­dalmi tartalommal töltötte meg, a török köl­tészetben ő teremtette meg a ritmusra épülő szabad verset. Verseiben és drámáiban állan­dóan visszatérő motívum a béke megőrzésé­nek gondolata. Hosszú ideig volt a Béke­világtanács tagja, nemzetközi Lenin Béke­díjjal tüntették ki. Drámái: Az ünnep első napja, Létezett-e Ivan Ivanovics?, Damoklész kardja, Legenda a szerelemről. Válogatott versei magyarul is megjelentek. (Szül. 1902- ben.) Olvasóink a napisajtóból már értesülhet­tek arról, hogy április 25-én és 26-án ülésezett a Szövetségi Gyűlés Népi Ka­marája és Nemzetek Kamarája. Ügy tud­juk ezen az ülésen fontos törvényjavas­latokat tárgyaltak meg és fogadtak el. Melyek voltak ezek? Elsősorban a rendőri felügyeletről szóló törvényt említeném. E törvény meghoza­talát az a tény tette szükségessé, hogy az utóbbi években a bűncselekmények negy­ven százalékát visszaeső bűnözők követték el. Az új törvény lehetővé teszi, hogy a bűnözőket büntetésük letöltése után is el­lenőrizhessék a közbiztonsági szervek. Le­hetőség nyílik a büntetett előéletű sze­mély lakhelyének, munkahelyének, maga­tartásának ellenőrzésére. Bizonyos időkö­zönként jelentkeznie kell a rendőrségen. Néha a rendőri felügyelet elsősorban ad­minisztratív jellegű, abban az esetben, ha a rendőri felügyelet alatt álló személyek súlyosabban megszegik kötelességeiket — szabálysértés miatt eljárást lehet indítani ellenük. A védelmi felügyelet egy évtől, három évig terjedhet és nem vonatkozhat a fiatalkorú bűnözőkre (az ő esetükben a bíróság a büntetés mellett bizonyos ideig tartó védőnevelést rendelhet el.) Ezenkívül sor került a Büntetőtörvény­könyv néhány cikkének módosítására, il­letve megszigorítására. így például ezen­túl szigorúbb megítélés alá esik az állam­titok elárulása, a légikalózkodás és terro­rizmus, a büntetés letöltése közben elkö­vetett fegyelmi vétség és bűncselekmény (pl. betegség-tettetés, önmegcsonkítás stb.) A törvénymódosításokkal lehetővé teszik a bűnüldözés és a bírósági eljárás meg­gyorsítását, egyszerűsítését, megszüntetik a fölösleges huzavonát és formalizmust. Változások történtek a polgári perrendtar­tásban is. így például ezentúl bontóperek­nél megszűnik az előzetes ún. békéltető tárgyalás. Végül hadd említsek meg még egy lénye­ges törvénymódosítást. A bíróság addig bizonyos esetekben a halálbüntetés helyett legfeljebb 15 évig terjedhető szabadság­­vesztés büntetést szabott ki. Ezután a ma­ximális szabadságvesztés büntetés 25 év. Megállapíthatjuk tehát, hogy az új tör­vények és törvénymódosítások a társa­dalom, a tisztességes állampolgárok vé­delmét szolgálják . .. Természetesen ez a céljuk . .. Ugyanak­kor nem feledkeztünk meg azokról sem, akik a védelemre a legjobban rászorulnak: a gyermekekről. Pontosabban az árva vagy elhagyott gyermekekről. Eddig csak álla­mi intézetekben, gyermekotthonokban tud­tuk elhelyezni őket és a két ún. gyermek­­városban. Mindenütt férőhelygondokkal küzdöttünk. Azzal az új törvénnyel, ame­lyet most elfogadtunk, ezen az áldatlan helyzeten szeretnénk javítani. Hogyan? Lehetővé teszik, hogy a nemzeti bizott­ságok és bíróságok engedélyével rendes életmódot folytató családok nevelésre ma­gukhoz vegyenek egy vagy több elhagyott gyermeket. Minden ilyen gyermekre tíz éves koráig 500, tíz éves kora után 600 korona havi eltartási költséget ad az állam. Ehhez még hozzájön az a havi 200 korona, amit a befogadó szülők jutalomként kap­nak az államtól. Itt meg kell jegyezni, hogy azok a nagyszülők, akik a szülők helyett nevelik unokáikat, ugyancsak a fenti jut­tatásokban részesülnek. A családok a ne­velésre befogadott gyermekekkel kötelesek úgy bánni, mintha saját gyermekük volna — a nemzeti bizottságok ellenőrizni fogják ezt a bánásmódot, nehogy visszaélésekre kerüljön sor, esetleg hogy a befogadó csa­lád a gyermek nevelésére juttatott pénzt egyéb dolgokra költse. Szocialista álla­munknak ez az újabb gondoskodása az el­hagyott és árva gyermekekről nem kis költségekbe kerül, tehát kötelességünk őr­ködni afölött, hogy valóban azt a célt szol­gálja, amire szántuk. Cambalová elvtársnő a bratislavai Ma­tador gyár laboránsnője, 1957-től az üze­mi pártbizottság tagja, jelenleg a Nő­szövetség üzemi szervezetének elnöke és mint az elején említettük, a Szövetségi Gyűlés Nemzeti Kamarájának a képvise­lője. Utolsó kérdésünk: hogyan egyezte­ti össze közéleti tevékenységét és ma­gánéletét, jut-e mindenre ideje, nem túl fárasztó-e a sokrétű tevékenység? Sosem igyekeztem csak a saját dol­gaimmal törődni, mindig érdekeltek a köz­ügyek s ahol tehettem, igyekeztem mások­nak segíteni, részt venni mások ügyes-ba­jos dolgainak a megoldásában. Magánélet­re a szó szoros értelmében nemigen futja az időmből. Huszonhárom éve özvegy va­gyok, gyermekeim már nagyok, lányom férjnél van, fiam kiszolgált katona. Szom­baton, vasárnap, ha tehetem, velük va­gyok. De egyébként: magánéletem — a köz­életi tevékenység. Feljegyezte: —zsélyi— A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. -Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Űstredná expedícia tlaée, 88419 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a V^chodoslovenské tlaéiarne, n. p. KoSi­­ce. Előfizetési dij negyedévre 39,- Kés, fél évre 78,- Kés, egész évre 156,- Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon V. Pfibyl, és a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom