A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-16 / 7. szám
Petőfi Sándor 150. születési évfordulója nekünk, cseheknek okot ad arra, hogy a költő világraszóló müveinek cseh- és morvaországi visszhangjáról és befogadásáról megemlékezzünk. Petőfi a cseheknél: nagy téma; Jan Neruda, Jaroslav Vrchlickj^, Mikolái AleS, Antal Staiek, Antonín Zápotocky, Petr Bezruö, Vilém Zavada s a cseh politikai és kulturális élet sok más kimagasló egyénisége nagy szeretettel közeledett Petőfi Sándor életművéhez, forradalmi és politikai örökségéhez. Petőfi a cseheknél: túl széles téma ez ahhoz, hogy egy rövid cikkben át lehessen tekinteni. Ezért itt most csak a cseh polgári demokraták és a szocialista munkásmozgalom Petőfihez való viszonyával foglalkozom a 19. század második felének viszonylatában, különösképpen pedig Jan Neruda szerepével Petőfi műveinek cseh befogadásában. Az első cseh Petőfi-forditások 1847-ből származnak, amikor a Ceská véela (Cseh méh) című lapban megjelent három Petőfi-vers fordítása. Magasabb Irodalmi színvonalat képviselnek Jan Neruda fordításai, melyek németül 1857-ben az Erinnerungen (Emlékek) című lapban, illetve csehül az Obrazy íivota (Életképek) című folyóiratban — 1858— ban >— jelentek meg. A Neruda fordította versek Petőfi korai korszakából valók, amikor még a népköltészet utánzása és a hangulatos zsánerképek jellemezték költészetét. Jelentősebb Jókai „Egy magyar költő életéből" című cikkének Neruda által készített fordítása, ebben az „Egy gondolat bánt engemet" című költemény átültetését is megtalálhatjuk. E programszerű, jövőbe látó Petőfivers cseh fordítása Neruda alkotó műhelyének egyik legszebb terméke. E költeményt Karel Túrna radikális cseh író és politikus is lefordította, az ő fordítását egy névtelen szerző a Budoucnost (Jövő) című munkáslapban „A proletárok költője" című cikkben idézte 1877-ben. Ez a cikk az első Petőfi-portré, mely cseh munkáslapban napvilágot látott. Szerzője valószínűleg Josef Boleslav Pecka cseh munkásköltő, aki 1880- ban hasonló tanulmányt tett közzé a morvaországi Prostéjovban megjelent Duch éasu (Az idő szelleme) című folyóiratban, A kozmopolitizmus és az ócsehek meddő hazafisága korában a munkásíró megtalálta Petőfi költészetének igazi népi alapját, s nem a pusztai romantikának az akkori polgári divat szerint ünnepelt dalnokát látta benne, hanem elsősorban a proletárok költőjét. Ez Jan Neruda érdeme is; ő pjuakásosztályunknak az igazi Petőfit közvetítette, aki nem azonos a pusztai romantika ál-Petőfijével — amilyennek a múlt század ötvenes éveinek néhány másodrangú költője mint például Janda—Cidlinskj), Schwarz ábrázolta. Petőfi lránt érzett szeretetét Neruda a legszebben a Národní listyben (Nemzeti Újság) 1871. december 17-én megjelentetett híres tárcájában fejezte ki. Neruda akkor szólt Petőfi iránti tiszteletéről, amikor a dualizmus már az első árnyékokat vetette a cseh—magyar viszonyra. Petőfiben Neruda a magyar jellem ideális megtestesítőjét látta. A tárca zárószaval: „Petőfi az eszményi szabadság költője volt; azé a nemzeté, mely még csak követeli egyenjogúságát — hol érthetnék meg ezt jobban, mint nálunk!" Ez világosan Richard Prazák PETŐFI és a cseh haladó mozgalmak mutatja, hogy miben látta Neruda Petőfi csehországi népszerűségét. Ennek okát a politikában kell keresni. Az 1867. évi osztrák—magyar kiegyezésig a Habsburg-ellenes harc lehetőséget kínált a csehek és a magyarok számára az összefogásra. Ez a törekvés az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején kapott hangot a cseh radikálisok és a liberális demokraták táborában. Főleg azoknál a cseh liberális és radikális demokratáknál figyelhető ez meg, akik a Bach-korszakban osztrák tömlöcökben szenvedtek és ott a gyakorlatban tanulták meg a internacionalizmust. A cseh liberálisoknál ilyen tendenciákat képvisel például a Posel z Prahy (Prágai futár) című lap, amelyet Matéj Anastasius Simáéek szerkesztett. 1859—00-ban a tanulmányok egész sorát jelentette meg; ezeket a cseh és a magyar liberálisok Bécs ellenes szélesebben megfogalmazott programjaként lehet tekinteni. Ilyen cikkek, tanulmányok voltak: A magyar nemzeti és irodalmi tevékenység; Magyarizmus és szlávizmus; Jogi viszonyok az egykori Magyarországon, Gróf Széchenyi István a legnagyobb magyar; ezek és a hasonló tanulmányok a magyar nacionalizmus példáját tárták a cseh olvasó elé, bár a magyarosítás túlkapásait is bírálták, mint a magyar—szláv közeledés legnagyobb akadályát a Monarchia keretében. A Posel z Prahy tevékenységét Rank „Svobodá“-ja (Szabadság) folytatta, bár inkább cseh—lengyel vonalon. A radikális demokraták körében Karel Sabina sürgette a cseh—magyar közeledést. Szintén Posel z Prahynak nevezett történelmi és politikai kalendáriumban tett közzé néhány cikket a magyar nemzeti mozgalomról és a magyar forradalomról, a magyar polgári forradalom és szabadságharc szociális forradalmi örökségéről. Később, 1880-ban az osztályöntudatos proletariátus szemszögéből közölt cikksorozatot a Budoucnost cimű munkáslap. A magyar forradalom iránti népi rokonszenv fejeződik ki ezekben a cikkekben, ahol szó esik természetesen Petőfiről is. A cseh munkásosztály Petőfi-kultuszáról annak idején Arató Endre professzor is beszámolt a magyar történészkongreszszuson. Ismert Antonín Zápotock?nak, a munkásból lett államelnöknek, vallomása Petőfi közkedveltségéről a cseh munkások körében. Főleg a „Ha férfi vagy, légy férfi" című költeménye volt népszerű. Érdekes volna, ha valaki felkutatná, milyen hatással volt Petőfi a cseh munkásdalra és költészetre. A Bach-korszak utáni években, amikor újra fellendült a politikai élet, és amikor az irodalmi tevékenységet szélesebb körű társadalmi funkciója alapján Ítélték meg, a magyar irodalomban is egyre nagyobb helyet kap az aktuális politikai irányzat. A magyar irodalom nemzetközi sikerei, Petőfi művelnek már akkori világhíre, Eötvös és Jókai regényeinek angol, francia, német és olasz fordításai, azok a megtiszteltetések, amelyeket a magyar irodalom a legnagyobb alkotóktól, mint pl. Adam Mickiewicztől kapott, aki Vörösmarty Mihályt az egyik legnagyobb európai költőnek tartotta. Meggyőzően tanúsítják ezt Karel Sabinának 1859-ben Literární sméry (Irodalmi irányzatok) címen közzétett tanulmányában kifejtett gondolatai: „Minden népnél az irodalom életképességének bizonyítéka, és a Habsburg-birodalom nem német népei közül ezt a magyarok tanúsítják a legszembetűnőbben.“ Hasonlóképpen értékelte Jan Neruda is a magyar irodalmat, 1802-ben, a Hlas (Hang) című lapban: „Minden nemzetnek, amely politikailag nagyobb mértékben érvényesül, igen gazdag az irodalma; azt hiszem, hogy e kettő szorosan összefügg. A politikailag annyira érett magyarok is ezt bizonyítják.“ Nerudának Petőfihez való kapcsolatában különös helyet foglal el a Honvéd című vers, amely Josef Václav Frlének Genfben kiadott osztrákellenes Cech című lapjában jelent meg, ahonnan a nyolcvanas években a bolgárok közé is eljutott — Ivan Vázov közvetítésével. A költeménynek egy sora: Nij oste neumejem da mrem — Mi még nem tudunk meghalni — a bolgár uralkodók abszolutista rendszere ellen harcoló forradalmárok jelszava lett. A hazafiság eszméjét Petőfi honosította meg az irodalomban, s az igazi hazafiság célját az ember szociális felszabadulásában látta, a nemzet fejlődését pedig minden tagjának fölemelkedésétől és az egész emberiség fejlődésétől tette függővé. Neruda kezdetben csak a betyárromantika Petőfijét látta, fokozatosan azonban eljutott a világszabadságért harcoló forradalmár Petőfiig, Ezzel Neruda Petőfi fordításainak művészi értéke is növekszik, Petőfi igazi forradalmi öröksége nemcsak Jan Neruda humanista és nemzetébresztő műveinek részévé vált, hanem Neruda közvetítésével a cseh demokrata körök és a munkások között is meghonosodott. Petőfi hatalmas költői életműve segítette az osztrák birodalomból való kiválásért és a más európai népekkel való egyenjogúság eléréséért küzdő cseh nemzeti felszabadító és társadalmilag haladó törekvéseket. a fáklyát... A hosszú esték igen jó »lkaimat nyújtanak falvalnkon a CSEMADOK-csoportoknak a népművelési munka elmélyítésére. A legtöbb helyen — mint az izsal helyi szervezetben — ezt ki Is használják. A kitűzött terv szerint a helyi szervezet tagjai még november 19-én megtartották az évzáró taggyűlést, ahol mintegy kétszáz személy hallgatta m?g a tartalmas beszámolót és szórakozott az azt követő műsoros esten. Igényes munkatervet dolgoztak ki az 1973-as évre Is. Ennek megfelelően az évzáró óta eltelt időt alaposan és okosna használták ki. Már teljes ütemben folynak a „Hamletnek nincs igaza" eimű darab próbái. Közben az elmúlt évben nagy sikert aratott „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" című színművet is felújították és a környező falvakban már néhány helyen vendégszerepeitek, nagy sikerrel. A szereplők — bár vannak köztük idősebbek is — fáradságot nem kiméivé vállalják az utazással járó nehézségeket. A nyáron a vezetőség egy közös kirándulást szeretne megvalósítani a lelkes esoport tagjai számára. A ' kiutazásokhoz a helyi efsz „önköltségi áron" adja az autóbuszt, amiért a helyi esoport vezetősége ezúton Is köszönetét fejezi ki. Az idén lesz tiz éve, hogy megalakult a CSEMADOK izsal helyi szervezetének keretében a Jókai Irodalmi Színpad. A járási népművelési otthon javaslatára Izsán akarják az idén megrendezni az irodalmi színpadok járási fesztiválját. A megtlsztelés mellett ez nem kis feladatot ró a csoportra. Igényes összeállítással készülnek a jubileumi évfordulóra. Az eddigi fesztiválokon Is szép sikereket értek el. A „Hűség tövisei" cimű összeállítással két évvel ezelőtt Balassagyarmaton is vendégszerepeitek, ahol elnyerték a zsűri kfllöndíját. A Nógrád című újság Is dlcsérőleg nyilatkozott a szereplők teljesítményéről. Ezt az összeállítást később a Csehszlovák Rádió magyar adása hangszalagra vette és műsorában sugározta. Szinte a megalakulástól kezdve — lassan huszonöt éve - mindig aktívan működött Izsán a CSEMADOK helyi szervezete. Az 1B85-Ö» árvíz kisebb pangást okozott, de utána újra megtalálta „régi hangját" a csoport. Az utóbbi években a kitűzött terveket mindig valóra is váltják a szervezet tagjai. Bátran Állíthatjuk, hogy falunkban a tömegszervezetek között egyike a legjobban működőknek »CSEMADOK helyi szervezete. A csoport munkájáról elismerőleg nyilatkoztak a helyi Nemzeti Front és a bnb vezetői Is. Bízunk benne, hogy ez a pezsgő kulturális élet lesz jellemző egész évben a csoport munkájára. A vezetőség jó öszszetétele biztosítékul szolgál, hogy a tervek megvalósulnak. Nem egy közülük kipróbált régi kultúrmunkás, aki hasznos tanácsokkal nagyban segíti a munka menetét. A fáklyát, amelyet több mint húsz évvel ezelőtt meggyújtottak, mindig van aki tovább viszi, hogy világítson a művelődést keresők számára. Kurucz Nándorné 10
