A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-16 / 7. szám
Történelmi napok krónikája 1948. február 10-én ülést tartott a kormány. Az egész napon át tartó tanácskozás a kommunista párt térhódításától megriadt s a választási vereség veszélyét érző polgári pártok támadásba lendülését jelezte. A kormány munkájának megbénítására törekvő reakció a tisztviselők fizetésének rendezését használta ki konfliktus előidézésére. A nemzeti szocialisták demagóg fizetésrendezési javaslattal álltak elő, mely nem az állami és közalkalmazottak érdekeit tartotta szem előtt, hanem a hagyományosan erős befolyással rendelkező hivatalnokréteg részéről való támogatás megszerzésére irányult. A kommunista párt és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom képviselői rámutattak a nagyarányú irreális fizetésemelés szorgalmazásának káros szerepére, s átmeneti, egyszeri segély kiutalásával történő megoldást indítványoztak. A nemzeti szocialista miniszterek görcsösen védelmezték javaslatukat a kormány február 10-i ülésén is, amikor azonban látták, hogy elfogadtatására nincs remény, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és á pénzügyminiszter által beterjesztett javaslattal szemben Majer szociáldemokrata miniszter kellőképpen át nem gondolt, váratlanul benyújtott és az ország pénzügyi helyzetével szintén nem számoló javaslatát támogatták. Ezt a kormány a kommunista miniszterek tiltakozása ellenére jóvá is hagyta. Az egyesült jobboldal úgy vélte, hogy a szavazattöbbséggel sikerült elszigetelnie a kommunistákat. Antonín Zápotocky a szakszervezetek képviseletében azonban már a kormány ülésén elutasította az elfogadott határozatot, felhívta a figyelmet a Majer-féle megoldás inflációs veszélyére s kijelentette, hogy az üzemi tanácsok február 22-én összehívandó kongresszusa napirendre tűzi a közalkalmazottak fizetésrendezésének kérdését. A jobboldal ekkor még nem fogta fel Zápotocky szavainak súlyát, nem is sejtette, hogy a milliós munkástömegeket képviselő kongresszusnak milyen sorsdöntő szerepe lesz az események alakulásában. A szakszervezeti üzemi tanácsok nagy jelentőségű február 22-i kongresszusa a prágai Iparcsarnokban 1948. február 13-án a felbátorodott ellenzéki miniszterek újabb provokációra vetemedtek. A kormány ülésén a nemzeti szocialista miniszterek támadást intéztek Václav Nősek, a kommunista belügyminiszter káderpolitikája ellen, és nyolc reakciós beállítottságú rendőrtiszt áthelyezését elrendelő parancsa kapcsán azzal vádolták a belügyminisztériumot, hogy a kormány tudta nélkül „átszervezést“ hajt végre. A kormány a felelős miniszter távollétében csekély többséggel a törvényadta miniszteri jogkört megsértő határozatot hozott, megszavazta a nyolc tiszt áthelyezését elrendelő parancs, valamint a folyamatban levő káderintézkedések végrehajtásának felfüggesztését. A február 13-i kormányülés magán viselte a közeledő válság jeleit. Gottwald miniszterelnök szembe került a kormány több tagjával, a megosztott kormány képtelen lett összehangolt, mindkét részről elfogadható intézkedések foganatosítására. Nyilvánvalóvá vált, hogy a reakció felhagyott a korábbi óvatos taktikázással, s elszánta magát Klement Gottwald által már 1947 őszén előre jelzett puccskísérletre. A Hét vendége Dr. Bánó Miklós í) Fizikai Kutató a kosicei (k assai Intézet munkatársa A KGST tagállamok Komplex programja, amelyet a KGST XXV. ülésszaka hagyott jóvá, jelentős teret szentel a tudományos-műszaki együttműködésnek. E program keretében különböző tudományos-műszaki ágazatokban folyik a tagállamok között kooperációs tevékenység. Ezek egyike az Interkozmosz űrkutatási program, amely keretében ön is tevékenykedik. Arra kérem, vázolja e kutatási terület lényegesebb összetevőit. A rakétahordozók fejlesztése és építése mind technológiai, mind gazdasági szempontból századunkban a legbonyolultabb és legigényesebb válalkozások közé tartozik. Ezért csak azok az országok képesek az ilyen rendszerek fejlesztésére és megépítésére, amelyek gazdaságilag és iparilag a legmagasabb szinten vannak. A KGST országokon belül a Szovjetunión kívül egyetlen szocialista ország sem képes ma arra, hogy önállóan fel tudjon bocsátani mesterséges holdat vagy bolygót. Így nemzetközi együttműködés nélkül a kisebb szocialista államok tudományos dolgozói nem végezhetnének olyan tudományos kísérleteket, amelyek csak műholdak segítségével érhetők el. Ezeknek a problémáknak az áthidalását segíti elő az Interkozmosz űrkutatási program. E programon belül minden szocialista ország módot kap arra, hogy tudományos dolgozói kivehessék részüket a Föld körüli tér megismeréséből. Ma már a program „befutott“, megvannak az első tapasztalataink, eredményeink. A munka nagyon sokrétű, és az egyes problémák megoldására különböző műholdakat bocsátunk fel. Ezek négy területen végeznek méréseket és közvetítik az eredményeket a Földre. Elsőként említhetem azokat a geofizikai méréseket, amelyeknek célja a földi atmoszféra és az ionoszféra tulajdonságainak a megismerése. Másodikként a föld körüli tér szerkezetének megismerését, itt elsősorban, a magnetoszféra és radikációs sávok kölcsönhatása érdekel bennünket. Harmadik kutatási terület a Napról, a galaxisunkról, vagy még nagyobb távolságból érkező kozmikus sugárzás mérése. Negyedik feladat az űrbéli körülmények hatása az élőlényekre. Melyek azok a szocialista országok, amelyek részt vesznek az Interkozmosz-programban, s milyen jellegű ez országok együttműködése? Eddig a Szovjetunión kívül Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Lengyelország és az NDK kapcsolódott be a legintenzívebben ebbe a munkába. A tudományos együttműködés tervszerű és több szintre osztható; például az egyes országok Interkozmosz-bizottságai közötti együttműködés biztosítja a hosszútávú tervezést és a munka haladásának ellenőrzését. Az egyes kísérletek előkészítésében, a mérőeszközök kivitelezésében és az eredmények kiértékelésében már előtérbe kerülnek a különböző intézetek, vagy azok dolgozói között létrejött kapcsolatok a tudományos együttműködés keretében. Mivel járult, illetve mivel járul hozzá Csehszlovákia ehhez a kutatási programhoz, s milyenek a kutatás eredményei? Csehszlovákia eddig minden Interkozmosz-kísérletben részt vett. Több olyan készüléket fejlesztettünk ki — főleg mérőműszereket, — amelyek hosszú időn át hibátlanul működtek a rendkívüli nehéz kozmikus körülmények között. Az első mérési eredményeket — értékelésük után — publikáljuk. E kísérletek eredményei lényegesen bővítik ismereteinket azokról a területekről amelyekről eddig csak nagyon kevés informs ciónk volt. Milyen kapcsolatok fűzik a koáicei (kassai) Fizikai Kutató Intézetet a többi szocialista ország hasonló tudományos intézeteihez? Kapcsolatainkat gyakorlatilag a KGST Komplex programja határozza meg. E program alapján a különböző intézetek együttműködésének távlati terve a mérvadó. Általában ezek a távlati tervek két-három évre szólnak. A mi intézetünknek a legszorosabb kapcsolatai a moszkvai Űrkutatási Intézettel s a Lomonoszov Egyetem Interkozmosz-csoportjával van. Hasonlóan jó az együttműködésünk a Budapesti Központi Fizikai Kutató Intézettel is. Ebben az intézetben speciális csoportok dolgoznak az Interkozmoszprogramon. Együttműködünk ezenkívül a román és a lengyel kutatókkal is. Minderre azért van szükség, mert az észlelt anyag feldolgozása egyetlen laboratóriumban roppant hosszú ideig tartana, s mire elkészülne, tekintve az űrkutatás mai ütemét, elveszítené aktualitását. Az együttműködés meggyorsítja az adatfeldolgozást, s a szerzett ismeretek alkalmazását is sokrétűbbé és plasztikusabbá teszi. Végül azt szeretném megkérdezni, hogy melyik konkrét kutatási területen dolgozik ön az Interkozmosz-program keretében? Jelenleg az Interkozmosz-3 és az Interkozmosz-5 műholdak mérésadatainak feldolgozásán és az eredmények fizikai alkalmazásának problémáján dolgozom. Pontosabban: ezeknek a műholdaknak a radikációs sávokra vonatkozó mérései tartoznak a munkakörömbe. E területen nagyon hasznos intézetünk együttműködése a Prágai Asztronómiai Intézettel és a Budapesti Központi Fizikai Kutató Intézet dolgozóival. A radikációs sávok kutatása 1952-től folyik. Akkor ismerték fel először a Föld mágneses erőterének azt az érdekes tulajdonságát, hogy befogja és „gyűjti“ a Föld körüli térben a magas elektromos töltésű részecskéket. Ezek komoly veszélyt jelentenek például az űrhajósok számára. A radikációs sávokban levő elektromos töltésű részecskék fluxusa „hullámzása“ erősen ingadozik a Nap tevékenységének és a geomágneses tér zavarainak hatására. Közben a radikációs sávok is hatnak a Föld mágneses terére, és ezek a bonyolult kölcsönhatások érdekes jelenségek okozói. Elég, ha példának a sarki fényt említem. Pillanatnyilag ezen jelenségeket vizsgálom intézetünk igazgatójával Dubinsky professzorral közösen. A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34. főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: 890-44 — Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók. C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedícia tlace, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p. KoSice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 45432. Címlapunkon Könözsi István, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele
