A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-06 / 14. szám
Bratislava, a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosa a fontos dunai szorosnál, a Dévényi-kapunál létesült. A kedvező földrajzi fekvés és a különleges történelmi feltételek segítették elő a város alapítását. Már a neolit kőkorszakban földművelők telepedtek le a Vödric-patak völgyében, a dévényi és a bratislavai várhegyen: majd az időszámításunk előtti első században a kelta bajok törzs telepedett le a Duna és a Morva torkolatánál. ahol hídfőállásokat építettek. Egyes történészek szerint a kelta birodalom központja Bratislava volt. ahol Biatec kelta hadvezér pénzverdét is létesített. A kelták uralma azonban nem tartott soká. Időszámításunk első századában már a rómaiak tartották kezükben a Dévényi-kaput, birodalmuk határát egészen a Dunáig terjesztették ki és erődítmény-rendszerrel látták el. mely az ötödik században, a népvándorlás idején összeomlott. A Dévényi-kapu hadászati és gazdasági jelentősége akkor nőtt meg. amikor a viszonyok lecsillapodtak. és a Kárpát-medencében a szlávok és az avarok telepedtek le, és átmeneti időre az avarok hegemóniája alatt közös birodalmat létesítettek. Amikor a frank uralkodók az avaroktól átvették a katonai hatalmat, a frank birodalom keleti országhatárán kisebb szláv fejedelemségek létesültek, melyek a frank uralkodó hűbéresei. A kilencedik század első felében azonban Pribina nyitrai fejedelemségének a Mojmír vezette morva fejedelemséghez való csatlakozása révén megalakult a Nagymorva Birodalom, melynek uralkodói önálló politika folytatásán fáradoztak, ami miatt köztük és a frank királyok között katonai konfliktus keletkezett. Ezekben a katonai ütközetekben fontos feladatot láttak el a Nagymorva Birodalom határerődít'ményei, köztük elsősorban a Dévényi-kapu erődítmény-rendszere. A bratislavai vár a kilencedik században már fontos katonai erődítmény volt. Erről a fuldai évkönyvben találtak feljegyzéseket Braslawaspruch (Braszlav vára) elnevezéssel. mely szerint feltételezhető, hogy a várban szláv herceg székelt. A fuldai krónikában arról is találunk feljegyzést, hogy Braszlav vára alatt 907-ben elkeseredett harcok folytak a magyar és bajor seregek között — Közép-Európa uralmáért vívták harcukat. A fontos terület véglegesen I. István király uralkodása alatt került a Magyar Birodalomhoz. Az új államszervezetben Dévény elvesztette hadászati jelentőségét, az a pozsonyi várra hárult, melynek jobb kapcsolata volt a hátországgal. A pozsonyi vár a nyugati országhatár legfontosabb erődítménye volt, és ezt a jelentőséget a tizenkilencedik századig megőrizte. Fontos feladatokat töltött be a Magyar Birodalom első századában, amikor többször trónviszályok, belső harcok dúlták fel a nemzet egységét. A dunamenti város igazi fejlődésnek 1291-ben indult, amikor III. Endre Pozsonynak a szabad királyi város címet adományozta és polgárainak messzemenő gazdasági jogokat biztosított. Fejlődése összhangban volt a gazdasági fejlődéssel — építészet tekintetében a fejlődés nem volt egységes, a város építészeti arculatáról leolvasható a történelem. A mohácsi vereség után, 1526-ban a török csapatok betörtek a tehetetlen, erőtlen országba, és egyik várat a másik után foglalták el. 1529-ben a törökök már Bécs ellen törtek. A török csapatok egy része a Dunán, Pozsony mellett hajózott fölfelé, ahol a vár tüzérsége nagy ágyútűzzel fogadta a török dunai hajóhadat. Sok török hajó elsülylyedt, ezért a törökök Bécs sikertelen ostroma után gyalogosan vonultak vissza. Mindjárt a mohácsi csata után Pozsonyba költözött Mária anyakirálynő, a csatában elesett II. Lajos király özvegye, és Pozsonyba hívta össze az országgyűlést, melyen bátyját. Habsburg Ferdinánd német császárt választatta meg magyar királlyá. 1541-ben az uralkodó Pozsonyt nevezte ki Magyarország fővárosává — országgyűlési és koronázó város lett. A koronázási ékszereket a várban, annak erős délnyugati tornyában helyezték el. A Szt. Mártonról elnevezett dóm koronázó templom lett. ahol tizenegy magyar királyt és nyolc királynőt koronáztak meg. Miután a Habsburgok végleges győzelmet arattak a törökök és az erdélyi fejedelmek fölött, a magyar nemesség a Habsburgok oldalára állt.. A városban pompás palotákat és monumentális templomokat építettek. 1782-ben Pozsonynak 29 ezer lakosa volt, Magyarország legfejlettebb városa lett, Közép-Európa egyik gazdasági központjává vált. A gazdasági és társadalmi élet fejlődésével párhuzamosan nőtt a város kulturális jelentősége is. Magas színvonalon állott az építészet, a képzőművészet, a zenei és a színházi élet. A város gazdasági és kulturális fejlődése II. József császár merev intézkedései révén egyszeriben megszakadt. Albert királyi helytartót hivatalából visszahívta. 1784-ben Bécsbe szállíttatta a magyar koronázási ékszereket és muzeális tárgyakként a császári kincstárban helyezte el őket. Pozsony ugyan továbbra is az országgyűlés székhelye volt — II. József halála után ismét koronázó város lett —, de társadalmi és gazdasági jellege visszaesett. A kedvezőtlen politikai és gazdasági helyzet csődbe juttatta a kézműipart, és a kereskedelem is pangott. Az 1848—49-es magyar szabadságharcban Pozsonynak jelentéktelen szerepe volt, csak a forradalom előkészítésében vett részt. A forradalom után Pozsony politikai jelentősége egy időre ismét fokozódott. Ekkor indult fejlődésnek az ipar, mely a város népességének gyors szaporodását vonta maga után. Az ipar növekedésével nőtt és erősödött a munkásosztály. A szlovák, magyar és német munkások egységesen harcoltak jogaikért; a harc az első világháború utolsó éveiben csúcsosodott ki. Az első világháború után megalakult a Csehszlovák Köztársaság. Pozsony Bratislava néven Szlovákia fővárosa lett. A város ekkor nagy fejlődésnek indult, a második világháború kitörésekor már 140 ezer lakosa volt. 1939-ben a Csehszlovák Köztársaság széthullása után Bratislava a klerofasiszta szlovák állam fővárosa lett. Ebben az időben kezdődött az illegális Szovákiai Kommunista Párt ellenállási mozgalma, és Bratislavában kezdték meg a Szlovák Nemzeti Felkelés szervezését. A németek és fasiszta kiszolgálóik Bratislavát is romhalmazzá akarták tenni. A szovjet haderő, hogy megmentse a várost és lakóit, gyors és meglepetésszerű támadással észak felől nyomult előre. A szovjet hadsereg gárda-egységei 1945 április másodikán Bratislava területére léptek, és negyedikén teljesen felszabadították a várost. 1945. április 4-én megkezdődött Bratislava történetének új fejezete. Az elmúlt évek során Bratislava lakosainak a száma megkétszereződött. Űj, korszerű városrészek épültek, hatalmas gyárak, üzemek létesültek. Korszerű ipari termékeit szinte az egész világba szállítják, egyeteme, főiskolái magas színvonalúak, amit az is igazol, hogy messzi országok diákjai is végzik itt tanulmányaikat. Az új lakóházak, gyárak és üzemek mellett új kórházak, kulturális létesítmények épültek, gyors fejlődésnek indult a város kulturális élete. Újjáépült az ősi vár. az európai hírű színház. Új, nagyszerű híd köti össze a méltóságteljesen hömpölygő folyam két partját, és egyre szépül, bővül szocialista hazánk fővárosa. FEDERMAYER ISTVÁN A Redoute épülete — a szlovákiai zenei élet központja. A belvárosban új korszerű áruházak létesültek és szállodák épültek. A háttérben az új Kijev-szálló látható. Fővárosunk múltja és szocialista jelene A régi városháza tornya. Az épületben múzeumot létesítettek Űj városrész a Kramáren. m-----------
