A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-23 / 12. szám
Vörös Gábor koéicei (kassai) olvasónk azt szeretné tudni, hogy ki tervezte a Szovjetunió sarló és kalapács felségjelét? Paál Béla Nővé ’Zámky-i (érsekújvári) olvasónk azt szeretné tudni, hogy miért nem fagynak meg a sarkvidéki halak. Az októberi forradalom utáni hónapokban 1918 telén bízta meg Vlagyimir Iljics Lenin a népbiztosok tanácsának titkárát, hogy készítse el a szovjet köztársaság állami pecsétjének címerét. Az első tervezet — Alexander Leo grafikus műve — április húszadikán került Lenin elé. A rajzon acélkék alapon kard, sarló és kalapács volt látható olyan elhelyezésben, hogy a kard uralkodó helyet foglalt el. Leninnek nem tetszet a tervezet. Különösen a kardot kifogásolta. Május tizenhatodikán hivatalos leiratban követelte: „1. Eltávolítani a rajzról a kardot. 2. Megbízni Gorbunovot, hogy rendelje meg a tervet készítő grafikusnál a kijavított változatot.“ A tervezet alapszínét május tizenhatodika és június tizediké között módosították. Az első alkotmány befejező része leírja a szovjet köztársaság új címerét: piros alapon napsugarakkal körülvett egymást keresztező sarló és kalapács. Kiss István bratislavai olvasónk Fjodor Ivanovics Saljapin világhírű orosz énekes életéről szeretne közelebbi adatokat tudni. Száz évvel ezelőtt 1873. február 13-án született és 1938-ban, 65 éves korában halt meg Fjodor Ivanovics Saljapin, a világhírű orosz operaénekes. Kiváló zenei tehetség volt; 1890- ben először lépeti színpadra, az oroszországi Ufában. Azután Pétervárott operettekben szerepelt, majd 1899-ben a moszkvai Nagy Színház szerződtette. 1901-ben Milánóban, 1904-ben Monte Carlóban, 1921—25 között pedig a New York-i Metropolitan operában lépett fel. Budapesten is többször vendégszerepeit az akkor már világhírű basszista. 1927-ben Párizsban telepedett le, itt is halt meg 1938-ban. A világ egyik legnagyobb operaénekesének művészete az orosz előadó- és drámai népművészetben gyö- i kerezett. Tragikus, démoni sorsok iránti különös érzékével döbbenetes erővel ábrázolta az operairodalom ilyen alakjait. Legnagyobb alakításai: Borisz Godunov, Mefisztó, Don Quijote stb. Páratlan művészi érzékével azonban megragadó élménnyé varázsolta az egyszerű népdalt is. Hatalmas erejű, szokatlan terjedelmű basszbaritonját természetes biztonsággal állította színészi elképzeléseinek szolgálatába. Énekművészetét számos hangfelvétel őrzi. A sarki tengerekben élő halak nem fagynak meg abban a vízben, amelyben sok más halfajta fagyhalált szenvedne. Dr. Alan Hargens véleménye szerint a sarkvidéki halak azért nem fagynak meg, mert szervezetükben van egy természetes „fagyálló“ anyag. Hargens megvizsgálta az északi- és déli-sarki vizekben élő halfajtákat. Itt a jégpáncél alatt a sós víz nem fagy meg, mert fagyáspontja a sótartalom miatt jóval alacsonyabb. A halak szervezetében olyan menynyiségű protein halmozódik fel, ami megakadályozza — egészen mínusz 2 fokig — a jégképződést. Hargens doktor ugyanennek a kísérletsorozatnak a folyamán jött rá arra, hogy vannak olyan halak, amelyeknek szervezete télen jóval több proteint tartalmaz, mint nyáron. Salamon István komárnói (komáromi) olvasónk azt szeretné tudni, mennyire jutott a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert a rákkutatásban? A kérdéssel kapcsolatban idézzük a világhírű tudós saját szavait, melyeket a rákkutatás terén elért eddigi eredményeiről mondott 80. születésnapján a magyarországi Magyar Hírlapnak adott interjújában: „Idestova negyven esztendeje foglalkoztatja elmémet a sejtosztódás problémája és a rák. Korunkban ez a szörnyű betegség ezrével szedi áldozatait, és borzalmas kínszenvedések között másodpercenként 4—5 embert ragad el az életből. Tőlem, magamtól azt a két szeretett lényt, aki a legkedvesebb volt számomra: a feleségemet és a leányomat. így talán érthető, hogy deresedő fejjel, 80. életévem küszöbén, miért dolgozom még mindig ilyen kemény elszántsággal ennek a betegségnek a megfékezésén. Kutatásaim nemrég szép és izgalmas fejezethez érkeztek. Talán már csak egyetlen lépés választ el a kérdés megoldásától, de hogy ezt a hiányzó láncszemet mikor fogom megtalálni, azt nem lehet előre megjósolni.“ LEVELEK, TUDÓSÍTÁSOK A SZOCIALIZMUS BÁTOR ÜNNEPI EST A NAGY KÖLTŐ ÉPÍTŐI TISZTELETÉRE A komárnói (komáromi) Járási Építőipari Vállalat Major István szocialista brigádja, amely az elmúlt évi tervét 1972. november 28-ra teljesítette, most vállalta, hogy egész évben minőségi munkát végez balesetmentesen, emeli tagjainak szaktudását, és az 1973- as évi tervét december 10-re befejezi. A 46 tagú brigád öntudatos tagjainak köszönhető, hogy a tervet állandóan túlteljesítik. A brigád legszorgalmasabb tagjai közé tartoznak Ivicsics László, Szabó Mihály és Kovács Sándor (a képen), akik jelenleg a marcelovói (marcelházai) iskola építésén dolgoznak. Holczer László A CSEMADOK nánai helyi szervezete az ifjúsági szövetség és a nőszövetség bevonásával nagyszabású ünnepi estet rendezett Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából. Az estre november óta készültek, és így nem csoda, hogy valóban jól sikerült. Az estet Herbánszky Tibor, a CSEMADOK elnöke nyitotta meg, a műsorban a fiatalok irodalmi összeállítással, Petőfi-versekkel és Petőfi-dalokkal szerepeltek. A nagysikerű emlékestet táncmulatság követte, amelyen a népszerű Kék fény zenekar játszott. Hajtman Béláné PETÖFI-EMLÉKMÜSOR A Veiké Trakany-i (nagytárkányi) általános iskola tanulói aktívan bekapcsolódnak a falu kulturális életébe. Az iskola Petőfi irodalmi körének tagjai színvonalas műsort mutattak be a nagy költő születésének 150. évfordulója alkalmából. A műsort Farkas Aranka, Juhász, Pásztor és Pituk tanítónők szervezték és tanították be. Tőrei Júlia NÉHÁNY SORBAN TELJESEN AUTOMATIZÁLT szállodát építettek fel Hirosimában. Az új hotel központjában egy óriási számítógép működik. A lakó megkapja a kulcsát, s ettől kezdve a gép feljegyzi a szobaárat, minden étel- és italfogyasztást. A szállodában különböző üzletek vannak, ahol a vendég szinte mindent megvásárolhat anélkül, hogy a helyszínen fizetnie kellene. Az okos gép mindent számlája terhére könyvel. ELKÉSZÜLTEK A TERVEK Párizs egyik legnagyobb pályaudvarának, a Gare de Lyonnak teljes átépítésére. A pályaudvart tulajdonképpen teljesen föld alá sülylyesztik. Az óriási pályaudvar alatt négyszintű alagútrendszert építenek. A vonatok a föld alá futnak, nemcsak a híres Mistral, a- Kék expressz és még sok más hir.es vonat, hanem a környék szerelvényei is. Külön emelet készül a metróállomásnak, az üzleteknek, itt kapnak helyet ruhatárak, kávéházak, pénztárak, menetjegyirodák. A tervek szerint mindez 1980-ra készül el. „Az élet mozgalmas lesz a föld alatt — írta a Paris Match —, de mindez úgy néz ki, mintha ismét megkezdődne a barlanglakás.“ SZÉNANÁTHA — JELZÖSZOLGÁLAT. Rendszeres telefonszolgálattal akarják a jövőben Angliában a szénanáthában szenvedő betegeket a veszedelmes virágzási időszaktól megóvni. A betegek — akiknek száma a Medical Tribune adatai szerint egyedül Angliában 3 millió — telefonhívás útján megkaphatják a várható virágzások előrejelzését. KLAGENFURT OSZTRÁK VÁROS galambászai nemrég egy sajátos „hőstett“ tanúi voltak. Egy postagalambot dicsérnek érte. A madár rendeltetésszerű útjáról visszatérőben, a várostól 13 kilométerre megsérült az egyik szárnyán. Miután néhányszor sikertelenül próbált a levegőbe emelkedni, gyalogszerrel folytatta útját. A szárnyas postás nagy késéssel, teljesen legyengülve, mégiscsak eljuttatta gazdájához a levelet. NÉGY ÉVVEL EZELŐTT az újságok hírt adtak egy rendkívüli szellemi képességgel megáldott kisfiúról, Szása Dvorákról, aki 12 éves korában elvégezte a tízosztályos általános iskolát. Alekszandr Dvorák jelenleg a Kijevi Egyetem matematikai karának ötödéves hallgatója. Az elmúlt években az egyetem legfiatalabb diákja volt. 1972-ben azonban ugyanebbe a tanintézetbe került húga, Tatjána is: mégpedig 13 éves korban. A „legfiatalabb“ címe most őrá szállt, öccsük, Vlagyimir képességei is rendkívüliek. Nyolcéves fejjel a második helyett már a negyedik osztályba jár. Feltételezhető, hogy a kisfiú a bátyja és nővére nyomdokain halad. A tehetséges gyermekek apja munkásember: asztalos.