A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-02 / 5. szám

égebben, még az 1930 35-ös években az ekeszarvát fogva, szülei nyolc hek­­m tár földjén szántott-vetett és közben azon törte a fejét, hogyan lehetne még többet termelni, szülei és a saját életét megjavítani. Amikor 1935-ben megnősült, még jobban megszaporodtak a gondjai. Most már, ahogy faluhelyen mondani szokás, a maga ura volt ugyan, de viszont a gond baj, ami egy ilyen kis gazdasággal együttjár, az is mind a^'ö nya­kába szakadt. Mert hiába igyekezett a munká­val, túrta a földet napkeltétől napnyugtáig, ha az időjárás kedvezőtlenül alakult, odavolt az egész reménysége, kárbaveszett fáradságos munkája. Időközben elvégezte a kétéves ezüstkalászos gnidatanfolyamot, ami bizony abban az időben nagy anyagi áldozatokkal járt. De őt a tudás­nak, az ismeretek bővítésének, a kevéske föld még jobb kihasználásának vágya arra ösztönöz­te, hogy állandóan művelődjék. így azután az iskola elvégzése után elérte, hogy „ezüstkalá­szos gazda“ lett. Hogy ez milyen nagy eredmény volt abban az időben, ezt csak azok az idősebb generációhoz tartozók tudják megérteni, akik Kara Ma>„i bácsival együtt maguk is átélték ezt. Azután jött a háború, amelynek borzalmát még ma sem tudja elfelejteni. 1945 tavaszán hozták meg a szovjet katonák a Gaiam mente népének is a szabadságot. Az ö kis otthonával együtt a falu lakóházai­nak nagy tésze romokban hevert. Kezdhették elölről az életet. Azonban a tudat, hogy fel­virradt az egyszerű dolgos emberek napja, ere­jüket megkétszerezte. Hozzáfogtak az újjáépí­téshez. A földek megművelésénél csak kézi erőre szo­rítkozhattak, mivel az igás állatokat o vissza­vonuló német csapatok mind elhurcolták. Ebben az évben eppen hogy csak a betévö falatot tudták megtermelni, mivel a szükséges vetőmagot is nagy nehezen csak a megmaradt ruháikat elcserélve tudták megszerezni, azokról a vidékekről, ahol nem voltak olyan nagy har­cok. Hogy tönkrement házát rendbe tudja hozni, Párkányban a vasútnál keresett és talált munka­helyet Marci bácsi. Azonban a föld szeretete rövidesen vissza­húzta öt. Dolgozott látástól vakulásig, hogy földjeit minél jobban kihasználja, minél többet termeljen. Igyekezetének megvolt az eredmé­nye, mint magángazda beadási kötelezettségét mindig túlteljesítette. Ebben az időben már új szelek kezdtek fúj­­dogálni. Egyre másra alakultak az egységes föld műves szövetkezetek. A közös gazdasagok alakulásának hire eljutott szülöfulujaba Ka­­menny Mostra (Köhidgyarmatra) is. Eleinte rettegéssel gondoltak arra az emberek, hogy kevéske földjüket egybeszántsók Azután, ha egy kicsit késve is, de megbarátkoztak a gondo­lattal, s belátták, több lesz a termőföld, ha a sok barázda eltűnik. így volt ez a Kara-portán is. Marci bácsi úgy gondolta, hogy az iskolában tanultaknak hasznát veszi a nagyüzemi gazdál­kodásban. A falu népe, ismerve szorgalmát, a földhöz való ragaszkodását és hozzáértését, 1959-ben, egy évvel a szövetkezet megalakulása után, az efsz elnökévé választotta. Hogy tisztségében mennyire megállta a helyét, legjobban bizonyít­ja, hogy azóta immár 13 esztendeje irányítja a 970 hektáron gazdálkodó szövetkezetei. A CSKP XIII. kongresszusa határozatban mondta ki, hogy a mezőgazdasági termelés hatékonyságát a szakosítás, összpontosítás és kooperáció révén kell emelni. A határozat végrehajtása során került sor azután 1968 ja­nuárjában a köhidgyarmati, kéméndi és a ki­­csindi szövetkezetek összevonására. Országos Béketanács tagja. Mint odaadó béke­harcost 1960-ban elismerő oklevéllel tüntették Azóta, mint a köhidgyarmati részleg elnöke működik Kara Márton. Hogy a falu népe meny­nyire szereti és megbecsüli őt, ezt bizonyítja az a tény is. hogy 1954-től a mai napig a helyi nemzeti bizottság és a jnb képviselője. Válasz­tói jogosan bíznak benne, hiszen képviselői tisztségét szintén becsületesen ellátja. Aktív munkát fejtett ki mint knb-képviselö is 1954-töl 1957-ig. E tisztségben szintén jól meg­állta a helyét és minden igyekezetével azon volt, hogy választói bizalmát kiérdemelje. 1955-ben Csehszlovákia felszabadításának 10. évforduló­ján a knb-töl megkapta az „Országépítésben elért kiváló munkáért" kitüntetést. 1954 óta az A CSEMADOK helyi szervezetének alapító tagja, s ennek megalakulásától kezdve azon fáradozik, hogy a kulturális népnevelési mun­ka minél szebb eredményeket mutasson fel a községben. A CSEMADOK járási bizottságának szintén tagja. Bármilyen feladattal bízzák meg, egyéb elfoglaltsága mellett mindig talál arra is időt, hogy a CSEMADOK ügyét előbbre vigye. ŐSZI LASZLÓNÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom