A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-28 / 30. szám
H lazánkban a foglalkozta- I tottaknak majdnem a fele 1 nő. Társadalmunk nem i nélkülözheti munkáju' kat. Pártunk és kormányunk ezért több intézkedést foganatosított, hogy könnyítse, összhangba hozza a dolgozó nő, édesanya és háziasszony küldetését. E téren nagyon fontos, hogy a nők közvetlen környezetükben megfelelő munkaalkalomhoz jussanak. Ilyen minden nő által pozitívan méltatott munkalehetőséget biztosít a Pieta nemzeti vállalat sahy-i (ipolysági) üzeme. A hétéves üzem Az ipolysági Pieta üzem ez év július 19-én töltötte be fennállásának hetedik évét. 1965-ben, a megalakulás évében 60 nő végezte el Banská Stiavnicán (Selmecbányán) a munka elkezdéséhez szükséges szaktanfolyamot. A hét év eltelte alatt mintegy 540-re gyarapodott a dolgozók száma. 92 százalékuk nő. Az átlag életkor 18—26 év. Természetesen vannak idősebbek is, de nagy része fiatal, mint maga az üzem is. Kunákné közgazdasági mérnök, üzemgazdász szívesen beszél az üzem életéről: Hunákné: „Igényes a hazai vásárló közönség“ Az üzem termékeiből A Szocialista Brigád címért versenyzők egyik csoportja Az üzem azért létesült Ipolyságon, mert a környéken nem volt a nők számára elegendő munkalehetőség. Amikor kezdtük — mert kezdettől fogva itt dolgozom én is — abban az időben csak a konfekciós osztály létezett. Később jött létre a szabászati osztály. A kész kötött anyagokat a Selmecbányái kötőüzemtől kapjuk. (A vállalati igazgatóság is ott működik.) Az onnan kapott kötöttanyagot konfekcionáljuk nálunk. Ízléses és szellős csipkeszövésű gyérmekruhákat, női és férfi pulóvereket, blúzokat, ingeket varrunk belőle. Eddig naponta háromszáz gyermek forrónadrágot is készítettünk a nagyon divatos froté anyagból. Nők — laktanyában Az üzemnek szépen gondozott udvara van. Tele fákkal, virágágyakkal, jó levegő, tisztaság és derűs nyugalom veszi körül azt, aki az udvarra belép. Mintegy öt pavilonszerű épület sorakozik egymás után megbújva a lombok között. Talán el sem hinném, ha nem tudnám biztosan, hogy eredetileg kaszárnya volt a Pieta helyén. Most már nem a katonabakancsok koppanása hangzik az udvaron, hanem jókedvű, elégedett fiatal lányok, asszonyok tódulnak naponta kétszer be és kifelé a volt laktanya kapuján. Természetesen két műszakban dolgoznak itt is. így hát aki sok-sok csinos nőt akar látni, délután 2 és este 10 óra körül álljon oda az ipolysági Pieta üzem kapuja elé... Igényes a hazai vásárló közönség A fentebb említett sok nő az öt pavilonszerű épületben elhelyezett összesen húsz műhelyben dolgozik. Éspedig jól: 103 százalékra teljesítették a tervet az idei év első hat hónapjában. 1970-ben a vállalati igazgatóságtól a jó munkáért járó vándorzászlót is megkapták a Pieta ipolysági üzemének dolgozói. A vállalatnak hasonló üzeme van Nyitrán és Veľký Krtíšben (Nagykürtösön) is. Termékeiből bőven exportálnak. Az ipolysági üzem a szovjet export tervét 103 százalékra teljesítette. A Szovjetunióba főleg gyermekholmikat exportálnak. Norvégiának jelenleg kötött hosszúnadrágokat készítenek. Nagyon sokat vesz át tőlük a szomszédos Lengyelország és küldenek árut Nyugat-Németországba is. — De remélem, nemcsak az marad nekünk, amit a külföld nem vesz át? — Nem, dehogy is — neveti el magát Kunákné. — Hazánk vásárló közönsége ma már hihetetlenül igényes. Termékeink mindenütt kaphatók az országban. Ismertek például a Ninocska, az Elza gyermekegyüttesek, az Erik férfiing, és a más keresztnevekkel, illetve a nevekkel forgalomba hozott áruink. — Van szakmunkásképző iskolájuk, üzemi konyhájuk? — Üzemünk ez év szeptemberétől hároméves szakmunkásképző iskolát Nők a varrógépnél Vége a műszaknak
