A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-23 / 8. szám
AUTÓMOTOR FÉKEK- NEMESACÉLBÓL A technikai hiányosságok miatt bekövetkezett közlekedési balesetek többsége a fékek állapotára vezethető vissza. Az NSZK-ban négy ilyen közlekedési baleset közül hármat az okozott, hogy a gépkocsik fékjei felmondták a szolgálatot. A felüivizsgálat ötmillió személygépkocsira terjedt ki. Ennek során megállapították, hogy a defektes fékeknél általában az elrozsdásodott fékvezetékek törtek el és ez okozta a karambolt. A megvizsgált autók 12 százalékánál hibát találtak a fékvezetékben. Egy hasonló vizsgálat Svédországban ugyancsak kimutatta, hogy a fékvezetékek előállítása az „elhasználódást“ és a rozsdamentességet illetőleg teljesen elégtelen. Ennek a ténynek az alapján kísérletezett ki most a Német Szövetségi Köztársaságban a Thyssen-koncemhez tartozó egyik acélüzem egy rozsdamentes nemesacélt, amivel elejét lehet venni a fékvezetékek átrozsdásodásának, és így meg lehet akadályozni a féknyomás lecsökkenését, a fékezés teljesítményének a kimaradását. Az NSZK-ban közlekedő autóbuszok már évek óta jó eredményeket értek el hasonló anyaggal. Azóta nem történt velük „teljesen megmagyarázhatatlan baleset“, amelynél séma fékeknek a nyomát, sem pedig ittasságot vagy a sofőr személyére visszavezethető gondatlanságot nem lehetett megállapítani. ■ BEMUTATTÁK MOSZKVÁBAN a kámai teherautógyár leendő termékét, a Kamaz teherautó prototípusát. A kocsi teherbíró képessége hét tonna, de pótkocsival a teherbírás megkétszerezhető. A 210 lóerős Diesel-motorral a Kamaz 80—85 kilométeres sebességet is elér. ■ SVÉDORSZÁGBAN 1974 január elsejétől kötelező lesz a mosószerkezet a gépkocsik reflektorain. Addig minden kocsit el kell látni ilyen felszereléssel. Jelenleg a Mercedes — 350 típust szállítják — kívánatra — ilyen szerkezettel. A BMW, a Ford. az Audi-NSU és a Volkswagen gyárak is kísérleteznek a reflektorokat tisztító szerkezetekkel. ■ „SZOLÁR1S KAPCSOLÓVAL,“ méri a természetes megvilágítás fokát, s ennek megfelelően változtatja fényerejét az angol Plossey Traffic Division új forgalomirányító lámpája. Erős napsütésben élénkebb a lámpa fénye, tehát jobban kivehető. További sajátossága a lámpának, hogy üvege semmilyen fényt nem ver vissza. ■ A SVÁJCI BALESETELHÁRlTÁS központi témája a biztonsági öv viselése. A közutak mentén hatalmas táblák propagálják az autók vezetőinek és utasainak az életmentő övét. A svájci tapasztalatok szerint a súlyos közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma 72 százalékkal csökkenne az öv viselése esetén. ■ CSERÉLJÜK A FÉKOLAJAT ÉVENKÉNT — javasolja a nyugatnémetországi ATE fékszerelésgyár. Egy év alatt a fékolaj közé már kerül bizonyos mennyiségű lecsapódó víz. Már egy kupicára való víz is lecsökkenti a fékolaj forráspontját 240 C°-ról 160 C°ra. Ez gőzhólyag-képződést idéz elő, amely erősen csökkenti a fékhatást. ■ GRENOBLE VÁROS vezetősége úgy határozott, hogy • a közúti forgalom csökkentése érdekében új tömegközlekedési eszközzel váltja fel az autóbuszt és a villamost. A „teletram“ nevű függővasút kabinjai az utcák, terek felett 50 km/óra sebességgel lebegve szállíthatják majd utasaikat. Teljesítőképessége óránként és irányonként 4000 utas. AZ AUTÓPIAC ÚJDONSÁGAI EZ A BMW-TURBO. A csekély légellenállású, 2400 mm tengelytávú kocsi súlya 980 kg. A 200 DIN lóerős motort tekintve az egy lóerőre jutó súly 4.9 kg, ami egyik magyarázata a jó gyorsulásnak. Például 0—100 km/ó-ig 6,6, 0—160 km/ó-ig 15,7 mp A prototípus kitűnően bevált, a biztonsági autó gyártását — hír szerint — rövidesen megkezdik. A SPORTKOCSIK IRÁNT az egész világon nő az érdeklődés. Az autógyárak különösen a kis és középtípusú sportkocsik gyártását vették tervbe. A BMW-gyár legújabb, 507- es típusú sportkocsija nagy sikert aratott a bemutatón. Négyütemű V- motort szereltek a kocsiba. A 3168 köbcentiméteres, 150 lóerős motor 6.5 literes fogyasztás mellett 220 km/ó maximális sebességet ér el. (Gyári fotók Jaques-Yves Cousteau, a „halember“, aki a tengerek mélyét kutatja VÁROSOK ÉPÜLNEK A TENGEREK MÉLYÉN? Jaques-Yves Cousteau világhírű tengerkutató a „Calypso“ nevű úszó laboratóriumon, melyet a modern technika szinte valamennyi vívmányával felszereltek, az Antarktiszra, a hatodik világrészre hajózott, ahol folytatja kutatómunkáját. Munkatársaival a legtökéletesebb filmkamerákkal és fényképezőgépekkel felszerelve dolgozik majd a tenger mélyén a francia tudós. Jaques-Yves Cousteau, a „halember“, a tengerkutatás egyik úttörője, már jóval hatvan éven felül van, a nehéz munkát azonban még ma is nagy lelkesedéssel és kitartással végzi. „Eljön majd az az idő, amikor az emberek a tengerek mélyén városokat építenek — jelentette ki nemrégen a tudós —, mert bebizonyosodott, hogy ott is lehet élni.. Cousteau ugyanis tíz évvel ezelőtt bizonyította be állítását, amikor a „Precontinent I.“ elnevezésű tenger alatti házban két munkatársa egy hétig élt a víz alatt, majd egy évvel későbben héttagú csoport négy hétig lakott az első tenger alatti „faluban“. A francia kutató eddigi munkája során a „kék kontinens“ 16 ezer „lakosát“ — halakat, rákokat, polipokat, kagylókat stb. — regisztrált, és jelenleg is tovább kutatja a tengerek titkait. Az elmúlt években több tudományos munkával bizonyította a tengerek szennyeződésének állandó növekedését, és az illetékesek figyelmét a káros következményekre is felhívta. Sürgősen nemzetközi konferencia összehívását javasolta, melynek az lesz a feladata, hogy a tengerek állat- és növényvilágát megmentse. A „Precontinent I.“ elnex>ezésű tenger alatti állomás, ahol egy hétig laktak a francia tudós munkatársai
