A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-16 / 7. szám

Demeter András luteneci (losonci) ol­vasónk azt szeretné tudni, hogy az oxi­gén mindenütt egyforma mennyiségben található-e a Földet borító légrétegben? A levegő több elem, elsősorban nitro­gén és oxigén keverékéből áll. A Föld légkörének alsó rétegében, az úgyneve­zett troposzférában, amely a földrajzi szélesség szerint 7 —18 kilométer ma­gasságú, a keveredési arány mindig ugyanaz. A szárazföld és a tenger fe­lett, sivatag vagy dzsungel felett, a sík­ságon és a hegycsúcsokon az oxigéntar­talom mindig és mindenütt 20,95 szá­zalék. Cseri Miklós Sahyi (Ipolysági) olva­sónk úgy hallotta, hogy az alkohol nö­veli a munkaképességet. Igaz-e ez a hiedelem? Sokan hirdetői ennek a tévhitnek. Azt mondják, úgy érzik, hogy iszogatás közben jobban megy a munka, köny­­nyebben múlik az idő. A valóság azon­ban ennek éppen az ellenkezőjét mu­tatja. Az alkoholfogyasztás hatására a fizikai erő éppúgy csökken, mint a fi­gyelem és az összpontosítóképesség. Vizsgálatok kimutatták, hogy már viszonylag kis mennyiségű szesz fo­gyasztása után is csökken a látás éles­sége, bizonytalanná válik a szemmér­ték, több idő kell arra, hogy valamely jelre bizonyos, előzőleg már begyako­rolt mozdulat, bekövetkezzék, összetet­tebb munkafolyamatnál pedig megsza­porodik a tévedések száma. A maga­sabb képzettséget igénylő szellemi munka minősége romlik. Írók, költők alkoholmámorban írt munkáikat más­nap legtöbbször használhatatlannak ítélik. Érdekes kísérleteket végeztek az al­kohol hatásainak vizsgálatára betűsze­dőkön és gépírókon. A kísérlet köz­ben ugyanis nemcsak a teljesítményt, hanem a dolgozók hangulatát is figyel­ték. Kiderült, hogy kis mennyiségű bor fogyasztása után úgy érezték, hogy a szokottnál jobban megy a munka, még­is lényegesen kevesebb betűt szedtek ki, mint máskor és a gépelésben is megszaporodtak a hibák. Az alkoholnak munkaképességet fo­kozó tulajdonsága tehát pusztán érzék­­csalódás, melyet a szesznek az önbi­zalmat indokolatlanul fokozó és ítélő­képességet csökkentő hatása idéz elő. Földi Károly komárnói (komáromi) olvasónk arra kíváncsi, hogy az utol­só jégkorszak idején Európában med­dig terjedt a Földet borító jégréteg? Az utolsó jégkorszak idején — kö­rülbelül 1 millió évvel ezelőtt — az Alpokban a mainál 1000 méterrel ala­csonyabban volt a hóhatár. Az Alpok­tól a jég majdnem Münchenig hatolt be. Ezenkívül északról, a Skandináv­­félszigetről, egészen mélyen Közép-Né­­metországig terjedt a jég. A mai Kop­penhága, Berlin, Hamburg területét is vastag jégréteg fedte. A Keleti-tenger nem is volt. Valamennyi világtengeren jéghegyek úsztak. A tengerszint a mai­nál 130 méterrel mélyebben volt, mert jég alakjában roppant víztömegek hal­mozódtak fel a kontinenseken. Salamon Irén galántai olvasónk azt szeretné tudni, igaz-e, hogy a színes­­bőrű embereknek különleges a testsza­guk? A fehér ember felsőbbrendűségét hir­detők gyakran hangoztatják, hogy a néger, a japán, a kínai és egyéb szí­nes fajtákhoz tartozók testének kel­lemetlen szaga van, ezzel szemben a fehér ember bőre szagtalan. Az állítás valótlanságát bizonyítja az a közismert tény, hogy a rendőrkutya a bűnjelen hagyott testszagáról ismeri fel a fehér tolvajt és az európai öleb is szagáról ismeri meg a gazdáját. Az erősen izzadó emberek verejtékének kellemetlen szaga sokszor súlyos gát­lásokat és lelki válságokat idéz elő. Valószínűleg ezen a jelenségen alapul­tak Plutarkhosz megfigyelései is, aki az egyén szaga és lelki tulajdonságai között kapcsolatot vélt felfedezni. A más fajtákhoz tartozók jól isme­rik a fehér ember szagát. A japánok szerint az európaiaknak kellemetlen kozmás szaguk van, a kínaiak pedig még társukon is megérzik, ha euró­paiakkal érintkezett. Szaga tehát a fe­hér embernek is van, de ezt mi a megszokás miatt csak ritkán, átlagos­nál erősebb testezag esetén vesszük észre. A más fajtákhoz tartozók azon­ban erősen érzik és bizony nem min­dig szeretik, A színesek kellemetlen szagáról és a fehér ember szagtalanságáról terjesz­tett állítás tehát tévedésen alapszik és a faji gőg szüleménye. Dél-Szlovákiai egyik leggyorsabban fejlődő városa Galánta. A ré­gi földszintes házak he­lyét modern lakóházak és középületek foglal­ják el. Egyre jobban kibontakozik a város új arculata. A közel­múltban ismét új szín­folttal gazdagodott a város. A főtéren lelep­lezték Vlagyimir Iljics Lenin szobrát, amely Huéko szobrászművész alkotása. A új főtér ebből az alkalomból a Lenin tér nevet kapta. KALMÁK SAROLTA Esek József felvétele levelek — tudósítások Komárno (Komárom) mindig a szlovákiai munkásmozgalom egyik fellegvára volt. A város munkásai a CSKP kiemelkedő egyéniségének, Steiner Gábornak a vezetésé­vel sikeres harcot vív­tak az elnyomás és a kizsákmányolás ellen. A régi harcok és küz­delmek résztvevői a szakszervezeti klub ke­retében Baráti Kört al­kotnak és ma is tevé­keny munkát végeznek a szocializmus javára. A Vörös Szakszerveze­tek megalakulásának 50. évfordulóján a Ba­ráti Kör legjobbjai kö­zűi Szenczy Ferenc és Jakab Miklós elvtársa- arany Jelvényével tün­kat a Szakszervezetek tették ki. Központi Tanácsának HOLCZER LÁSZLÓ 7TMJV1/, PRÄClh-CH! U.OR0TNF KHt'OüÉ- AZ UTOLSÓ KEK, #KUlmtlEbF\ MMtsmvmm Több mint ötven éve áll a munkásmozgalom szolgálatában a luéeneci (losonci) Munkás Zenekar. 1922. október 9-én alakult meg, s első karna­gya Máj Gyula volt. Siket István, Babic János, Höffer Ferenc, Bógyik György és Máj Béla, a zenekar alapító tagjai, ma is támogatói és párt­fogói a zenekar munkájának. SOLYOM LÁSZLÓ néhány sorban A VILÁG LEGNAGYOBB HAJÓJA Tokiói jelentés szerint, megkezd­te próbaútjait a világ legnagyobb hajója. A 380 méter hosszú, 62 mé­ter széles és 36 méter magas tar­tályhajót Japánban építették. Egy­szerre 477 000 tonna olajat képes­szállítani. Fedélzete két és félsze­rese egy nemzetközi méretű labda­rúgópályának. KÉT STRADIVARIT TALÁLTAK A „Welt am Sonntag“ jelentése szerint, az alsó-ausztriai Göttwei­­genben levő rendházban két Stra­­divári-hegedűt találtak. A hangszer­­szakértők szerint biztos, hogy a két hangszer a híres olasz hegedűkészí­tő keze munkája. AUTOMATIKUS KÉMREPÜLÖGÉPEK Helyből felemelkedő, automatikus kémrepülőgépeket gyárt sorozatban egy angol repülőgépgyár. A sze­mélyzet nélküli gépek óránként 300 kilométeres sebességgel haladhat­nak. Leszálláskor kifeszített hálóba ereszkednek le. MÉRGEZETT BOR. .. Az olasz rendőrség 300 ezer liter mérgezett bort foglalt le Róma kör­nyékén. Reme Gaspari olasz egész­ségügyi miniszter bejelentése sze­rint 29 bortermelő társaság ná­triumnitrátot adagolt az általa áru­sított borba. A rendőrség ezt kö­vetően még 250 ezer liter bort sem­misített meg. AZ ANGOL MARADISÁG Angliában lassan halad a nők egyenjogúsítása. A híres cambrid­­gei egyetem eddig csak férfiakat engedett be falai közé. Most végre megtört a jég — londoni hír sze­rint — nőket is felvesz. A MOSZKVAI METRO A moszkvai metró hálózatának hosszúsága az 1990-es évekig a je­lenlegi 156 kilométerről 320 kilo­méterre növekszik. A következő években hét sugárirányú és egy körvasútvonalat építenek. AZ AKUPUNKTÚRA MEGHONOSODÁSA A hatezer éves kínai gyógymód­ról, az akupunktúráról írt ismét a „Paris Match“. A lap ismert egye­temi tanárokat, orvosokat szólalta­tott meg, rr^ajdnem egyöntetűen a gyógymód európai meghonosodása mellett nyilatkoztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom