A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-20 / 16. szám
KELL ITT A SZÓ Dénes, Tőzsér, Veres kötete: az egység teljes hiánya. Hiba a kölcsönösen nem egyező betűk fölösleges^"keverése. Bár igaz, a költészetben szükség van a nagy szabadságra a versek különböző külalakjainak kialakításához, a formátum, a betűtípus és a tipográfiai szemlélet bizonyos egységesítése csak hasznos lenne. E három tényező egysége keretében még bőven van hely az egyes verskötetek sajátos vonásainak érvényesülésére . ..“ Próza. „Az 1972. évfolyam prózáját — ha a külalakot általában véleményezzük — nagyjából három csoportba oszthatjuk: Az első csoportba Capek két kötete, a Fekete szél és Marek sorolható. Boritólapjaik kifejezetten mai arculatúak, nagyon jó mai borítólapok. Véleményem szerint ez lehetne a mai próza borítólapjának az útja. A második csoportba Szabó, Ja§ík, Egri két kötete és Benes művei tartoznak. Olyan borítólapokról van szó, melyek szemléletükben túlhaladottak. Viszont Egri Égő földjének angol vászonból készült kötését gyakrabban lehetne alkalmazni, sokkal jobb és hálásabb anyag, mint az általában használt gyapotvászon. A harmadik csoportba tartozik Szeberényi és Duba műve. Szeberényi könyvének esetében komoly kísérletet látok a jó borítólapra. Egészen más a helyzet Duba könyvével. Egyáltalán nem attraktív a borítólapja. A grafikai elrendezés elfogadható. Viszont a kettős címlapra irányuló kísérletet nem sikerül megoldani teljesen.“ Befejezésül. „A könyv képzőművészének valamennyi könyv esetében három feladattal kell megbirkóznia: 1. a szerző szövegéből kell kiindulnia, ez szolgáltatja számára a könyv megtervezéséhez szükséges adatokat; 2. a munka során sosem szabad szem elől tévesztenie a feltételezett olvasótábort, a leendő olvasók szokásait, ízlését, színvonalát, de az olvasással kapcsolatos kényelmességét, tehát a betű, a szedés optimális olvashatóságának kérdését sem; 3. tiszteletben kell tartania a kiadó társadalmi és gazdasági céljait, annak a kiadónak a céljait, amely a könyv kiadásával a könyv funkcióját igyekszik érvényesíteni a társadalomban, s amely bizonyos termelési feltételekből és anyagi lehetőségekből indul ki. Megnehezíti a dolgot, hogy munkája során e követelmények mindegyikét figyelembe kell vennie, tudnia kell őket szilárd dialektikus egységbe olvasztani, s tervében komplex módon érvényre juttatni. Ez nem kicsi, nem egyszerű feladat, de mint a képzőművészeti és technikai szerkesztőség alapvető posztulátumát mindig szem előtt kell tartania.“ A bevezető — értékelő — előadást gazdag, termékeny vfta követte. Minden felszólaló a „szép könyv“ mellett szállt síkra.-Ib-Elismerést érdemel a CSEMADOK levicei (lévai) járási bizottságának az író-olvasó találkozó szervezésére irányuló igyekezete, s méginkább dicséretesnek mondható az, hogy elsősorban a járásunkban élő, vagy innen elszármazott írókkal, költőkkel való találkozásokat szorgalmazza. Ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy a CSEMADOK hokovcei (egegi) szervezete megrendezhette az első író-olvasó találkozót, melynek vendége a járásunkban élő Csontos Vilmos költő volt, aki Forbáth Imre halála óta a csehszlovákiai magyar líra nesztora, legidősebb képviselője. Csontos Vilmos mindig hű maradt szülőföldjéhez, paraszt népéhez. A zsúfolásig megtelt kultúrházban Felyó Viktor, a szervezet elnöke nyitotta meg a találkozót, majd Tóth László iskolaigazgató ismertette Csontos Vilmos életútját, munkásságát. A beszámoló után az iskolások Csontos Vilmos válaszol a hallgatóság A CSEMADOK Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járási konferenciáját 1973. március 24-én tartották meg a járás székhelyén. A konferenciát, amelyen közel 150 küldött és vendég volt jelen, Ádám Barna, a CSEMADOK járási bizottságának elnöke nyitotta meg. Az elmúlt konferencia óta eltelt Időszak alatt végzett munkáról Szabó Gyula, a járási bizottság titkára számolt be. A beszámoló megállapította, hogy a járási bizottság vezetőségének az elmúlt időben sikerült szilárdabbá tenni a szervezeti életet és aktivizálni a járási bizottság irányítása alá tartozó több mint 70 helyi szervezetet. A népművelési munka terén különösen az irodalom-népszerűsítő és a tudományos-ismeretterjesztő tevékenységet lehet kiemelni. Szerveztek pl. előadást a mai magyar kultúráról, az űrkutatás legújabb eredményeiről, a darwinizmus kérdéseiről, a 700 éves Rimaszombatról, író-olvasó találkozókat, megemlékeztek a nagy jelentőségű politikai évfordulókról és még sok más akciót szerveztek. A népművészeti munka fejlesztését a járási bizottság az egyik legfőbb feladatnak tartotta, s igyekezete nem volt hiábavaló, melynek bizonyítéka pld. a több mint húszéves múltra visszatekintő Gömör népi dal- és táncegyüttes, a bejei éneklőcsoport, a rimaszombati énekkar, a radnóti tánccsoport, a feledi irodalmi színpad és még más együttesek eredményes munkája. és a SZISZ tagjai kultúrműsorral lepték meg az egybegyűlt közönséget, de leginkább a költőt. Ugyanis a műsorban hallhattuk a költő verseit, részleteket a „Gyalogút“ c. Csontos önéletrajzi regényből és énekeket. A műsorban közreműködtek: Ozank Mária, Balogh József, Makrai Imre az ipolysági gimnázium tanulói, Koreny Valéria, Pásztor Piroska, Piri Tibor az ipolysági általános iskola tanulói és Kiss Ferenc tanító, aki oroszlánrészt vállalt a műsor előkészítéséből. A színes és tartalmas műsor után a találkozó résztvevői elbeszélgettek az ez évben 65. születésnapját ünneplő költővel. Az idő rövidsége miatt csak tizenketten kaptak lehetőséget, hogy kérdéseiket feltehessék a költőnek. Indulásáról, küzdelmeiről, módszereiről, terveiről faggatták őt, s ő készségesen, részletesen válaszolt mindenkinek, őszinte, kötetlen, egyszerű válaszai lebikérdéseire A vitában az egyes felszólalók a szervezeti élettel kapcsolatos több időszerű kérdést érintettek. Kifejtették azon véleményüket, hogy a helyi szervezeteknek nagyobb ütemben és rendszeresen kell végezniök a népnevelési munkát, több irodalmi estet kell rendezni, aktivizálni kell a színjátszói és énekkari mozgalmat, tovább kell erősíteni a szervezeti életet és több tagot megnyerni a CSEMADOK soraiba. Ahány felszólalás, annyi fejlődést rögzítő hír és megoldásra váró probléma. A CSEMADOK Központi Bizottsága Elnökségének nevében dr. György István, a Központi Bizottság titkára üdvözölte a konferenciát. Hozzászólt a vitában elhangzott néhány problémához, s többek között hangsúlyozta, hogy szövetségünk feladata a kultúrán keresztül formálni tagságunk és a csehszlovákiai magyar dolgozók szocialista öntudatát, ízlését és nem utolsósorban világnézetét. Tevékenységünknek tükröznie kell szövetségünknek a XI. országos közgyűlés határozataiba foglalt törekvéseit, tagságunk és a csehszlovák magyarság nevelésében, műveltsége gyarapításában és nemzetiségi kultúránk fejlesztésében. Ezeket a feladatokat csak akkor tudjuk sikeresen megvalósítani, ha szövetségünk szerveiben és szervezeteiben tovább szilárdul a fegyelem, a munkánk iránti felelősségérzet, ha növekedni fog tagságunk aktivitása, eszmei színvonala és következetesen érvényesíteni fogjuk a lincselték a találkozó résztvevőit, akik minden szavát igyekeztek megjegyezni, mert minden szava igaz, emberi volt. Érdekes, tárgyilagos válaszaival olyannyira felcsigázta hallgatóinak érdeklődését, hogy a végén parázs vita kerekedett a jelenlegi csehszlovákiai magyar irodalom helyzetéről, a versformákról, a modern versek érthetőségéről, valamint arról, ki dönti el, hogy egyes versek közölhetők-e. A tartamas, mindannyiunknak sok tanulsággal szolgáló találkozó, a költő helyszínen dedikált könyveinek árusításával ért véget, örvendetes, tény, hogy a könyvvásárlók sorából nem hiányoztak a helybeli iskola 7—8 éves tanulói sem, sőt ők voltak a legtürelmetlenebbek, hiszen már a találkozó kezdetekor könyvet, verseskönyvet akartak vásárolni. Ez is azt bizonyítja, hogy Csontos Vilmos versei népszerűek a gyermekek körében is, mert híven tükrözik a falusi életet. Kívánjuk, ezután is maradjon hű hozzánk, a falvak népéhez. Tóth László demokratikus centralizmus elvét szervezetünk belső életében. Dr. Bozó Jenő, az SZLKP rimaszombati járási bizottságának titkára pozitívan értékelte a CSEMADOK eddigi munkáját a járás területén és kérte a konferencia résztvevőit, hogy továbbra is a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elvén alapuló nemzeti öntudat szellemében végezzék népnevelő munkájukat a járás magyar nemzetiségű dolgozói körében, hozzájárulva ezzel a szlovák és magyar nemzetiségű dolgozók barátságának és testvériségének további elmélyítéséhez, a szocialista típusú ember neveléséhez és a munkához való szocialista viszony kialakításához. A beszámoló és a vita alapján megállapíthatjuk, hogy a konferencia résztvevői a jövőre nézve szükségesnek tartják az egyes rendezvényeket még hatékonyabbá, vonzóbbá, tartalmasabbá tenni, emelni a mércét és igényesebbeknek lenni elsősorban önmagukkal szemben. Tudatosan, tervszerűen azon kívánnak munkálkodni, hogy tevékenységük sokrétű legyen, olyan, ami szórakoztat, de egyben nevel is, hogy azt szolgálják valóban, ami szövetségünk küldetése, a csehszlovákiai magyar kultúrát. A konferencia végezetül határozatot fogadott el, melyben kitűzi az elkövetkezendő Időszak feladatait. Megválasztotta az új,. 35 tagú járási bizottságot és az ellenőrző bizottságot. A járási bizottság elnökéül ismét Ádám Barnát, titkárául pedig Szabó Gyulát választotta meg. A konferenciát a rimaszombati általános iskola tanulói kultúrműsorral tarkították. —rt— A hallgatóság Hatékonyabban, igényesebben Arz 11
