A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-04 / 31. szám
Történelmi tükör (1972. Vili. 7. - 1972. Vili. 13.) 1962-ben ezen a napon hunyt el Hermann Hesse Nobel-díjas svájci költő és Író. (Született 1877. VII. 2-án.) Augusztus 10 1822-ben ezen a napon született Ján Kallnčlak szlovák költő és író. (Elhunyt 1871. VI. 16- án.) 1897-ben ezen a napon született Fábry Zoltán író és publicista. (Elhunyt 1970. V. 31-én.) Augusztus 11 1825-ben ezen a napon született Türr István, az 1848-as magyar szabadságharc hőse, olasz tábornagy. (Elhunyt 1908. V. 3-án 1 1871 ben ezen a napon született Heltal Jenő Kossuth-dljas Író. (Elhunyt 1957. IX. 3-én.) Augusztus 12 1887-ben ezen a napon született Erwin Schrödinger osztrák Nobel-dljas fizikus, a kvantumelmélet egyik megalapozója. Elhunyt 1981. I. 4-én.) 1912-ben ezen a napon hunyt el Jules Masse net francia zeneszerző. (Született 1842. V. 12- én.) 1921-ben ezen a napon született Sarkadl Imre Kossuth-dljas író és újságíró. (Elhunyt 1961. IV. 12-én.) Augusztus 7 1957-ben ezen a napon hunyt el Oliver Hardy világhírű amerikai film komikus. (Született 1892. 1. 18-án.) 1872-ben ezen a napon született Mikes Lajos fró és újságíró. (Elhunyt 1930. VIII. 19-én.) Augusztus 9 Zižka Stefan, Horváth Lajos és Bucz Sándor Forró mezők Első kérdésem a növénytermesztéssel kapcsolatos: milyen volt a múltban, milyen a jelenben és mi várható a jövőben? Zižka Stefan: Járásunk mezőgazdasági területe 62 000 hektár. Rögtön elöljáróban el kell mondanom, hogy az elmúlt évtizedben sokat fejlődött a növénytermesztés színvonala. Gondolok itt a magasfokú gépesítésre, az öntözéses gazdálkodásra (4322 hektáron van öntözőberendezés), a vegyszeres növényápolásra (az idén 19 000 hektáron végeztek vegyszeres növényápolást), s nem utolsósorban a mezőgazdasági üzemek szakszerű vezetésére, sőt az is tény, hogy nagyot javult a dolgozók munkafegyelme. — S az eredmények? — Az elmúlt évben például búzából 37,2 mázsás, árpából 37,6 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el. Járásunk talajviszonyait tekintve ez igen jónak mondható eredmény ... Az idén 30 000 hektárról kell betakarítani a gabonát, ami igen nagy feladatot ró minden mezőgazdasági üzemre és dolgozóra. Mivel az aratást megelőző viharos időjárás sok helyen megdöntötte a gabonát, a szokottnál nagyobb megterhelés vár a gépekre is. — Milyen termésátlag várható az idén? — Két-három mázsával több a tavalyinál, azaz 40 mázsás. — Minek köszönhető ez az emelkedés? — Egyrészt talán annak, hogy az idei április csapadékdús volt, másrészt pedig annak, hogy a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola 150 hallgatója márciusban meglátogatott minden mezőgazdasági üzemet és „biológiai felmérést“ végeztek minden egyes parcellán. A tudományos vizsgálat alapján aztán minden mezőgazdasági üzemben meghozták a szükséges intézkedéseket: a megfelelő növényápolásra, fejtrágyázásra stb. Sokat ígérő ez a kapcsolat, remélhetőleg még inkább kibővül a jövőben s meghozza áldásos gyümölcsét. — Hogyan készültek fel az aratásra? — Talán soha jobban, mint az idén. Igen alapos és aprólékos politikai-szervezési munkatervet dolgoztunk ki járási viszonylatban, melynek alapján az egyes üzemek kidolgozták saját munkatervüket, lebontva azt az egyes gépekre és dolgozókra. Ezt megtárgyalták a taggyűléseken, pártszervezetekben és külön-külön az egyes dolgozókkal is. Azonkívül járási aratási bizottságot létesítettünk, amely az aratás alatt kétnaponként ülésezik, az esetlegesen felmerülő problémákat és hiányosságokat azonnal orvosolja, intézkedik a gépek javításáról, esetleges átcsoportosításáról stb. — Raktározási gondok? — Sajnos vannak. Mintegy 1000 vagon gabonát provizórikus helyiségekben kell elhelyeznünk. E téren is várható javulás, ugyanis a közeljövőben nagy gabonaraktár épül fel Komáromban. — Előreláthatóan mennyi idő alatt végeznek az aratással? — Kedvező időjárás esetén — ha folyamatos lehet az aratás — három hét alatt. Itt már a gépeké a szó, természetesen az emberi ész, kéz és akarat közreműködése a legnagyobb tényező, anélkül az aranysárga, forró mezők felett halott lenne az élet. A beszélgetés súlypontja most mégis a gépekre irányul. — Milyen géppark áll rendelkezésükre? Bucz Sándor: 300 kombájn — ebből 180 saját, 120 a prerovi és a mélníki járásból érkezett —, továbbá 200 traktorvontatású aratógép és 190 szalmaprés. A prerovi járásban további kombájnosok állnak készenlétben és azonnal jönnek, ha szükségessé válik. Erre az intézkedésre akkor kerül sor, ha kedvezőtlenül alakult az időjárás. A meteorológusok szerint ugyanis igen csapadékos időjárás várható, egyszóval mindenre felkészültünk. — És milyenek a gépek? — Aránylag jók. Annak ellenére, hogy az alkat-Beszélgetés a Járási Mezőgazdasági Társulás Igazgatóságának három dolgozójával Komárnóban (Komáromban). A beszélgetésen résztvett Žižka Štefan agronómus, a növénytermesztési osztály helyettes vezetője, Bucz Sándor a gépesítési osztály vezetője és Horváth Lajos, a káder- és személyzeti osztály vezetője. részellátás — most már hagyományosan — eléggé hiányos volt, a gépek javítása és előkészítése időben megtörtént. — Hallottam a gépek elöregedéséről. Mi az igazság? — Az aratócséplőgépek kétharmad része valóban elöregedett, de még mindig használható. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy ebben az évben 12 újat vásároltunk, így tervszerűen és folyamatosan kicseréljük az elöregedett gépeket. Egyébként négy javító kocsi járja a határt, azonkívül a gépgyárak szerviz-szolgálata is a rendelkezésünkre áll. — Van-e valami gondjuk? — A legtöbb gondot a szalmabetakarítás okozza. Az a helyzet, hogy nálunk nem gyártanak szalmabetakarító gépeket, így aztán érintkezésbe léptünk a békéscsabai gépgyárral, ahol traktorra szerelhető szalmarakodókat gyártanak. Hoztunk is egy mintapéldányt kipróbálásra, s ha beválik — reméljük, hogy igen —, akkor jövőre több darabot rendelünk belőle. — A már említetteken kívül, történtek-e egyéb intézkedések az aratási munkák gyors elvégzése érdekében? — Igen. Aratás előtt három körzeti munkagyűlést hívtunk össze, melyen részt vettek a mezőgazdasági üzemek vezetői, gépesítői és gépkezelői. Az aratási munkák fontosságán túl itt hirdettük meg a járási szocialista munkaversenyt. (Ennek a nemes mozgalomnak szép és komoly hagyományai vannak már a járásunkban.) Természetesen a Mezőgazdasági Minisztérium által meghirdetett szlovákiai országos munkaversenybe a legjobb munkaeredményeket elérő dolgozóinkat mi is benevezzük. — S végül: mi a helyzet a mezőgazdasági üzemek szakember-ellátottsága terén? Horváth Lajos: Talán azzal kezdeném, hogy szövetkezeteinkben 565 a technikumot és főiskolát végzett szakemberek száma. Ebből 113 a mérnök, a többi technikus ... Ez igen számottevő és figyelemreméltó adat, de összetételében már hiányos. Főleg zöldség- és gyümölcskertészeti, valamint szőlészeti irányzatú technikumot és főiskolát végzett fiatalok iránt nagy az érdeklődés mezőgazdasági üzemeink részéről. Es nincsenek. — Pillanatnyilag hány és milyen végzettségű fiatalt tudnának elhelyezni? — Azonnali munkaviszonyba léphetne 13 zootechnikus, 7 agronómus és 4—5 gépesítő, nem beszélve az előbb említett termelési ágakba igényelt szakemberek számáról. Szóval itt-ott akadnak még hiányosságok. — Milyen kirívó példát tudna mondani? — Például: itt van az idén végzett 45 szakközépiskolás esete. Ebből 40 lány és csak 5 a fiú. Tegyük fel, hogy a lány üzemgazdasági szakon végzett, ebben az esetben még valahogy el lehet helyezni, de ha már növénytermesztési vagy állattenyésztési szakon végzett, nagyon nehéz, majdnem lehetetlen, aztán a szakképzettségének nem megfelelő helyen helyezkedik el. amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy kárbaveszett a taníttatására szánt idő és pénz. — Hogyan lehetne megelőzni, illetve segíteni ezen az áldatlan helyzeten? — Véleményem szerint meg kellene változtatni és más alapokra helyezni a szakemberképzést, aminek aztán hasznát látná az egész szocialista mezőgazdaság. Befejezésül ennyit teszek hozzá: mire ezek a sorok megjelennek, a „forró mezők“ feletti gondokat nyilván a gazdag termés sikeres betakarításának öröme váltja fel, s ez a beszélgetés semmit sem veszít aktualitásából és értékéből. Egyrészt azért nem, mert betekinthettünk a Mezőgazdasági Társulás sokrétű és igényes munkájába, másrészt pedig tanulságul szolgálhat a jövőt tekintve annál is inkább, mert hiszen ezek a gondok és örömök évről évre megismétlődnek, s nem mindegy, hogyan. LOVICSEK BÉLA felett... A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná n. 7. — Postafiók. C. 398. Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VH. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kčs, fél évre 78,— Kčs, egész évre 156,— Kčs. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és ievéikézbesitő. INDEX: 45432. Címlapunkon Prandl Sándor felvétele
