A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-06 / 40. szám
A helyi nemzeti bizottság dolgozói. Középén Aleksza Tibor hnb-elnök Nem csoda hát, ha a hnb dolgozói a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoznak a lakosságnak és a tömegszervezetek tagságának a Z akció keretében végzett munkájáról. Igaz, a kultúrház még nem készült el, de tény az is, hogy 500 ezer korona az építésénél eddig elvégzett társadalmi munka értéke. A hnb vezetői szerint a járás és a helybeli ofsz is mindenben segít. Pered gazdag falunak nevezhető. Évente átlag 25 új házat építenek. 160 gépkocsi tulajdonos lakik Pereden. A faluban akad néhány 3—4 gyermekes család, sőt talán egy ötgyermekes is. Sajnos, egyre kevesebb a faluban a többgyermekes család. Az is csak természetes, hogy mint mindenütt, Itt is vannak még problémák. Bővítésre szorulnak például a faluban a szolgáltatások. A boltok ugyanis szűk helyiségekben szoronganak. Pormentesíteni kellene a mellékutakat is. Az utcai csoportos vizvezetékhálózat-megoldást sem tartják ma már a legcélszerűbbnek, mert ha például megvan a korszerű fürdőszoba-berendezés, furcsa, hogy a vizet az utcáról kell hordani. De az eddig elért eredményekre így is csak büszkék lehetnek a perediek, mert sorolhatnánk még, mennyi mindennel gazdagodott a falu, de elég öszszegezésként, ha az alábbiakban felsorolt mindennél beszédesebb számadatokat hasonlítjuk össze: A falu lakossága az 1972-es évben 3 070 000 korona értékű társadalmi munka ledolgozását vállalta. Az első félévben kötelezettségvállalásukat 2 489 063 korona értékben már teljesítették. A perediek tehát megértették azt, amivel a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának Elnöksége ez év szeptember 6-án tartott ülésén behatóan foglalkozott, s ez nem volt más, mint a választási programok következetes teljesítése. Az ülésen külön hangsúlyt kapott az a tény, hogy a helyi nemzeti bizottságok csak a Nemzeti Front szerveivel és szervezeteivel, a falu lakosságával szorosan együttműködve érhetnek el értékes eredményeket, különösen a falu élet- és munkakörülményeinek megjavítása terén. A választási program alapján az 1972-es esztendő első felében ezeket a feladatokat a perediek sikeresen elvégezték. Meglepődtek, hogy milyen gazdagok... Majba József, az egységes földművesszövetkezet elnöke először a nemrégen megtartott nagyszabású szövetkezeti napról tájékoztatott, mert mint mondotta, Pered olyat még nem látott. Egyszerre négy aratási koszorút is vittek a felvonulók zeneszó, énekszó mellett. Azonkívül nemcsak a tagság, a falu lakói vettek részt az ünnepségen, de felvonultatták az Nem volt ez mindig: Film készül róluk, a náluk hizlalt libák májából pedig francia parfüm. Citerazenekarukat országszerte ismerik a televízióból. De a falu sportstadionját meg a korszerűen gépesített libahizlaldát közelről is édemes megtekinteni. Aki ellátogat Tešedíkovóba (Peredre), saját szemével győződhet meg róla, milyen sokat változott, gazdagodott a falu 1945 óta. A Jó KAPCSOLAT EREDMÉNYT HOZOTT Aleksza Tibor, aki 12 esztendeje tölti be Pereden a hnb-elnöki tisztségét, menten elkomolyodik, amikor a falu életéről, problémáiról vagy eredményeiről kezdünk beszélgetni. Hajtman István hnb-titkérral felváltva büszkén sorolják, mennyi mindennel Is gyarapodott Pered az új megbízatási időszakban. Pedig a választások óta még Igazán nem sok hónap telt el. Egyébként aki Pered választási programját figyelmesen elolvassa, könnyen meggyőződhet arról, hogy komoly és igényes. A falu tisztségviselőinek és a lakosság jó kapcsolatának azonban már komoly eredményei vannak. így ez év október elsején teljes egészében elkészült az egymilliós költségvetéssel felépített nagyon szép sportstadion. A korszerű, új vendéglő is egyike Pered büszkeségeinek. Az újnak mondható iskola mellett ma már ott áll a modem tornaterem. A terv szerint elkészült 22 kilométeres betonjárda és 560 méter betonút. A kultúrház jövőre lesz készen. Igaz, erre az évre tervezték, de menet közben bővítették és korszerűsítették az eddigi építési tervet. Drágább is lesz, mint eredetileg gondolták, de — mint nem kis büszkeséggel mondogatják — „kultúrpalota“ lesz az, nem pedig egyszerű kultúrház. A falu parkosításának eddigi tervét is teljesítették. Mi tagadás, valamikor maguk a perediek sem hittek az egészben. Azt állították, hogy kár elkezdeni a komoly munkát, mert azon a homokos talajon meg a kacsaúsztatók helyén nemigen marad meg növény. Azonban ennek ellenére felszántották és dolgoztak. A/, eredmény nem maradt el. Az élsz jelszava: ..Amit csak lehet, gépesíteni Tenyérjóslás Egyik újságíró barátom rávett, kísérjem el őt a jósnőhöz, írni akar róla. Kedvetlenül tettem eleget a kérésének, nemcsak azért, mert nem hiszek a jóslatokban, hanem mivel úgy vettem észre, hogy kedves szaktársam babonás lelkesedése túlmegy a szakmai kíváncsiság határán. Egyszóval, ha titkolja is, ő bizony hisz a dologban. Ettől ment el a kedvem. Csengettünk a kertesház kapuján, amire morogva előbaliagott egy hatalmas farkaskutya. Nem ugatott, csak leült a kiskapu elé és morgott. A hölgy a harmadik vagy negye/ dik csöngetésre jött elénk és nyitotta ki a kaput. Félszemmel a morgó fenevadra sandítva elmondtuk, mi járatban vagyunk. A jósnő a házikóba tessékelt bennünket. — Tehát a jövőjükre kíváncsiak — duruzsolta egészen kellemes hangon — ki legyen az első? A barátom már nyújtotta is a tenyerét. Sok érdekes dolgot jósolt neki; egyebek között azt is kitalálta, hogy nős, ami persze nem volt nehéz, hiszen a barátom kezén karikagyűrű csillogott. Viszont azt is megjegyezte, hogy a felesége szőke, ami csak félig igaz, hiszen ha jelenleg szőke is a haja, egy fél évvel ezelőtt még barna volt. A jövőre nézvést a jósnő elmondotta, hogy barátom anyagi helyzete javulni fog (ennek örültem, legalább megadja a száz koronámat), sokat utazik majd, többször lesz szerelmes és mindig más nőbe, de a feleségéhez hű marad, mert ő egy jellcmes férfi, rá van írva a tenyerére. Ilyesmiket mondott a barátomnak, a végén azt is megjósolta neki, hogy hosszú életű lesz a földön és hogy a tenyérjóslásért huszonöt koronát fog fizetni. Ezután én következtem. Az idős hölgy nagyon belejött a jóslásba, mohón megragadta a tenyeremet (időközben sikerült észrevétlenül lehúznom a karikagyűrűm, sajnos a helye meglátszott). — Elvált? — kérdezte óvatosan. Szomorúan bólintottam. Többet nem is kérdezett, ellenben átszellemült arccal a következőket mondotta:
