A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-06 / 14. szám

Bratislava, a Szlovák Szocialista Köztársaság főváro­sa a fontos dunai szorosnál, a Dévényi-kapunál lé­tesült. A kedvező földrajzi fekvés és a különleges történelmi feltételek segítették elő a város alapí­tását. Már a neolit kőkorszakban földművelők telepedtek le a Vödric-patak völgyében, a dévényi és a bratislavai várhegyen: majd az időszámításunk előtti első században a kelta bajok törzs telepedett le a Duna és a Morva tor­kolatánál. ahol hídfőállásokat építettek. Egyes történészek szerint a kelta birodalom központja Bratislava volt. ahol Biatec kelta hadvezér pénzverdét is létesített. A kelták uralma azonban nem tartott soká. Időszámításunk első századában már a rómaiak tartot­ták kezükben a Dévényi-kaput, birodalmuk határát egé­szen a Dunáig terjesztették ki és erődítmény-rendszerrel látták el. mely az ötödik században, a népvándorlás ide­jén összeomlott. A Dévényi-kapu hadászati és gazdasági jelentősége akkor nőtt meg. amikor a viszonyok lecsilla­podtak. és a Kárpát-medencében a szlávok és az avarok telepedtek le, és átmeneti időre az avarok hegemóniája alatt közös birodalmat létesítettek. Amikor a frank ural­kodók az avaroktól átvették a katonai hatalmat, a frank birodalom keleti országhatárán kisebb szláv fejedelem­ségek létesültek, melyek a frank uralkodó hűbéresei. A kilencedik század első felében azonban Pribina nyitrai fejedelemségének a Mojmír vezette morva fejedelemség­hez való csatlakozása révén megalakult a Nagymorva Bi­rodalom, melynek uralkodói önálló politika folytatásán fáradoztak, ami miatt köztük és a frank királyok között katonai konfliktus keletkezett. Ezekben a katonai ütköze­tekben fontos feladatot láttak el a Nagymorva Birodalom határerődít'ményei, köztük elsősorban a Dévényi-kapu erődítmény-rendszere. A bratislavai vár a kilencedik században már fontos katonai erődítmény volt. Erről a fuldai évkönyvben talál­tak feljegyzéseket Braslawaspruch (Braszlav vára) elne­vezéssel. mely szerint feltételezhető, hogy a várban szláv herceg székelt. A fuldai krónikában arról is találunk fel­jegyzést, hogy Braszlav vára alatt 907-ben elkeseredett harcok folytak a magyar és bajor seregek között — Kö­­zép-Európa uralmáért vívták harcukat. A fontos terület véglegesen I. István király uralkodása alatt került a Magyar Birodalomhoz. Az új államszerve­zetben Dévény elvesztette hadászati jelentőségét, az a po­zsonyi várra hárult, melynek jobb kapcsolata volt a hát­országgal. A pozsonyi vár a nyugati országhatár legfon­tosabb erődítménye volt, és ezt a jelentőséget a tizenki­lencedik századig megőrizte. Fontos feladatokat töltött be a Magyar Birodalom első századában, amikor többször trónviszályok, belső harcok dúlták fel a nemzet egységét. A dunamenti város igazi fejlődésnek 1291-ben indult, amikor III. Endre Pozsonynak a szabad királyi város cí­met adományozta és polgárainak messzemenő gazdasági jogokat biztosított. Fejlődése összhangban volt a gazdasá­gi fejlődéssel — építészet tekintetében a fejlődés nem volt egységes, a város építészeti arculatáról leolvasható a tör­ténelem. A mohácsi vereség után, 1526-ban a török csapatok be­törtek a tehetetlen, erőtlen országba, és egyik várat a má­sik után foglalták el. 1529-ben a törökök már Bécs ellen törtek. A török csapatok egy része a Dunán, Pozsony mel­lett hajózott fölfelé, ahol a vár tüzérsége nagy ágyútűzzel fogadta a török dunai hajóhadat. Sok török hajó elsüly­­lyedt, ezért a törökök Bécs sikertelen ostroma után gya­logosan vonultak vissza. Mindjárt a mohácsi csata után Pozsonyba költözött Mária anyakirálynő, a csatában el­esett II. Lajos király özvegye, és Pozsonyba hívta össze az országgyűlést, melyen bátyját. Habsburg Ferdinánd né­met császárt választatta meg magyar királlyá. 1541-ben az uralkodó Pozsonyt nevezte ki Magyarország fővárosává — országgyűlési és koronázó város lett. A koronázási éksze­reket a várban, annak erős délnyugati tornyában helyez­ték el. A Szt. Mártonról elnevezett dóm koronázó temp­lom lett. ahol tizenegy magyar királyt és nyolc király­nőt koronáztak meg. Miután a Habsburgok végleges győzelmet arattak a tö­rökök és az erdélyi fejedelmek fölött, a magyar nemesség a Habsburgok oldalára állt.. A városban pompás palotá­kat és monumentális templomokat építettek. 1782-ben Pozsonynak 29 ezer lakosa volt, Magyarország legfejlettebb városa lett, Közép-Európa egyik gazdasági központjává vált. A gazdasági és társadalmi élet fejlődé­sével párhuzamosan nőtt a város kulturális jelentősége is. Magas színvonalon állott az építészet, a képzőművészet, a zenei és a színházi élet. A város gazdasági és kulturális fejlődése II. József csá­szár merev intézkedései révén egyszeriben megszakadt. Albert királyi helytartót hivatalából visszahívta. 1784-ben Bécsbe szállíttatta a magyar koronázási ékszereket és mu­zeális tárgyakként a császári kincstárban helyezte el őket. Pozsony ugyan továbbra is az országgyűlés székhelye volt — II. József halála után ismét koronázó város lett —, de társadalmi és gazdasági jellege visszaesett. A kedvezőtlen politikai és gazdasági helyzet csődbe juttatta a kézmű­ipart, és a kereskedelem is pangott. Az 1848—49-es magyar szabadságharcban Pozsonynak jelentéktelen szerepe volt, csak a forradalom előkészítésé­ben vett részt. A forradalom után Pozsony politikai jelen­tősége egy időre ismét fokozódott. Ekkor indult fejlődés­nek az ipar, mely a város népességének gyors szaporodását vonta maga után. Az ipar növekedésével nőtt és erősödött a munkásosz­tály. A szlovák, magyar és német munkások egységesen harcoltak jogaikért; a harc az első világháború utolsó éveiben csúcsosodott ki. Az első világháború után megalakult a Csehszlovák Köz­társaság. Pozsony Bratislava néven Szlovákia fővárosa lett. A város ekkor nagy fejlődésnek indult, a második világháború kitörésekor már 140 ezer lakosa volt. 1939-ben a Csehszlovák Köztársaság széthullása után Bratislava a klerofasiszta szlovák állam fővárosa lett. Ebben az időben kezdődött az illegális Szovákiai Kommunista Párt ellen­állási mozgalma, és Bratislavában kezdték meg a Szlovák Nemzeti Felkelés szervezését. A németek és fasiszta ki­szolgálóik Bratislavát is romhalmazzá akarták tenni. A szovjet haderő, hogy megmentse a várost és lakóit, gyors és meglepetésszerű támadással észak felől nyomult előre. A szovjet hadsereg gárda-egységei 1945 április másodikán Bratislava területére léptek, és negyedikén teljesen fel­szabadították a várost. 1945. április 4-én megkezdődött Bratislava történetének új fejezete. Az elmúlt évek során Bratislava lakosainak a száma megkétszereződött. Űj, korszerű városrészek épültek, ha­talmas gyárak, üzemek létesültek. Korszerű ipari termékeit szinte az egész világba szállítják, egyeteme, főiskolái ma­gas színvonalúak, amit az is igazol, hogy messzi országok diákjai is végzik itt tanulmányaikat. Az új lakóházak, gyárak és üzemek mellett új kórházak, kulturális létesítmények épültek, gyors fejlődésnek indult a város kulturális élete. Újjáépült az ősi vár. az európai hírű színház. Új, nagyszerű híd köti össze a méltóságtelje­sen hömpölygő folyam két partját, és egyre szépül, bővül szocialista hazánk fővárosa. FEDERMAYER ISTVÁN A Redoute épülete — a szlovákiai zenei élet központja. A belvárosban új korszerű áruházak létesültek és szállodák épültek. A háttérben az új Kijev-szálló látható. Fővárosunk múltja és szocialista jelene A régi városháza tornya. Az épületben múzeumot létesítettek Űj városrész a Kramáren. m-----------

Next

/
Oldalképek
Tartalom